19.rész
A kirándulás:
Elmentem Arianaért az egyetemre, majd amikor haza értünk rögtön a szobájába ment én pedig az ajtó előtt vártam, hogy elkészüljön.
Egy tíz perc után kinyitódott az ajtó és csodálkozva nézett rám.
-Még nem pakoltál be?
-Azt hittem megkell, hogy várjalak. Két perc alatt megvagyok – mentegetőztem gyorsan és már szaladtam is volna, mikor is Ariana megfogta a kezem.
Hátra néztem rá. Elkezdte kezem cirógatni, majd elengedte az.
-Elkísérlek, ha nem baj. Addig be köszönök anyukádnak – mondja mosolyogva, mire bólintok egy aprót.
Csak most ne legyen otthon anya, csak most ne. Az nagyon kínos volna. Tudom, hogy Ariana már rengetegszer megfordult nálunk és nagyon sokszor én hívtam át, de mindig olyan kínosnak érzem ezt a dolgot.
Anya szerencsére még a konyhán dolgozott, így csak mi ketten voltunk a szobába. Elővettem a váltáskámat, addig Ariana elhelyezkedett az ágyamba. Bepakoltam két öltönyt és már cipzároztam is volna be, de megakadályozott ebbe.
-Most azonnal vedd ki azokat az öltönyöket onnan – mondja és feláll az ágyról, majd a szekrényem felé megy.
Elkezd benne kutakodni. A földön ültem és vártam türelmesen. Megfogott egy fekete farmert, majd hátra dobta nekem.
Végére már azt se tudtam mit csomagolt be nekem. Megfogtam az ő, illetve az én cuccaimat és bedobtam a csomagtartóba és már indultunk is.
-Milyen messze van ez a nyaraló? - kérdem és felteszem a napszemüvegemet, mivel nagyon sütött a szemembe a nap.
-Három óra, ha nem állunk meg. Viszont be kellene ugrani az üzletbe is - magyarázza és beüti az adatokat a GPS-be.
-És hányan lesztek? – kérdem, mire elgondolkodik.
-Te, én és még hat jó barát. Ők is most indultak, ha jól tudom – mosolyog rám.
Az út további részébe nem nagyon beszéltünk. Ariana a telefonjával volt elfoglalva, én pedig minden figyelmemet az útnak szántam.
-Itt majd térj le. Bemegyünk az üzletbe - szól rám, de túl későn és már nem tudtam bevenni a kanyart.
-Fenébe - suttogom mérgesen.
-Hey, semmi baj. Én szóltam későn - teszi kezét a combomra, mire kissé elkezdtem fészkelődni és a következő letérőnél befordultam.
Ariana továbbra se vette le a kezét. Sőt elkezdte combom cirógatni. Egész testem felforrósodott. Leparkoltam és kezére néztem. Elmosolyodik és csak előre néz. Kicsit beljebb nyúlt, mire megfogom a kezét ő pedig felnevet és szemembe néz, majd kikapcsolja a biztonsági övét és fülemhez hajol.
-Vedd le a kezedet rólam – suttogja, mire tettem amit kért.
Mindkettő kezem a kormányra tettem és csak előre néztem. Egy puszit nyomot a nyakamra, mire kirázott a hideg és kissé megremegtem. Érzem bőrömön, hogy elmosolyodik.
-Ariana – szólok rá, mire újra felnevet.
-Miért játszod meg magad? – akad ki hirtelen.
-Megjátszom magam? – sértődtem meg.
-Igen. Azt mondod nem vagy meleg, de még is olvadozol egy érintésemtől. Legalább magad ne csapd be – kiált rám, mire lehajtom a fejem. –Bocsi, ne haragudj, csak szar napom volt. Nem akartam rajtad levezetni. Felejtsük el, kérlek – néz rám könyörögve.
-Megérkeztünk – nézek ki az ablakon a bevásárlóközpontra.
-Bekísérsz? – meg sem várta a válaszom csak kiszállt a kocsiból.
Természetesen követtem. Elvettem tőle a bevásárló kocsit és ő már meg is kezdte a bevásárlást. Nagyon sok mindent vett. A nagy kosár tele is lett.
-Nem lesz kevés? - kérdem szarkasztikuson, mikor még egy üveget tesz a kocsiba.
-Péntek este, szombat reggel, szombat este, vasárnap reggel. Igazad van. Szerintem is kevés lesz – tesz bele még egy üveg Jägert, mire felnevetek. - Nasi pipa, kaja pipa, üdítő pipa és alkohol pipa - néz a listájára és beálltunk a sorba.
Bepakoltunk az autó csomagtartójába és már mentünk is tovább. Elindult az egyik Cardi B szám, mire Ariana nevetve felhangosítja és elkezdi énekelni, közben táncol az autóba, ami elég nehéznek bizonyult, hisz le van kötve. Rá néztem és elmosolyodtam. Ő is rám nézett, mire gyorsan elkaptam a tekintetemet.
-Láttam ne is tagad – nevet fel és levesz a hangerőből.
-Mit?
-Hogy hogyan néztél. Ez nem gond, én folyton így nézek rád - suttogja a fülembe, mire egy másodpercre lehunyom a szemem, de gyorsan ki is nyitom.
Mi a fenét csinál velem ez a lány? Miért van ekkora hatalma felettem? Miért játszik velem? Miért nem mondja el igazából mit akar? Miért reagálok így rá?
-Gyorsabban szeded a levegőt, az arcod kipirosodott. Miért nem állsz félre valahol? Ezek földes utak. Ide nem jár senki – suttogja fülembe és kissé meg is harapja azt, mire halkan felnyögők.
-Nem értem mire célzol - suttogom erőtlenül pedig nagyon is tudtam. Teljesen zavarba voltam tőle, csupán a gondolatától, hogy Arianaval vagyok, de nem tehetem. Nekem ez a munkám.
-Pontosan tudod te azt Maya Stuart. Teljesen beindultál tőlem - mondja magabiztosan és vissza dőlt az ülésbe. Rám néz majd halkan felnevet. - Rendben, játszunk Maya - suttogja inkább magának, mint nekem.
...
-Ez lesz az – mondja, mikor felértünk egy hegyre. - A kód 0521 – kihajoltam az ablakon és beütöttem a gépbe a kódot, mire a kapu kinyitódott előttünk.
-Azt hittem a tengerhez megyünk - gondolkodok el és lassan bemegyek a kapun.
-Csak apának mondtam azt. Ismerem őt annyira, hogy tudjam utánunk küldte volna a többi testőrt. Baj, hogy ide jöttünk?
-Nekem aztán nem...
Ez a ház nagyon nagy volt és fából készült. Egy 6 fős tagú családnak is nagy volna szerintem. A fából készült épület szinte ragyogott kívülről, mintha friss, barna festékkel volna lefestve.
Az udvar szépen megvolt csinálva. Volt jacuzzi, ami a hegyre nézett, akárcsak a medence, ami körül napozó ágyak voltak. Volt egy fából készült kiülő hely is, ami nagyon szépen nézett ki. Minden annyira tökéletes volt.
-A garázsba parkolj kérlek, hogy a többiek is elférjenek majd.
-Igen is Miss Garcia – mondom, mire nevetve kissé karon csap.
Leparkoltam a hatalmas garázsba, ahová még minimum két autó elfér. Arianaval egyszerre szálltunk.
-Hogy tetszik Maya? – kérdi a lány miközben kinyitom a kuffert.
-Gyönyörű – csak ezt az egy szót mondtam, mire arcán egy hatalmas mosoly jelent meg.
-Mint te – mosolyogva megrázom a fejem. – Velem leszel egy szobába – jelenti ki egyszerűen miközben megfogom a bőröndjét.
-Nem szeretnélek zavarni – mentegetőzöm.
-Maya a testőröm vagy és hétvégén 0-24-be mellettem kell lenned, ami azt jelenti, hogy a közelembe kell aludnod, ha netán valami baj merülne fel – simítja meg az arcomat, mire lehunyom a szemem.
-Rendben – egyezek bele, bár szerintem az sem érdekelte volna, ha nemet mondok. Amit Ariana a fejébe vesz az úgy is lesz, kár ellenkezni.
Mikor beléptem tátva maradt a szám. Annyira szép volt. Minden olyan volt, mintha egy filmbe lennék, ugyan is csak ott láttam még ilyeneket. A házban belül is minden fából volt, a bútorok, a padló, a lépcső, minden. Egyszerűen annyira lenyűgöző volt.
-Megmutatom melyik a szobánk – megy előre én pedig követem őt a fa lépcsőn.
Az emeleten négy ajtó volt egymással szembe és a folyosó végén egy ajtó, amelyik szembe néz a lépcsővel. Ariana arra felé indult, így gondoltam az lesz a mi szobánk.
A mi szobánk, olyan fura volt ezt kimondani magamba, de még is jó érzés töltött el. Bár kicsit féltem. Én és Ariana egy szobába, hosszú lesz ez az este.
Mikor beértünk a szobába, ő visszalépett az ajtóhoz és becsukta azt, mire rá néztem kérdően. Letettem a csomagjainkat az egyik sarokba.
Mikor visszafordultam Arianahoz, elmosolyodik és elindul felém. Csak álltam ott egyhelybe és néztem. Mikor elég közel volt a zakóm gombjához nyúl és kigombolja azt. Kezéhez kaptam, mire felnéz rám. Tekintete szemem és a szám között cikázott. Még levegőt se mertem venni. A levegő szinte vibrált a szobába és csak vártam, hogy történjen valami.
Belenéztem aranybarna szemeibe és mintha minden addigi önbizalmam eltűnt volna a félelmeimmel együtt. Egyetlen tekintete elég volt ehhez. Kifújtam a bent tartott levegőt és lenéztem ajkára, mire elmosolyodik és kissé megnyalja azt.
Közelebb hajolt. Az orrunk már össze ért. Lehunytam a szemem, mire felemeli a kezét és elkezdi arcom cirógatni. Másik kezét derekamra teszi és még közelebb húz magához, ha ez lehetséges.
Ajka súrolta az ajkamat. Egy puszit nyomott az ajkamra, mire nyeltem egy nagyot, de nem tettem semmit. Csak álltam ott csukott szemmel. Annyira puha volt az ajka és én többet akartam. Ez az apró puszi nem volt elég. Akartam őt.
-Ez annyira rossz volna Maya? – kérdi, mire kinyitom a szemem és megrázom a fejem egy kicsit. – Akkor megcsókolhatlak? – nyalja meg alsó ajkam, mire szívem a torkomba dobogott már. Testem teljesen felhevült és teljesen elgyengültem. Nem érdekelt, hogy ezért ki rúghatnak, nem érdekelt a következmény.
-Ig...
-Vanda a házba – hallok meg egy kiáltást, mire észhez kaptam és teszek pár lépés távolságot Arianatól.
Ariana halkan felnevet és idegesen hajába túr, majd végig néz rajtam és ajkába harap.
-Ez volt az utolsó alkalom,hogy hagyom, hogy valaki megzavarjon minket. Többé nem fordul elő – simít végigaz arcomon és kimegy a szobából.
Sziasztok! Tudom, hogy mindig csúszok a részekkel, de sajnos nincs semmi időm írni. Remélem azért élvezhetőek a részek. Köszi az olvasást. Sziasztok🥰❤
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro