52 szösz
Emily, mikor kinyitotta Japer-től jött levelét egy apró báb esett ki belőle, ami azonnal mocorogni kezdett és kibújt belőle egy aprócska hernyócska. A levél több oldalas volt, de egy piros tintával írt papír azonnal felkeltette a figyelmét.
„Lochart-ra nevelt moly! Juttasd be hozzá és várj türelmesen. A megfigyeléseidet anyának részletesen írd le. A moly neve Cunci." Emily az tenyerébe vette a kis lényt és jobban megnézte. Szokványos molynak tűnt, de ismerve a nénikéjét biztosra vette, hogy valami ritka kereszteződés szerelem gyermeke szóval biztosan imádni való lesz, ha megnő.
- Cunci a neved? Cuki vagy szóval illik rád – beszélt hozzá mire a moly félre billentette a fejét és csipogó hangot hallatott, mire Emily kis híján felsikoltott a gyönyörűségtől – oh, hangod is van kicsikém ez de jó. Éhes vagy? Biztosan. De most este van – húzta el a száját a lány – de ez nem akadály – mosolyodott el szélesen Emily.
Óvatosan lopózott ki a szobából majd a fiúk hálótermei felé hallatd, majd mikor Harry-ék szobájához ért halkan kinyitotta az ajtót.
- Invito köpeny – suttogta a lány, mire Harry ládájából kisuhant a köpeny és Emily azonnal maga köré csavarta – ez piszok jó cucc – csillagot Emily szeme, mikor meg állt a tükör előtt a földszinten és nem látta magát – na, Cunci elindulsz a küldetésedre. Undorító lesz, de te hős leszel – mosolyodott a molyra Emily, mire Cunci felcsipogott.
Határozott bátor lépésekkel ment a folyóson és áldotta a fejét, hogy csak zokni van rajta, mert a cipőkopogás hangosan verődött volna vissza a falakról. Látta a szeme sarkából, hogy Colin minden bizonnyal Harryhez a gyengélkedőre oson egy fürt szőlővel és az elmaradhatatlan géppel. Emily a fejét ingatva kerülte és nem tudta megérteni mi ez a nagy rajongás oka. Még ha egy élő sárkány miatt lelkesült volna be teljesen egyetértett volna, de Harry-ért ő sem tud rajongani pedig jó szerével a rokona és a csapból is folyt... talán éppen ezért nincs oda érte. Emily vállat vont és befordult a második emeleti folyosóra, hogy elérje a célját, míg Colin tovább ment. Halkan nyitott be a tanterembe és rohamozta meg a Lochart hálószobájának ajtaját, ahonnan idegesítő horkolás hallatszott ki.
- És még azt hittem apus és a nagypapa horkolásánál nincs rosszabb – húzta el a száját Emily, mikor belépet a giccsparádés helyiségbe – Merlinre itt csak a gyufa és a benzin tudná rendbe hozni a károkat. Húzta el a száját Emily undorodva, ahogyan észrevette az ezernyi önarcképet és színes ruhákat - Na, Cunci itt a te nagy pillanatod. Lochart nem veszélyes rád, mert béna, de a többi tanára oda figyelj. Jó? A Moly bólintott – helyes. Na, hát jó étvágyat édeske. Tette az egyik ruhára Emily a molyt, aki boldogan kezdett neki falatozni – én megyek légy jó és vigyázz magadra – simogatta meg óvatosan az ujja hegyével Cuncit, majd kifordult a szobából, miközben Lochart a másik oldalára fordult.
Boldogan fülig érő szájjal tartott vissza a toronyba és szinte szökdelve tette meg az emeleteket. Rettentően boldog volt, hogy Sharlotte állttal elégtételt vehet a tanáron minden elkövetett bűneiért és megfogadta, hogy ha találkozik, vele a szünetben szorosan megöleli és Japert minimum arcon csókolja. Nem hitte volna, hogy általuk a kedves közben járásukkal egy sajátos és kellően Tekergős bosszút állhat tanulmányai útjában álló tanerőn. Mosolya lehervadt, mikor váratlanul megborzongott és egy töredéknyi pillanatra megdermedt. Ösztönei rettegve üvöltettek, hogy fusson és fülelni kezdett. Nagyon messziről talán pár emelettel lejjebb valamit hallott, ami nem lépések voltak. Gyanakodva bele szimatolt a levegőbe és akkor már az érzékei már szinte sikoltottak a félelemtől. Emily mély levegőt vett és hallgatva az ösztöneire elkezdett szaladni. A köpeny fel-fellibbent, ahogyan nagy léptekkel futott a folyosókon és a lépcsőkön, de nem törődött vele csak futott, ahogyan a lábba bírta. Valamit hallani vélt a háta mögött, de ahogyan befordult a portré lyukhoz a zaj elhalt. A Dáma ébren volt és döbbenten nézet le Emilyre, aki már a hon alá csapta a köpenyt.
- Hát te? Kérdezte a festmény, mire Emily csak lihegve leintette
- Én? Ohm, tarka kanári – mondta az idétlen jelszót, mire a Dáma vállat vont és beengedte. Ahogyan beért a klubhelyiségbe egy laza pálcaintéssel vissza küldte a köpenyt a gazdájának, majd erőtlenül ült le az egyik fotelba.
- Valami van kint... valami veszélyes – suttogta maga elé Emily és felhúzta a lábait és átkarolva nézte a tűzet – valami, ami biztosan nem jó. Remélem Colin már vissza ért – sóhajtott fel Emily és úgy ahogyan volt pizsamában elaludt a fotelban.
Remélem mindenki örül, hogy Cunci felbukkant és elkezdte nemes küldetését és igen megjelent egy igen kellemetlen lény is.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro