Liz Remus álla alá nyomta a pálcáját mire a férfi felemelte a kezeit és visszaült a helyére. Lyall eligazította a nyakkendőjét és széles mosolyt varázsolta az arcára. Emily türelmetlenül hintázott a lábán, míg Matt csak lapozott egyet a könyvben, amit éppen olvasott.

- Mindenki viselkedjen, vagy senki sem kap desszertet.

- Halljátok legyetek jók - mondta szigorúan Lyall, mire Emily mosolyogva csak a szemét forgatta, majd az anyjára nézet.

- Anya csak Tonks jön nem a királynő.

- De Dora auror így a lehető legjobb formánkat kell adnunk.

- Akkor semmi köze ahhoz, hogy össze akarsz vele boronálni - ráncolta a szemöldökét Remus. Lyall felkapta a fejét és leplezetlen izgalommal nézet Lizre.

- Ha ez sikerül, akkor végre lehetne unokám.

- Hé! Csattant fel Emily dühösen.

- Jaj, kis sárkánykám nem úgy értettem. Imádlak - cuppantott a levegőbe Lyall - akkor ez a Tonks leány a te kiszemelted Remusnak?

- Mondhatjuk így is. Valóban össze illenének.

- Nincs olyan, hogy nekem kiszemelt apa. Fiatalabb nálam.

- Miért kell, a részleteken fen akadnod mindig. Mi az a 10 év. Horkantott Liz.

- Rengeteg - villódzott Remus szeme.

- Ha tönkre vágod, ezt az ebédet esküszöm, még a bolháid sem fognak utánad sírni - sziszegte a nő.

- Nem is vagyok bolhás - hitetlenkedett a férfi - Beth kérlek...

- Csend. Oh, már itt is van - mosolyodott el Liz, mikor meghallotta az ajtó csengőt - szóval, ha elrontjátok az ebédet teknős lesz a menü könnykupacon grillezve és édesség lesz a fűtő anyag. Értve? Mondta fenyegetően a nő és elment ajtót nyitni.

- Igen - válaszolták el sápadtan.

- Apus, ha elszúrod, kitálalok minden sunyiságodról anyának - fordult keresztapjához Emily.

- És nem leszel többé a fiam, ha nem lesz több édesség.

- Csak semmi pánik, mert a vendégünk fog mindent elrontani - mondta nagy bölcsen Matt - már emlékszem ki is ez a Tonks - állt fel Matt és kihúzta magát.

- Nagyon meglepődtem Ms. Arrow, mikor elhívott ebédre. Komolyan azt sem tudtam mit is vegyek fel vagy mit hozzak - hallatszott a nő ideges hangja, majd hangos csörömpöléssel tört össze valami a folyosón.

- A Tiffany lámpa - mondták egyszerre az ebédlőben lévők.

- Komolyan elrakhatná onnan az anyád azt a hülye lámpát - morgolódott Remus.

- Apus mosolyt - villant meg Emily szeme miközben Matt mellé sétált. Fitymálóan végig mérte a fiút Emily, majd felhúzta az orrát - még mindig nem vagyok ám hajlandó veled beszélni.

- Most épp megszeged, ezt ugye tudod? Mosolyodott el Matt.

- Csak szólni akartam erről a tényről.

- Rendben - bólintott Matt.

- És fel sem zaklat ez téged? Háborodott fel Emily.

- Mert tudom, hogy egy percig sem tudod ez a fogadalmat tartani - nevetett fel halkan a fiú.

- Semmi baj Dora. Hidd el mi is már több tucatszor levertük már a lámpát.

- Tényleg? De én őszintén sajnálom, hogy ilyen ügyetlen vagyok - sápítozott a nő. Remus felvonta a szemöldökét, mikor meglátta a lezser ruhájú rágógumi rózsaszín hajú lányt, aki egy papír táskát tartott a kezében, amiből kilógott egy plüss. Emily oldalba könyökölte Matt-et és a táskára mutatott.

- Nézd, mi van nála - suttogta.

- Maradj veszteg Milly - suttogta vissza a fiú.

- Mondom semmi baj. Gyere beljebb - mosolygott kedvesen Liz, amitől kirázta a többieket a hideg - A kislány...

- Nem vagyok kislány...

- Na, szóval a nagyszájú lányomat már ismered. Mellette a vőlegény jelöltje Matthias Rosenwood.

- Oh, rád emlékszem - csettintett Tonks - veled utaztam egyszer a Kóboron. Remélem nem okoztam akkora fájdalmat a ládámmal.

- Túléltem Miss. Tonks - mosolyodott el Matt - nem történt olyan nagy gond.

- De rád ejtettem a ládám.

- Matt-nek meg sem kottyan az ilyen. Reggel, délben és még este is emelgetné a ládákat, traktorokat és tankokat mi neki, ha egy kettő fejbe kólintja - legyintett Emily.

- Tank? Az...

- Lyall Lupin vagyok örvendek - lépet oda a férfi és kezet rázott Tonksal - ő meg a fiam Remus. Emily...

- Apja vagyok - bólintott Remus és Liz arca elsötétedett.

- Örülök, hogy végre találkozhattam önnel. Emi ódákat tudod magáról beszélni - rázott kezet a férfival - amúgy Tonks vagyok. Nimfadora Tonks, de jobban szeretem, ha csak simán Tonksnak hívnak.

- Örvendek - mosolyodott el Remus - Emi is mesélt magáról.

- Oh, valóban? Csak is az ügyetlenségemről tudott mesélni, mert másról nem lehet - nevetett a nő idegesen miközben még mindig rázta a férfi kezét.

- Metamorfmágus. Ritka különleges képessége van kedves Tonks.

- Anyámékat az őrületbe kergettem vele.

- Gondolom. Öhm, kedves Tonks mi lenne, ha elengedné a kezem? Nem zavar, de már alig érzem.

- Juj, én jaj - kapta el a kezét Tonks zavartan, majd felnevetett - elnézést - hadonászott idegesen a nő és leverte a közeli polcról a vázát, amit Remus gyors reflexe mentett meg a biztos pusztulástól - én annyira sajnálom Ms. Arrow, de tényleg, hogy ennyire ügyetlen vagyok.

- Liz. hívj nyugodtan csak Liznek és nem történt semmi. Szerintem együnk - tapsolt lelkesen a nő és az asztal felé intett.

- Jöjjön kedves Tonks és meséljen egy kicsit a munkájáról - vezette az asztalhoz Lyall a nőt.

- Nagyon szeretem a munkámat... Kezdett bele lelkesen a nő. Liz Remus karja után nyúlt és dühösen maga mellé rántotta.

- Nekem viselkedj vagy porul jársz. Adj már magadnak egy lehetőséget.

- Mondtam már neked, hogy ne játssz kerítőt, mert nem megy, neked olyan jól mit hiszed - suttogta a férfi.

- Mi? Ne kezd te is - fortyant fel a nő - Remus jót akarok neked és ezt vedd figyelembe. Szóval viseld férfiasan vagy esküszöm, porul jársz.

- Ki küldesz a hortenziák alá? Kérdezte gúnyos mosollyal a férfi.

- Nem - húzta ki magát Liz - elmondom Emi-nek ki volt az, aki miatt nem mehetett el az őslény parkba.

- Te aljas nőszemély - sziszegte Remus - ez nagyon mocsok lépés lenne még részedről is.

- Vagy elmondhatom Siriusnak, hogy szerelmet vallottál nekem persze kiszínezném pár helyen.

- Mi vagy te gyerek, hogy színezel össze vissza? Szikrázott Remus szeme.

- Jöttök, vagy még elsutyorogtok még? Kérdezte Lyall - éhen veszem. Kezdhetnék hátulról a csoki tortával aranyom.

- Jól van, apa lenyugodhatsz - intette le a férfit Liz, majd Remushoz fordult - na, mi a válaszod?

- Legyen - húzta el a száját Remus - tudod, ezt egy nap kamatostul vissza fogom én neked fizetni.

- Csak győzzem ki várni - suttogta Liz és arcon csókolta a férfit - hozom a hagyma levest.

A desszertnél jártak, mikor Tonks érdeklődve körbe nézet.

- Anyámnak nagyon tetszene a házad. Imádná.

- Andromedának is nagyon jó ízlése van nem hiába kötött ki apádnál - nevetett fel Liz.

- Apa is így gondolja. De ti is szép pár vagytok. Annyira érezhető a szeretett, ami köztettek van.

- Valóban? - mosolyodott Liz.

- Igen - bólogatott Tonks - nem is értem, miért nem lett még gyereketek. Emily sugárban köpte ki a narancslevét az előtte ülő Matt-re. Remus és Liz tátott szájal meredt Tonksra, míg Lyall teljes nyugalommal ette a csoki tortáját.

- Hát ezt a kérdést én is feltettem néhányszor nekik - rágta jókedvűen a süteményét Lyall.

- Biztosan meg van még az a szikra köztettek. Te tényleg annyira látszik az a mély szeretett ami körbe leng titeket. Az a halk civakodás, a fenyegető pillantások és az ideges feszültség, mikor vendég van a háznál. Látom az, amit láttok.

- Hol? Krákogta Emily - mert én nem láttok semmit.

- Jaj, mert te még pici vagy ehhez.

- Magam csináltam egy jegyességi szerződést szerinted? Könyökölt az asztalra Emily - az apus és anya már rég nem élik a házasok megszokott életét, olyan mintha soha nem is lett volna - legyintett Emily - szóval nem fenyegeti, őket a tűzveszély hidd el nekem. Tonks tágra nyílt szemmel mered a lányra, majd a tátott szájuk Lizre és Remusra.

- Jegyességi szerződést ez komoly? Kérdezte a nő.

- Igen, teljesen - tolta Lyall elé a süteményét Matt - teljesen hivatalos megtámadhatatlan.

- Egek - suttogta Tonks - ez nagyon menő. Tuti az anyukádra ütsz jobban.

- Ha tudnád mennyire - nevetett fel Emily.

- És, hogy volt régen az a szikra? Kérdezte Tonks és kíváncsian nézet Lizékra.

- Tényleg bogaram, hogyan is jött? Nézet Liz-re Remus széles mosollyal.

- Rá ejtettem a terelő ütőmet - pislogott a nő - én ápolgattam és ettem. Gondját viseltem.

- És ti? Ez a gyerek szerelem, hogy kezdődött. Fordult Emilyhez Tonks.

- Fát hasogatott - intett Emily, mire mindenki kíváncsian nézet rá - jól néz ki, na.

- És te Matt?

- Nem áll jól neki a sötét selyemháló ing. Sápasztja. Vont vállat Matt.

- Milyen selyemháló ing? Kérdezte Liz.

- Te mikor láttad úgy? Kérdezte Remus idegesen.

- Van még süti? Kérdezte Lyall.

- Matt te igen hülye ez, hogy jött ide? Szikrázott Emily szeme, miközben az arca pirosra gyúlt.

- Azt kérdezte, mikor jött a szikra. Én válaszoltam. Nem tehetek arról, hogy oda szambáztál anyád hálóingébe, a szobámba miközben bármikor elkaphattak volna a tanárok.

- Hát te tünteted el a ruháimat és még én azt hittem én kavartam el - koppantott Liz ideges az asztalra.

- Nem is értem, miért tartod őket, mikor nem kell már illegetned magad. Most nézd a lányunk elvitte és azzal csípi fel a fiúkat. Ez tőled tanulta.

- Mi van?

- Sebastian-t is így csavartad az ujjaid körré. Illegeted magad össze vissza.

- Kinek tettem volna, ha nem neki? Nem volt más pasas a közelbe te is tudod miért! Ő legalább értékelte!

- Az biztos - bólogatott gúnyosan Remus - és most, nézd a lányod 13 évesen azt teszi, amit te 20 évesen tettél. Milyen példát mutatsz?

- És te?

- Mi van velem? Háborgott Remus.

- Te sem vagy a minta apák gyöngye Remus. Mindent rá engedtél Emi-re és ezért kanászodott el.

- Nem kellettem én ehhez a vérében van. Csapot az asztalra a férfi. Lyall hátra dőlt a székében és megpaskolta Tonks kéz fejét.

- Nyugalom kis vattacukor ez már ért a levegőbe. Kiüvöltözik magukat és béke lesz. Közeledik a ciklusuk. Legyintett Lyall és rá mosolygott a döbbent nőre.

- Mert te mindet meg tudsz oldani a pénzeddel és a befolyásoddal, de a lányunkat nem tudod arra nevelni. hogy ne szegyen fel minden jött ment fiút, aki az útjába téved

- Mert te a nagy bölcsességeddel sokra mentél mi? Állt fel Liz és a férfi felé lépet - most aztán igazán túl lőttél a célon Lupin én csak egy ebédet akartam, de te mindet elbaszol.

- Oh, mert mindig minden az én hibám. Nölj fel végre Elizabeth és hagyd el a gyerekes marhaságaidat mint ez az ebéd - vágta az asztalra az ölében lévő konyha ruhát, majd kiviharzott az ebédlőből a teraszra.

- ne merj itt hagyni mikor veled szeretnék üvöltözni! Kiabálta a nő dühtől izzó szemekkel és a férfi után rohant.

- Huha, kiakadtak ám rendesen - vigyorgott Emily és széles mosollyal és csillogó szemmel figyelte a teraszon egymás szavába vágó felnőtteket, majd Tonkshoz fordult - esküszöm ez az eddig legjobb csaádi ebédünk ami az elmúlt 10 évben volt.

- Mert a három évesnél régebbiekre emlékszel mi? Húzta el a száját Matt.

- Te neked kuss a neved, mert nem vagyok hajlandó veled társalogni - húzta fel az orrát a lány,

- Ez már halott ügy sárkánykám, mert te alapból nem tudod megfogni a szádat és, hogy nem szólsz Matt-hez is hamvvá vált ügy - sóhajtott fel Lyall és felállt, hogy a konyhába induljon a többi sütiért. Liz mintha csak tudta volna hová tart a férfi bekopogott az ablaküvegen és dühösen elhúzta a nyaka előtt a kezét. Lyall bólogatva vissza indult az ebédlőbe.

- Én inkább távoznék, nem szeretnék több gondot jelenteni.

- De hogy okozol gondot Dora - mosolyodott el Lyall - legalább ki eresztik a közt csak kellett egy lökés ehhez. Kacsintott a nőre Lyall.

- Nem volt szép válásuk ugye? Kérdezte Tonks, miközben figyelte a kiabáló vendéglátóit - pedig komolyan gondoltam hogy nagyon szerethetik egymást.

- Mert így is van, de minden szeretett más - nézet ki Matt az udvarra, ahol Liz már sikítva szaladt a hóban átgázoló Remus után, majd módszeresen dobálni kezdte hógolyóval - persze nem mindig olyan, mint gondoljuk.

- Szánalmas - nyögött fel Emily - mikor dühösen még bénában céloznak. Apus még hagyján, de anya? Ingatta a fejét a lány, majd fel pattant és körbe nézet - mi lenne, ha megmutatták milyen mikor igazi hócsata zajlik? Ki tart velem?

- Nem lesz ebből baj kincsem? Kérdezte Lyall.

- Tudom hová dugta anya a csokikat - nézet a nagyapjára Emily, mire az is felpattant és harci láztól a döbbent Tonksra nézet.

- Gyere, kis vattacukor te az én csapatomban leszel és Emily Matt párossal legyőzzük az idegbajos szülőket.

- Muszáj mennem? Kérdezte Matt.

- Rád törjek, mikor fürdesz? Hajolt Emily a fiúhoz.

- Hozom a kabátokat - állt fel Matt.

- Ép ésszel nem tudom felfogni mi a szart ettem rajtad, miközben nálad örültebb nőszemélyt nem ismerek! Üvöltötte Remus.

- Ezt én is kérdezhetem tőled te önmarcangoló idióta. Mióta csak ismerlek, csak sápítozol össze vissza és büdös szart sem teszel, hogy jobb legyen az életed.

- Én legalább nem vagyok önző beképzelt... Kezdett vele Remus, de arcon találta egy hógolyó és elterült a hóban. Liz döbbenten nézet a földön fekvő férfira.

- Jól vagy? Kérdezte a nő, majd oldalra nézet ahol a lánya széles mosollyal nézet rá - ne merészeld Emily vagy... Liz nem tudta befejezni a mondatát, mert a lány arcon dobta őt is és Remus mellé vágódott.

- Húsz pont a Griffendélnek - kurjantotta Emily - a tömeg tombol Arrow egyenesen zseniális találatától.

- Igazunk volt - suttogta elhalló hangon Remus.

- Miben? Kérdezte Liz.

- Hogy megöltük volna egymást, ha házasok lettünk volna.

- De biztosan akadt volna pár szép évünk - nézet Remusra Liz - és pár jó pillanat is.

- Mint például?

- Az esküvő, a nászéjszaka, Emily születése...

- Ott voltam.

- Ja, tényleg te ott voltál. Mond most nyugodt vagy?

- Egy szart - nyögte Remus - ronggyá akarom dobálni a nagypofájú majd nem lányomat.

- Én is - sóhajtott fel Liz.

Emily felsikoltott mikor az anyja és keresztapja egyszerre ülte fel és eldobták a hógolyókat, amik az arcon találták és ő is elterült a hóba.

- Húsz pont a vén diákoknak - kurjantotta Lyall nevetve, majd elkomorodva felemelte a kezét - ha engem bárki is megdob, esküszöm Szélvész szabadon lesz engedve.

- Szarom le azt a mocsok bestiát, majd Zorro vagy Kapitány rendbe teszi. Kiabálta Liz és felsegítve Remust lesöpörte magáról a havat.

- Az a ványadt macska leszarja - morogta az orra alatt Remus.

- De ezt ők nem tudják - suttogta Liz.

- Ők is itt élnek.

- Ne kukacoskodjál inkább fegyverkezz fel - guggolt le Liz és gyúrni kezdte a hógolyót.

- Ez vérig fog menni! Kiáltotta mindenki és egyszerre dobta el a maga hógolyóját a csatázok.

Hosszú szösz lett és egy kicsit a kedvencem is XD. Tonks elindít egy családi perszelő vitát, ami a későbbiekben okoz majd gondot és félre értéseket. Remélem tetszett nektek :3