Liz a londoni szálloda szobájának félhomályában ült ahová nem rég érkezett a hosszú megbeszélések után. Bár szívesen maradt volna még a kastélyban, hogy kifaggassa ábrándos tekintetű szerelmes lányát, de késlekedés nélkül el kellett intéznie bár üzleti ügyét, ami a fővárosba szólította. A mély csendben a tűz ropogása hallatszott, míg kint nagy pelyhekben hullott a hó. Az ajkába harapva próbálta felfogni, amit az asztal végén ülő Roriktól hallott.

- Biztosak vagytok benne, hogy a vizsgálatok nem tévednek? Kérdezte halkan a nő, mire a férfi felnézet és Sharlotte-ra nézet.

- Lotte is megvizsgálta, de ő is arra jutott, amire Reg rá jött. Sajnálom - mondta gyászosan Rorik.

- Iza sajnos nem tudom megcáfolni az eredményt. Mondta halkan a nő és szomorúan neki dőlt a mellette ülő férjének - őszintén sajnálom.

- Valami nyom, ami alapján nyomozni tudnák ki volt az a mocsok, aki megölte Bastiant? Kérdezte Roymund mély torokhangján - valami támpont, ami alapján elindulhatnánk?

- Reg szerint, akit keresnünk kell egy medimágus. Szólalt meg Rorik - nem nagy nyom.

- Valóban, de azért több mint a semmi - sóhajtott fel Ichabod - és mond mi lenne, ha megkérdeznéd... ááá, hagyjuk.

- Mond csak Icha végig - fordult Liz a férfihoz.

- Hülyeség.

- Ichabod! Csattant Liz, mire a vámpír összerezzent.

- Momo?

- A nyanya? Ráncolta a szemöldökét Roymund és eltolta maga elől az üres tányérokat - Momorina-ra gondolsz nem?

- Még is ki a fenére gondolnák? Forgatta a szemét Ichabod.

- Nem rossz ötlet - lelkesült fel Rorik - hallottam róla. Kicsit furcsa szerzet, de nem beszél a levegőbe... állítólag. De nekem nincs olyan jó informátoraim, mint neked Lizi. Szerinted? Lizi? Nézet Rorik a nőre, aki elgondolkozva meredt előre.

- Lotte, amint tudod, hozz elém Momo-t - mondta halkan Liz - Icha és Roy ti meg kerítsétek elő azokat, akiknek adósságai vannak felém és rá kellene bírni őket, hogy segítsenek abban, hogy kiderítsük ki az, aki rám és a gyerekekre vadászik, mert úgy gondolom Bastian gyilkosa és a merényletek ellenem egy koponya agy szüleménye.

- És ha nem akarnak segíteni? Kérdezte Roymund.

- Az, hogy miképpen győzitek meg a válaszadásra őket szabad kezeket adok. De ha lehet, hulla hegyeket ne hagyjatok magatok után. Tiszta szép munkát várok el mind kettőtöktől.

- Nekem mi lesz a feladatom? Kérdezte Rorik.

- Óvatosan, de nagyon óvatosan nyomoz belülről és ad le nekem, azoknak a neveit, akik gyanúsak. Illetve próbálj olyan embereket is beszervezni, akik kellő összegért a lelküket is eladnák, természetesen semmilyen támpontot nem adhatsz nekik. Egy rendszert, egy birodalmat könnyebb uralmunk alá vonni, ha belülről már rendesen tönkre tettük ugye bár. Ez az egész mögött egy furmányos okos alak van, aki nem lehet csak egy medimágus. Állt fel a nő - lapul nem feddi fel magát és óvatosan játszik.

- Olyan, mint te - mondta halkan Roymund.

- Valóban, olyan, mint én - suttogta Liz - Rorik, olyan alakot keress, mint én. Roynak igaza van az ellenségem hasonló gondolkodású mint jó magam. Olybá tűnik, az ellenségem pontosan úgy osztja ki a kártyáit, mint én. De akkor is én fogok nyerni. Már csak a férjem miatt is... Sebastian halála nem maradhat megtorolatlanul kerüljön bármibe is.

Emily álmatag mosollyal bámult ki az ablakon és halkan dudorászott. Az ikrek szemöldök ráncolva figyelték Ginnyvel, Ronnal és Harryvel.

- Mi a baja? Beteg? Kérdezte Harry, mire Ginny felhorkantott.

- Szerelmes - forgatta a szemét a lány - és mielőtt megkérdeznéd Matt-be.

- Ennyit Charlie-ról - biggyedt le Fred ajka - pedig milyen jó lett volna, ha a bátyánk észre veszi Emi rajongását.

- Szerintem észre vette, de nem érdekelte - sóhajtott Ginny - Amúgy meg Matt rendes fiú.

- Mardekáros, de valóban jó fej - bólogatott Ron - én örülök neki. Most olyan kedves Emily mindenkire mosolyog és van pár kedves szava is. Remélem ez így is marad, mert kicsit sem hiányzik a morcos és gonoszkodó énje.

- Pedig az is a része - mondta mögöttük teli szájal Japer, aki hanyag eleganciával ült a fotelba - vérbeli rosszcsont és móka mester. Ám Matt megváltoztatta... kezelhetővé tette, megnevelte.

- Úgy beszélsz Emi-ről, mint valami idomítani való kutyáról. Ráncolta a szemöldökét Harry, mire Japer titokzatosan elmosolygott és vállat vont.

- Az anyja is folyton leteremtette Emi apját, mint valami kutyát.

- Mr. Lupin-t? Kerekedett el a szemük.

- Emi apját, igen.

- Mi van az apámmal? Fordult feléjük Emily, mire a kis társaság egy emberként rezzentek össze.

- Semmi - mondták kórusban.

- Csak az, hogy őt is beidomította az anyád, mint téged Matt. Támaszkodott a fotel karfájára Japer és rá mosolygott a lányra - ezen kívül semmi másról nem plettykáltunk míg te álmodoztál

- De engem még nem küldött Matt a hortenzia bokrok alá, mint apád anya - fújta fel az arcát Emily.

- Ami nem késik - nevetett fel Japer.

- Nem fog, mert én jó nevelt vagyok. Villant meg Emily szeme, mire Japer harsányan felröhögött és lefordult a fotelból és a földet verve nevetett tovább - jól van, aztán be is fejezhetnéd, mert oldalba rúglak - vörösödött el Emily, de a fiú csak tovább nevetett - jól van azért nem vagyok annyira jó, de apa folyton kihúzta a gyufát anyánál azért kellett tábort vernie a hortenzia bokrok alatt.

- Liz néni képes volt Mr. Lupin-t kizavarni az udvarra a bokrok alá? Kerekedett el Harry szeme.

- Apát? Persze.

- És te hagytad?

- Nem voltam ott, és ha igen semmit sem tudtam volna tenni - vont vállat Emily.

- De azért ez túlzás volt - ingatta a fejét Ron - az anyukád kegyetlen...

- Az a bagoly nem a tied? Kérdezte Fred elterelve a lány figyelmét még mielőtt neki ugrott volna Ron-nak és az ablakra mutató, miközben Ginny a még mindig nevető Japert próbálta felsegíteni a földről.

- Ő nem Magellán - tekintett fel Ginny - ez egy idegen.

- Nem, mert ez TonTon-é. Ő bizony Habcsók. Kerekedett el Emily szeme - csak nem a fényképeket küldte el nekem? Juj - ugrált boldogan Emily és oda rohant az ablakhoz és beengedte a baglyot, aki berepült és ledobta a levelet. Habcsók Emily vállára szállt és hozzá dörgölőzött akár egy kis macska és a Japer állttal kínált kis magokból szemezgetett mikor a fiú oda ment.

- Milyen név a Habcsók - ráncolta a szemöldökét Ron.

- A húgom adta neki szóval csak okosan, mert oda vágok - mordult fel Japer - mi neveltük mióta kibújt a tojásból, de Roriknak, mikor elpusztul a Marcipán nevű baglya neki keseredett így oda adtuk neki. hamar össze barátkoztak. Ugye - simogatta meg a baglyot Japer mosolyogva, mire az boldogan felhuhogott.

- Van húgod? Kerekedett George szeme.

- Igen, Izabella - nyúlt a zsebébe a fiú és elővette az erszényét és kivett belőle egy képet és felmutatta, ahol egy boldogan kacagó kislány nevetett egy babával, a karjával - aranyos nem? Kérdezte büszkén Japer.

- Husi - mondta Ginny - neki is olyan zöld haja van, mint neked.

- Hát itt igen, de a hajszínét azt tudja változtatni. De csak azt. Anya szerint nem teljesen metamorfmágus csak részben. Pedig nagyon vagány lett volna, ha olyan menő lett volna, mint Tonks.

- Ki ő? Kérdezte Harry.

- Az egyik távoli unokatestvérem - vont vállat Emily - auror tanonc, de rettenetesen ügyetlen. Múltkor mikor nálunk volt véletlenül lelökte anya Tiffany lámpáját. Anya, majd nem agyérgörcsöt kapott. Nem is értettem miért, hiszen boszorkányok vagyunk nem muglik - forgatta a szemét a lány - uccu neki egy reparo és nem kell szöszölni holmi miazmás ragasztókkal.

- Anyukád elnevezi a lámpáját? Kérdezte Ron.

- Hülye vagy - felelte Japer és Emily egyszerre.

- A lámpa a tervezője után lett elnevezve te igen sötét - mordult fel Emily.

- Színes üvegdarabokból van össze rakva a lámpabúra. Drága holmi. Mondta Harry.

- A nagyi kapta a papától. Szép lámpácska amúgy, de nekem túl színes. Anya folyton félti, bár már nem az első eset, hogy eltörött. Egyszer apa törte össze ezért anya három napig a szobából is kizárta. Egyszer a nagypapa, mikor rosszul lett és kétszer apus, mikor játszottunk. De arról anya nem tud. Oh, és egyszer Jamie bácsi is - mosolyodott el - akkor anya zárta be a vitrinbe és nem Hopi.

- Kalandos élete van annak a lámpának - Vonta fel a szemöldökét Fred - na, de mutasd a képeket.

- Persze - nevetett fel Emily - azt írja TonTon, hogy küldött mindenkinek egy példányt... -sápadt el a lány, majd fel sikoltott és a fényképeket elhajítva kiszaladt a klubhelyiségből Matt után kiáltva.

- Őt meg lelte? Kérdezte George. Harry leguggolt a fényképekért és a levélért.

- Azt írja, hogy az apukájának is küldött.

- És azzal mi a baj? Kérdezte Ron.

- Gondolom ő még nem tudja, hogy Emi elvőlegényesedett - kuncogott fel Japer.

- Nem találkoztak?

- Nem, Ginny kedves, nem. Az apja kiküldetésen van, mondjuk így - Vette ki a fényképet Japer - meg kell hagyni valóban jó lett - Mondta a fiú és figyelte a boldogan mosolygó Emilyt, aki Mattbe karolt - remélem ez így is marad.

Sirius egy elhagyatott faházban húzta meg magát és ott találta meg a bagoly, aki a felesége levelét és Rorikét hozta. A férfi levelét maga mellé téve először Lizét olvasta el vagy négyszer és mámorosan mutatta Csikócsőr felé.

- Hiányzom neki - mondta büszkén a férfi - na, mit ír az-az anyaszomorító? Bells szerint van valami meglepetése nekem. Tépte fel a borítékot, amiből egy marék fénykép esett ki. Az egyiken a lánya volt, ahogyan megpördült egy szépen szabott báli ruhában és bele kacag a kamerába. Mély szeretett és büszkeség fogta el, ahogyan nézte a lányát - Emi elment a karácsonyi bankettre. Hát még is sikerült eljutnia. Ez a lány - nevetett fel Sirius és megsimogatta Emily arcát.

- Gyönyörű nem? A legszebb a világon én szerintem - mondta meghatottan Sirius - oh, és Bells... még mindig oh, de még mindig mese szép. Az a ruha és az a gyilkos pálcikák. Na, és gondolom, ő lehet az a TonTon vagy, hogy is becézi a kislányom. Jó képű pasas, de messziről látszik, rajta hogy pár kerék hiányzik a fejéből - Nevetett fel a férfi, majd a kezébe akadt az a kép amin Liz és Rorik szerepelt - hát én kettéátkozom a fülét - Bődült el a férfi és kiegyenesedett ültében - mi a szart taperolja a nejemet? Mi az, hogy csókolgassa? Mutatta a hippogriffnek Sirius - nézd a mocsok mit művel. És még van pofája megkérdezni, hogy szépek-e együtt? Na, várj csak ha egyszer összefutunk fogad nem marad. Dobta le a földre a képet és az utolsó képet nézte, ami Emily és Matt volt széles mosollyal az arcukon néztek vissza rá. Ám a kép hátuljára írt szöveg feltornázta a vérnyomását és hangosan elüvöltötte magát.

- Mi az, hogy a vőlegénye?! Mi az, hogy ők egy pár?! Mi az, hogy a kis tojás már ilyenen gondolkozik? Hol van ilyenkor az anyja? Hol van ilyenkor az apja... na jó ez egy költői kérdés volt - emelte fel a kezeit Sirius, mikor Csikócsőr rá nézet - hát ha én oda érek én a keresztvizet is leüvöltöm arról az istenverte kölyökről, mi az, hogy megkérte az én kis sárkánykám kezét miközben az ő fenekén is ott van a tojáshéj - pillantott újra a képre, majd megfordítva tovább olvasta a megjegyezést - mi van? Te Csikó ez a nyamvadék azt írja, hogy az én kis fiókám kérte meg ennek a nagypofájú szőkének a kezét. Mi ez már? A történelem ismétli önmagát? Valóban az asszonyra kellett volna hallgatnom és a segemen ülni, mert ha én is ott vagyok akkor biztos jutottunk volna idáig - ingatta a fejét a férfi - hát Csikó minél előbb haza kell térnünk és Bells körmére csapni. Mi az, hogy ezt engedi? Fújtatott Sirius.

Hát meghoztam az új szöszt. Az eleje komor de végül a vége azért vidámabb lett. Remélem tetszett nektek :) Az hogy mikor jön a következő nem tudom, de igyekszem. Kicsit lassú vagyok ma, mert kihúzták a bölcsességfogamat és 1/4 bölcsességem oda XD Mostanra már kezd elmúlni az érzéstesitő, de túl élem. Szóval amint jobban leszek  írók is. :)