- Szerintem azért tök vagány, hogy Szipák az apád - könyökölt a térdére Ron és úgy nézet Emilyre, aki felvonta a szemöldökét - már, mint irtózatosan menő és okos.

- A keresztapám is az - húzta el a száját Emily.

- Persze, hogy az, de akkor is Szipák az Szipák. Legyintett Ron - és te mióta tudod Matt, hogy ki Emi apja? Fordult a könyvébe temetkező fiúhoz Ron.

- Mióta megszökött - felelte Matt és lapozott egyet könyvében- és lehet, hogy menőnek és vagánynak tartott... Szipákot - forgatta a szemét Matt - de az én véleményem szerint meggondolatlan és bosszantóan felelőtlen.

- Csak is azért gondolod így, mert nem kedvel téged, hogy Emily vőlegénye lettél - mondta Harry.

- A legkevesebbé sem érdek, hogy kedvel vagy sem. Mondta szárazon a fiú.

- Én egyet értek Matt-el - szólalt meg Hermione és nem nézet Emilyre - Szipák valóban meggondolatlan, de majd Ms. Arrow helyre teszi. Láttam este, hogy megjött a kastélyba, majd elment. Gondolom meglátogatta.

- Oh - biggyedt le Emily ajka - jellemző lenne, hogy engem itt hagy. Hiszen én miért is akarnám megismerni személyesen az apámat - mondta gúnyosan a lány.

- Ne csüggedj Emi, majd írók neki, hogy látni akarod - veregette meg Harry a lány kezét.

- Folyton írom neki, de rá se bagózik.

- Még én is megírtam neki, hogy ideje volna valamilyen úton, módon találkoznotok, de azt írta vissza nekem, hogy ne avatkozzak a családügyeibe, mert elátkoz. Ingatta a fejét Matt és bele harapott a csoki békájába.

- Álszent az apám - húzta el a száját Emily, majd csettintett egyet - tudom, hogyan tudnám rá venni, hogy találkozunk.

- Hogy? Ráncolta a szemöldökét Hermione.

- Azt írom, majd neki, hogy Matt és én tovább mélyítenék a kapcsolatunkat és van-e valami tanácsa, hogy emlékezetes legyen - Matt majd nem megfulladt a csokoládétól, amit evett és a földre esve a mellkasát ütve próbálta kiköpni a félrenyelt falatot, miközben patakokban folytak a könnyei. Hermione rémülten futott melléje és hátba verte a fiút, aki kiköpte a csoki darabot - ne ad itt a műsort.

- Ne merészelj ilyet írni! Hörögte Matt és nagy nehezen felállt - ez egy szemet szedett hazugság lenne. Sőt rombolnád a jó híremet.

- Főleg úgy, hogy a közelébe sem mehetsz - fortyant fel Harry.

- Maradj veszteg Potter vagy homlokon váglak, ne játszd itt nekem a nagy testvért. Én talpig becsületes lélek vagyok.

- Mardekárosként?

- Mert a Griffendélesek mindig mindenki jó mi? Csattant Matt - mi van a te Pettigrew haverotokkal?

- Az más.

- Egy fenéket. Ne általánosíts, mert kihozol a béketűrésemből...

- Jól van, Matti igazad van rossz poén volt. Úgy sem írnák ilyet, mert akkor eszét vesztetten jönne, ide és azt meg nem akarom. Állt Matt elé Emily, majd szúrósan nézet Harryre - A házak felé táplált ellenérzéseidet fékezd Harry vagy orrba váglak és akkor nem csak a homlokodon lesz jel, ha nem törött az orrod is.

- Jól van na, nem kell mindjárt agresszívoskodni Emi - emelte fel a kezeit Harry.

- Ti meg mit műveltek itt a folyosón? A gyerekek egy emberként rezzent össze és fordultak Liz felé, aki gyanakodva méregette őket. Harry arca felderült és bátortalan mosolyt villantott a nőre.

- Beszélgetünk csak anya nyugi.

- A szemetek sem áll, jól sőt már a metszése sem. Ti öten hírhedten szeretek bajba kerülni. Főleg ti ketten - bökött Emily és Harry felé a nő, mire a két gyerek meglepődve egymásra nézett.

- Mi? Soha - mondták ártatlan képel és Liz egy pillanatig látni vélte bennük az apjukat.

- Mintha James-t és Mancsot hallanám - ingatta a fejét a nő.

- Komolyan? Csillant fel Harry és Emily szeme.

- Nem bók volt. Fonta össze a kezeit Liz a mellkasa előtt - szóval miről folyt a diskurzus?

- Apáról.

- Jaj, Emily - sóhajtott el Liz - hidd el imád az a mamlasz és látna téged.

- Ha ő nem jöhet, mehetek én?

- Nem, és örülnék, ha ti sem mondanátok, meg hol van és ez különösen igaz rád Harry.

- De Ms. Arrow...

- Nem - emelte fel a hangját Liz - Matt rád bízom őket.

- Mi van? Hördült fel mindenki csak Matt állt ott tátott szájjal.

- Ha egyetlen egy stiklitek lesz vagy bármi féle Tekergős zsiványság nem lennék a helyetekbe.

- Nem utasítgathat minket - förmedt fel Hermione.

- Elég pénzem vagy, hogy a szüleid magán praxisát tönkre tegyem és Ron apukája elég büntetést halmozott fel, hogy kirúgjam. És ti ketten meg a kölykeim vagytok, szóval az van, amit én mondok. Most aztán igazán nyugton maradhatnátok, mert mind kettőtökre vadásznak és nem szeretném, ha a bajotok lenne. Értve? Villant meg Liz szeme haragosan, mire Harry és Emily lehajtotta a fejét.

- Igen - mondták halkan.

- És Matt?

- Mi van vele - nézet Ronra Liz.

- Ő nem kap fenyegetést?

- Ő veletek ellentétben jó gyerek. Tette csípőre a kezét Liz - szóval még valami ellenvetés?

- Nincs - mondták a gyerekek.

- Nagyon helyes. Amúgy meg - emelte fel a kezét a nő és kabátja belső zsebébe nyúlva kivett két levelet - Ezt nektek írta Mancs - nyújtotta Emily-nek és Matt-nek a nő.

- Oh, igen - mosolyodott el Matt - mi sem tenné szebbé a napomat, mint egy újabb fenyegető levél a jövendőbeli apósomtól.

Harry leült a nővel szemben az üres teremben, miközben Emily és Matt Hermione és Ron társaságában a levelüket olvasták.

- Gondolom, nem egy kérdésed lenne felém - nézet lágyan Liz a fiúra, aki bólintott.

- Rengeteg van - mondta halkan Harry - de mondja a szüleim ők... ők...

- Ők imádtak téged mindent megtettek érted és meg is tették. Nagyon várták, hogy megszüless és mikor a világra jöttél Jamie-t el sem lehetett mellőled robbantani. Lily meg egyenesen oda volt érted. Édes kisbaba voltál.

- És mondja ott volt amikor meghaltak? Ott volt a háznál?

- Ott voltam az elsők között - harapott az ajkába Liz - de nem engedték, hogy magamhoz vegyelek. De hidd el mindig figyeltelek.

- Mesélte Tapmancs. Most hogy tudom, ott kell maradnom Dursley-nél?

- Sajnos igen. Bólintott Liz - Dumledore és a Minisztérium úgy találja a legjobb helyen vagy.

- De hogy.

- Tudom, Harry. Ám sajnos nem tehetek semmit - dőlt hátra a székben a nő - fenyegetőzhetek, de semmi, mert Dumbeldore ellenem van. A meg vesztegetés még menne, de azzal sem érnék el semmit. Szóval egy marad.

- Mi?

- Meglátogatom a nénédet és újra bemutatkozom nekik - mosolyodott el ördögien Liz - most már tudod, ki vagyok így már semmi beleszólásunk sincs, hogy oda menjek. Hiszen csak meglátogathatom a keresztfiam - tette a szívére a kezét Liz és Harry elérzékenyülve elmosolyodott.

- Köszönöm, Ms...

- Hívj nyugodtan Liznek vagy Lizbeth-nek vagy ahogyan akarsz. Nem kell ez a hivatalos hangnem - simította meg Harry arcát Liz.

- Lizbeth - suttogta Harry és a nő lassan elmosolyodott - az nagyon szép.

- Apád is így hívott.

- Mesélsz róla? Milyen volt gyerekként? Milyenek voltam anyáék?

- Jamie rossz gyerek volt. Eleven és bosszantóan csintalan - mosolyodott el Liz - emlékszem lehetünk talán hat vagy hét évesek elkötöttük apám Ford Angliáját - somolygott a nő Harry-re, aki fülig pirult - bár nem jutottunk messzire, mert Jamie belehajtott az egyik árokba. Egy hónapos büntetést kaptunk. Bár előtte apám még a lelkét is kiüvöltötte annyira dühös volt. Nevetett fel a nő - szegény anyám alig bírta megnyugtatni.

- Ron apjának is egy Ford Angliája volt.

- Az a kocsi az én apámé volt, de oda adtam Arthurnak, mert megtetszett neki. Bár nem hittem volna, hogy elvarázsolja, de az biztos apám nagyon díjazta volna.

- Az apád is szerette a mugli holmikat?

- A regényeket szerette meg anyámat, aki mugli volt. Az apám egy begyöpösödött aranyvérű család sarja volt, na jó nem annyira mint egy Black vagy egy Malfoy, de nem voltak kerekek. A te nagyapád például roppant jó ember volt. Olyan kár, hogy nem ismerhettétek meg egymást.

- A nagymama milyen volt.

- Nagyszájú és vagány. Erős személyiség volt és jobban is féltünk tőle, mint a nagyapádtól. A te nagymamád és az én anyám kebel barátok voltak, ahogyan az apám a nagyapáddal. Így lettünk Jamievel kereszttestvérek és később így lettek a keresztanyád is. Lilyvel annyi tervünk volt... ahogyan a fiúknak is - húzta el a száját Liz - képzeld apád egyik terve az volt, hogy igazi Tekergőt nevel belőled és az én kislányomból. Ebbe a marha ötletben persze gondolkodás nélkül bele ment a férjem is. Egy füzetben mindent leírtak a marhák... ezt évekkel később találtam meg. És tudod mi a vicces ebben?

- Mi?

- Hogy ti a legtöbbet elkövettétek - nevetett fel halkan Liz - bár a gyújtogatás nem kellet volna.

- Én nem tettem ilyet.

- Emily igen. Szóval apáitok büszkék lenne rátok, akármit is állit Mancs.

- Azt mondta maradjunk nyugton.

- Na, fene a bujdosás bölcsé teszi?

- Anya apa azt írja, hogy eltöri Matt-et gerincben, ha nem hagy békén. Nyafogta Emily.

- Nyugi szívem apád nem olyan tökös - legyintett Liz, majd Harry-hez fordult - Mancs lehet, hogy hírhedt és legendás bajkeverő, de végül is egy örült lányos apa is, aki néha bolondságokat beszél és ír.

- Nem félted Matt-et?

- Őt? Egy pillanatig sem, mert tudom, hogy Mancsnak csak a szája jár. Tudod nem rombolhatja le az hírnevét - nevetett fel a nő.

Nem lett a legjobb. Szóval bocsika, de igyekeztem. Ezek a napok hosszúak és fárasztóak voltak az időjárás meg tetézte a búskomorságomat. Egy két dolgon kívül nem csináltam semmit. De amúgy meg hamarosan hozok egy szép kövér családfát érdekességekkel. Valaki már nem tudom ki kérte is, hogy jó lenne egy családfa - Emilyé - szóval hamarosan hozom :)