-Vanda a házba – hallok meg egy kiáltást, mire észhez kaptam és teszek pár lépés távolságot Arianatól.

Ariana halkan felnevet és idegesen hajába túr, majd végig néz rajtam és ajkába harap.

-Ez volt az utolsó alkalom, hogy hagyom, hogy valaki megzavarjon minket. Többé nem fordul elő – simít végig az arcomon és kimegy a szobából.

Mi a fenét csinálok? Basszus. Majdnem megcsókoltam Ariana Garcíat. A fenébe is. Annyira elgyengülök mellette. Mikor mellettem van nem tudok másra gondolni csak a barna szemeire, a puha ajkára, az érintésére. Olyan, mintha ő volna az én kryptonitom.

Gyorsan rendbe tettem magam és már utána is mentem. Egy csomó srác és lány öntötte el a házat, akik elég zajosak voltak. Kinézetre nagyon szimpatikusak voltak és pozitív energiát éreztem körülöttük, ami kicsit megnyugtatott.

Gyorsan összeszámoltam őket. Csak öten voltak. Hol a hatodik? Lehet csak késik. Halkan felnevettem magamba, mivel olyan voltam, mint egy tanár az osztály kiránduláson, összeszámoltam a "gyerekeket".

-Ki ez a gyönyörű lány? – hallom meg az egyik fiú hangját, mire nem mertem oda nézni, így csak tovább nézegettem a ház díszítését.

-Jaj, srácok! Be akarok mutatni valaki. Maya gyere ide kérlek – hallom meg Ariana hangját, mire rögtön mellé sétáltam és végig néztem a barátain nem túl feltűnően. Elég színes egy banda. – Srácok, ő itt az új testőröm, akiről azt hittétek, hogy kamu...Maya Stuart – mondja mosolyogva.

-Sziasztok – mondom bizonytalan hangon.

Szinte mind megbámultak, de senki nem mondott semmit, ami eléggé megriasztott és feszültséget is keltett benne. Most mit kéne csinálnom? Ez így nagyon ciki. Ők nem olyan közösség, amihez én szokva vagyok. Bármint jó fejnek néznek ki, de az én barátaim nem ilyenek. Mi ilyenkor már betépve fetrengenénk, vagy éppen valaki hányna a sok alkoholtól.

-Noah vagyok – mosolyog rám egy srác és a kezét nyújtja, amit el is fogadok, de az helyett, hogy megrázná azt, a szájához emeli és nyom rá egy puszit.

Érzem, hogy fejem elvörösödik és kissé lehajtom azt zavaromba.

-Noah elég - mondja Ariana kissé mérgesen, mire mind rá néztünk. - Mármint, ez biztos kellemetlen Mayanak - magyarázza mosolyogva, bár szerintem nem miattam aggódott. Azt láttam az arcán, mintha kicsit féltékeny volna, aminek örültem, de nem tudom, hogy miért.

Noah szőke hajú, magas, izmos, kék szemű fiúcska. Tuti tipikus szívtörő, látni rajta. Az a maga biztos mosoly, mindent elárult. Még utoljára végig simított a kezemen, majd elengedte azt.

-Lucas vagyok – mutatkozik be egy barna hajú, barna szemű, szemüveges fiú.

Ő inkább a géppel szeret játszani jobban, mint a lányok szívével így ránézésre, de lehet, hogy csak a szemüveg téveszt meg és igazából nagy játékos. Elég okosnak tűnt, de ugyan akkor a testfelépítése is jó. Lehet lejár a szöszivel kondizni.

-Vanda vagyok, a csapat móka mestere – mondja nevetve a rózsaszín hajú, alacsony lány, akinek szeme zölden ragyog.

-Addison vagyok, a csapat szőkéje? - kérdi, mire Vanda átkarolja a lány vállát.

-Pont ahogy mondod, pont ahogy mondod – nevet fel, mire Addison kissé gyomron csapja, Vanda pedig összehúzza magát és tovább nevet.

Addison haja egy árnyalattal világosabb volt, mint Arianaé. Ő nagyából velem lehet egymagos. Sportos öltözetet viselt és haját egy laza kontyba hordta a feje tetején.

-Jack vagyok, a cukros bácsi - kacsint rám az utolsó fiú, aki átöleli Addisont és egy puszit nyom a lány homlokára, mivel ő még mindig Vandával vitatkozott valamin.

-Örülök, hogy találkoztunk - mosolygok körbe. - Miss García addig behozom az autóból a dolgokat. Szóljon nyugodtan, ha szükség van rám - indulok el a garázs felé.

Vittem magammal egy-két táskát és abba pakoltam, ami bele fért, mikor valaki hirtelen megérintette a vállam. Reflexszerűn megfordultam és rögtön ütni akartam.

Ariana állt ott csípőre tett kézzel és elég mérgesen nézett rám, de nem nagyon értem, hogy miért. Nem csináltam semmi rosszat. A barátai előtt még magáztam pont ahogy annál a másik kettőnél kérte.

Leengedtem a kezemet magam mellé és kérdően néztem a lányra. Hangosan kifújta a levegőt és végig néz rajtam, majd arca megenyhült és elmosolyodik.

-Maya miért magázol megint? - kérdi és most mellkasa előtt fonja össze a karjait.

-Csak azt hittem azt akarod, hogy a barátaid előtt...

-Nem. Az a két szipirtyó, hülye, ha rájuk gondolsz, ők nem a barátaim. Velük muszáj mutatkoznom akár akarok, akár nem. Ugyan is az apjuk...ah mindegy. Viszont azok az emberek bent, ők a választott családom. Szóval előttük nem kell magáznod rendben? - kérdi és végig simít a kezemen, vállamtól a könyökömig.

Lenéztem a kezemre, majd vissza a szemébe. Másik kezét felemelte és arcom kezdte cirógatni, mire lehunytam a szemem. Hallom, hogy közelebb lép és pár lépés után a testét is megéreztem a sajátomnak dőlve.

-Miért csinálod ezt? Nekem ez a munkám Ariana, ha ezt valaki megtudja ki leszek rúgva - suttogom lehunyt szemekkel.

-Azért csinálom mert ezt akarom. És én mindig megkapom, amit akarok, ezt ne feledd – olyan közel volt, hogy minden egyes szava után súrolta az ő ajka az én ajkamat. – És rajtam kívül senki nem rúghat ki Maya – nyom egy puszit az arcomra, ami érintette az ajkamat is.

Nem bírtam tovább. Kezemet derekára tettem, mire érzem ajkamon, hogy elmosolyodik.

-Ohohoh mi folyik itt lányok? - hallom meg az egyik fiú hangját, mire kinyitom a szemem.

Ariana elmosolyodik, megnyalja alsó ajkát és nevetve megrázza a fejét. Elfordul tőlem így én is látthatam, hogy ki zavart meg minket. Jobban mondva kik zavartak meg minket, mivel mindhárom fiú ott állt.

-Folytassátok. Miattunk nem kell leállni - nevet fel Noah.

-Csak álmodba Noah – teszi csípőre a kezét Ariana.

-Ah ugyan már, csak egy kis ízelítőt hadd kapjunk mi is – mondja Jack vigyorogva.

-Beárullak Addisonál – fenyegetőzik Ariana.

-Ajj csak azt ne, még a végén megbüntet ahh – kezd el nyögdécselni Jack, mire mind felnevetünk.

-Te hülye vagy – mondja nevetve Ariana. – Mit akartok? – veszi komolyra a szót.

-Igazából csak segíteni akartunk behurcolkodni – mondja Jack és elindul az autó felé majd annyi dolgot fog a kezébe amennyi csak bele fér.

Mikor mindent bevittünk a konyhába, Ariana megfogta a kezem és az emelet felé húzott a szobájába. Ahogy beértünk becsukta az ajtót.

-Bár tagadhatatlanul jól áll ez az öltöny - néz végig rajtam, majd szemembe mosolyogva - kérlek öltözz át - lép a váltáskámhoz és már ki is vette a szerinte megfelelő ruhát.

Elém állt majd a kezembe nyomott egy fekete farmert és egy fehér haspólót. Kérdően rá néztem, mire felnevet.

-Mi az? Segítsek vetkőzni? - mosolyog rám és nyakkendőmhöz nyúl, amit meg is lazít. Elkezdi az ingem kigombolni, de megfogtam a kezét, mire felnéz a szemembe. – Néha úgy nézel rám, mint egy ijedt őzike. Nem tudom eldönteni, hogy jobban kívánlak ez miatt vagy inkább le akarok állni – jön közelebb hozzám.

-Megoldom egyedül – fordulok el.

-Itt megvárlak - ül le az ágyra.

-Nem mész addig ki? – kérdem és érzem, hogy arcomat elönti a pír. Nem akarom, hogy szinte meztelenül lásson.

-Miért? Szégyenlős vagy? Ugyan már Maya, lányok vagyunk, na meg azt hittem ezeken a dolgokon már túl vagyunk. Te is láttál engem fehérneműben, én is láttalak téged – mondja és nevetve a fal felé fordul.

Én is elfordultam és elkezdtem levetkőzni. Kigomboltam az ingem és hagytam, hogy az a földre essen. Hátra pillantottam és láttam, hogy Ariana néz majd gyorsan visszafordul a falhoz. Felvettem a haspólót, majd gyorsan átvettem a nadrágomat is.

-Kész vagyok – mondom, mire Ariana rögtön megragadta a kezem és már mentünk is vissza a többiekhez.

-Egy gyors menet volt García – nevet fel Vanda, mire arcom elvörösödik, Ariana pedig mérgesen a lányra néz.