27 szösz
- Végre csend – ült le a kanapéra Regulus, majd a felesége vállának dőlt – az ördögfajzatok alszanak.
- Emily?
- Az elsők között aludt el. So-t kis híján kiszorítva az ágyból. Szerintem holnapra már azt fogja kérni, hogy Emi a vendégszobában aludjon – nevetett fel halkan Regulus – tisztára úgy alszik, mint a bátyám.
- Igen – mosolyodott a teájába Liz – és még sok mindenben hasonlítanak. Kritikusan áll szabályokhoz.
- Ez a Black vér lenne? Kérdezte Zoe nevetve és homlok csókolta a morgolódó férjét.
- Részben.
- Nem kell féltened Liz sem. Ő is a legendás tekergők oszlopos tagja volt, még ha nem tudta senki sem. Ő is nagy csíntevő volt.
- Nem igazán nézem ki belőle.
- Pedig igen csak sunyin lapult a háttérben.
- Azért mert nem voltam olyan mellett dülleszkedő, mint a bátyád vagy az öcsém.
- Pedig van mit –nevetett fel Zoe, mire Liz elhúzta a száját, míg Regulus elvörösödő arccal bújt a neje háta mögé és úgy rázta a nevetés.
- Te mindig ilyen perverz humorú voltál?
- Mindig csak adni kellett a jó kislány szerepet – kacsintott Zoe Lizre – ezért szeretem Siriusal beszélgetni, mert ő mindig vette a beszólásaimat és nem volt olyan prűd, mint Reg vagy olyan karót nyelt, mint te.
- Csak angolok vagyunk.
- Kékvérű angolok. De azért szeretlek benneteket – cuppantott a levegőbe Zoe – minden mocskos kis titkaitokkal együtt. Na, szóval most mese est van, mert én azt mondtam. Mivel te vagy a vendég Lizi te kezdesz. Mosolyodott el Zoe és az ajkába harapott.
- Valahogy rossz érzésem támadt, ahogyan rám nézel.
- Titkok tabuk nélkül. Szóval kezdjük egy kicsit light-os témával. Kitől kaptad az első igazi csókot?
- A férjedtől –vont vállat Liz és figyelte, ahogyan Reg pipacs vörös lesz – jó volt. És te?
- Az egyik iskolatársamtól, Roger Carlo-tól jó képű volt, sportos, de annyi esze volt, mint egy marék doxynak. Ingatta a fejét Zoe – Tőled meg sem kérdezem édesem ki volt neked az első.
- Csókban vagy az ágyban? Villantott egy mosolyt a férfi.
- Minek feltenni, ha tudjuk – legyintett Liz.
- Rendben most én jövök. Liz hol veszted el az ártatlanságodat és mikor? Ha már az ágynál tartunk. Villantott egy széles vigyort a férfi pontosan ugyan olyant, mint a bátyja.
- Oh, te rohadék – húzta el a száját Liz.
- Ügyes vagy – csókolta meg Zoe a férjét, mikor Liz elpirult – válaszolj Lizi.
- A ballagás után a hegyekben, egy barlangban. Romantikus volt a csillagok alatt. Érjétek be ennyivel – mikor Regulus és Zoe kíváncsian előredőlt.
- Nem hittem, hogy ennyi romantika szorult a bátyámba – ingatta a fejét Regulus – mindig meglep.
- Kimondta, hogy a bátyád volt? Pislogott ártatlanul Liz, mire Zoe leintette nevetve.
- Jó visszavágás volt, de tudjuk, hogy Sirius volt az.
- Igaz – mosolyodott el a nő – ami pedig a romantikát illeti, nem mindig olyan kemény nagy legény tudd ám érzelmes is lenni mikor csak ketten voltunk, – forgatta a kezében a teáját a nő – de Emivel is olyan gyengéd tudott lenni. Imádta a lányát és még most is.
- Oh, az a vajszívű kutya – tette a szívére a kezét Zoe, majd felszipogott – csak a baba meg a hormonok ám. Na, szóval kinek mi volt a legsötétebb tette? Én egyszer elloptam egy melltartót.
- Apró csíny a mieinkhez képest – vont vállat a férfi – én beálltam Tudjuk ki seregébe. Nem vagyok büszke rá – borzongott meg Regulus.
- Ne vágj fele, hogy hülye voltál – ráncolta a szemöldökét Zoe, majd mind ketten Lizre néztek.
- Remusal szivárványszínűre varázsoltuk a fiúk haját. Jamie és Mancs olyanok voltak, mint két ijedt tarka papagáj.
- Biztosan vicces látvány lehetett – nevetett fel Zoe – na, de komolyan mi volt a legsötétebb tetted?
- Megmentettem egy halálfalót a haláltól, aki történetesen ott ül melletted.
- Ez egy nemes tett.
- A vélemények megoszlanának – állt fel Regulus és füllett – azt hiszem valaki felébredt - mire már ők is meghallották a lépcső tetején álló pityergő kisfiút – Will az. Megyek, megnézem. Te meg mit keresel ide kint, hm? Tárta szét a karjait mosolyogva a férfi – oh, és mezítláb? Rá lépjek? Szaladt fel Regulus a lépcsőn, mire vidám kacajjal sikkantott fel Will és minden bizonnyal elszaladt.
- Jó apa – mosolygott el Liz – igazán élvezi is.
- Igen, az. Mindig is apa akart lenni legalábbis nekem azt mondta. Jobb akart lenni, mint az övé bár őt könnyű volt túl tenni. Reg igazán lelkiismeretes apa és imádja a gyerekeit. Ha boldogok, akkor ő is, ha sírnak neki is fáj a szíve. Szóval nem vittem el őt soha oltásra, mert akkor két gyereket kellett volna vigasztalnom és arra nem lett volna erőm. Így is ő a könnyen megközelíthető szülő nem is tudd igazán szigorú lenni. Ez a szerepet én vállaltam magamra.
- Te vagy a mumus a szekrénybe?
- Az ütő kártya drága az ütő kártya, mert ha elhangzik az, hogy „elmondalak benneteket anyátoknak" hirtelen mindenki jó tudd lenni.
- Oh, így teljesen jogos.
- De azért úgy hiszem az ő türelme is hatályokkal bír és Alex igen feszegetni néha. Egyszer mondta, hogy nem ő az apja, ha nem Sirius, mert eleven és rossz. De hát a nagybátyja és ő nevezte el. Nagyon sajnálom, hogy személyesen nem ismerhettem, úgy ahogyan Sebastiant sem.
- Mindketten kedveltek téged. Sirius el is akart ide jönni, hogy megismerje az amerikai barátnőjét, akivel olyan jól elbeszélgettek és végre megismerhesse a férjét, aki mindig rejtélyesen eltűnik. Sebastian is úgy volt vele, hogy majd eljövünk ide nyaralni, mert mindig is el akart jönni az újvilágba, de nem sikerült. Ő is elhagyott és nem maradt utána semmi csak az emlékek és pár birtok, amit Emily örökölt. Jobban el tudnám viselni a veszteséget, ha maradt volna utána egy gyerek. Ám még azt sem adta meg neki az élet.
- Ott voltatok ti és hidd el az elég volt neki. Egy olyan betegséget, ami neki volt nem szeretett volna tovább örökíteni, hogy átélje bárki is azokat a szenvedéseket, amiben neki része volt. Most csak azt teheted, hogy élsz és élvezed az életet, mert nem tudhatod mennyi adott időd van a földön. Nevess, mikor nevetned kell, és sírj, mikor sírnod kell, de ha elfojtod magadban nagyon rosszat teszel magaddal. Lizi találd meg a szivárványodat a viharfelhők mögött, mert ha folyton az eső alatt vagy minden beszürkül majd körülötted és örökre elveszhetnek, majd a színek.
- Zoe...
- Van egy okos, vidám, gyönyörű gyereked, akiért élned kell. Ő legyen a te napod és meglásd, meglátod a szivárványt is.
- Nem tudom hogyan legyek egyszerre az anyja és az apja. Hogyan legyek képes egyedül nevelni. Sebastian, Sirius bebörtönzése óta ott volt velem, mint társ. Remus olyan, mint a bátyám lenne, de félek egyedül lenni. Félek a magánytól.
- A barátaid és a családod ezért van, hogy ne legyél az. Mi lenne, ha segítséget kérnél Remustól, akit a bátyádnak nevezel... lehet, hogy ő erre vár. Mi itt vagyunk ettől függetlenül, de úgy gondolom, hogy igazán örülne annak Remus, ha kivételesen ő rá támaszkodnál.
- Úgy hiszed?
- Igen. Fontos vagy neki és aggódik azért a nőért, aki volt olyan rendes lélek, hogy a vérfarkassága ellenére emberként érző lényként kezelte és a testvérérvé fogadta. Nem csak téged viselt meg James és Lily halála, majd Sirius bebörtönzése, ha nem őt is. Valahogy ez szerintem elfelejtődött és kényelmesen mindenki hátra dőlt. Voldemort meghalt, mert Harry Potter elpusztította. Ez nevetséges. Az a gyerek árva lett egy értelmetlen háború miatt és olyanért dicsőítik, amit maga sem fog érteni. Miközben az itt maradtak, akik személyesen érintettek volt a veszteségből senki sem törődik. Így elmaradtak segítségek és élték tovább a könnyed életet. Te is. Ott volt Sebastian és a karjaiba futottál, ami persze érthető és nem elítélendő, de közben egy kicsit te is elfelejtetted, hogy nem csak te szenvedsz. Így hát azt ajánlom, mikor haza értek majd foglalkozz egy kicsit Remussal is.
- Köszönöm, Zoe – ment oda a nőhöz és sírva megölelte, aki anyai szeretettel magához szorította és kedvesen nyugtatóan simogatta Liz haját. Regulus a lépcső tetején lassan elmosolyodott és újra megállapította magában, hogy neki van a legbölcsebb felesége és fenemód büszke is volt erre.
Hosszabb szösz lett, de gondolom ez nem volt baj. Nagyon szerettem Zoe-t, aki kicsit kizökkenti az önsajnálatból a mi Liz-ünket. :) Roppant okos nő, aki ahhoz képes, hogy mugli (magnix) igazán helyt tudna állni a varázsló világban és már most elsajátított sok dolgot pl a szólásokat. Lásd doxy. Hamarosan felbukkan egy új szereplő, aki sokat fog tenni azért, hogy Liz azért tudjon végre normálisan élni :)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro