Emily neki dőlt az ajtófélfának és úgy figyelte az alvó keresztapját és az anyját, akik békésen aludtak. Remus a hasán feküdt jobb karja Liz derekán volt, míg az összegömbölyödve szuszogott. Emily a fejét ingatta, majd elővette a fényképező gépet és kattintott egyet.

- Ez egy jó kép lesz fiúk. Most figyeljetek – nézet le Zorrora és Kapitányra Emily, majd mély levegőt vett.

- TELIHOLD VAN ÉS TÁMADNAK A TEKNŐSÖK!!!! Kiabálta teli torokból Emily, mire a békésen alvó Remus és Liz ijedten ugrottak ki az ágyból – szép jó reggelt – mosolygott Emily a felnőttekre, akik a mellkasukra szorított kézzel meredtek egymásra, majd a fütyörészve távozó Emilyre.

- Ez... ez... ez mi volt? Lihegte Liz, majd visszaugrott az ágyra és a földet kezdte nézni – ugye nincs itt az a dög?

- Szélvész a neve! Csattant Emily hangja a folyosó végéről, majd vissza trappolt – és nem dög! Megcsináltam a reggelimet és szóltam Ichabod-nak, hogy jöjjön értem, mert ma bizony elmegyek hozzájuk és ott is alszom, ha jó leszel, mami Szélvészt nem hagyom itthon – fordult ki Emily a szobából.

- Jól láttam, hogy a feje tetején van az a valami? Fordult Remus felé Liz. A férfi a falnak dőlt és szaporán vette a levegőt – meg vagy?

- Nem. Most komolyan teliholdat kiabált?

- Te nem tudom, miért ijedtél meg mikor pár napja elmúlt a bajságod, de a házban egy fene vad van, aki rám vadászik – ugrott le az ágyról a nő – komolyan ízig, vérig Black élvezi, ha gonoszkodhat. Le sem tagadhatja az apját. Ment át a szobájába a nő nyomában Remusal.

- Szerinted, miért haragszik rám?

- Nem tudom, kérdezd meg őt. Most kimennél? Át öltöznék.

- De figyelsz te rám? Azt kiabálta, hogy telihold!

- Mindenkit büntet, mert egy Black. És most távozz.

- De...

- Ahogyan akarod nekem aztán mindegy, de neked ma dolgom van – vont vállat a nő és lehajtotta a hálóinge pántját, mire Remus megrázkódott és dühösen fújtatva kirohant a szobából és becsapta maga mögött az ajtót – olyan egyszerű vagy – kuncogott a nő és a szekrénye felé sétált, hogy kivegye a ruháját, de ahogyan kinyitotta a szekrényajtót megdermedt. A szeme magasságába Szélvész nézet vissza, aki éppen a selyem ingét csócsálta komótosan – volt egy lányom – mondta sötéten Liz, majd fennakadó szemekkel elvágódott.

- Úgy hiszem besokallt – sóhajtotta Emily, mikor benyitott a szobába és a válla fölött rá nézet a keresztapjára.

- Jobb lenne, ha felkapnád Szélvészt és összepakolnál, mert ha észhez tér még a lelkét is kiüvölti – mondta halkan Remus.

- Szerintem is. Bólogatott Emily és az anyját átlépve lekapta a polcról ingestől együtt a teknőst, majd az ágyról lekapva a takarót az anyjára dobta – szia, mami.

Hosszú és fárasztó napom volt, de feldobta a napomat a kihagyott kommentek olvasása és a csillagok. Köszi nektek :* Ez a szösz kicsit rövid, de szerintem elég vicces lett Szélvész főszereplésével XD Remélem tetszett nektek :)