1981. december 31.

Liz összefonta a karjait a mellkasa előtt és figyelte a két férfit, aki felváltva horkoltak a kanapén. Lyall a hasán feküdt szinte félig lelógva, míg Remus a hátán feküdt a mellkasán Emilyvel, aki olyan mélyen aludt, hogy cseppet sem zavarta, hogy alig pár centire a fülébe hortyognak.

- Hát szép mondhatom – sóhajtott fel a nő – kifeküdtek idő előtt egytől egyig. Liz körbe nézet a nappaliban ahol a szétszórt játékok uraltak mindent. Mosolyogva ingatta a fejét és egy laza csukló mozdulattal kislánya kockái, plüssei és milliónyi kis játékai egymás után rendeződtek a ládájukban teljesen csendesen, mikor az utolsó baba is helyet foglalt a kocka halmok tetején lépet be a házba Sebastian.

- Helló – fordult be a nappaliba, majd megtorpant – ennyire jó a buli? Kérdezte a férfi és az alvókra mutatott kikerekedő szemel pont akkor, mikor Lyall lefordult a kanapéról és a parkettán nagyot koppant a feje, de még arra sem ébredt fel.

- Emily kiszívta belőlük az energiát – tette csípőre a kezét Liz – minden rendben volt?

- Az én betegeimnél igen, de TonTon bent maradt, mert bizony az ő osztálya tele van.

- És nem maradtál? Te, aki imád túl órázni? Mosolyodott el a nő és besétált a konyhába Sebastian halk nevetésének kíséretében.

- Nem az én szakterületem az égési sérülések, meg aztán a főnökök úgy gondolták megérdemlem az év utolsó óráit és az év első napjának a felét.

- Nagylelkűek mondhatom. Éhes vagy?

- Mint egy farkas – dörzsölte a tenyerét – mit csináltál?

- Direkt neked egy meglepit, de a fiúk felfedezték és rá vetették magukat, ám sikerült megmentenem neked azért belőle. Ki találod?

- Ebben a játékban soha nem voltam jó – nézet a nőre kétségbe esetten Sebastian – talán csoki? Ha már a fiúkról van szó.

- Nem. Haggis-t csináltam – emelte fel a fedőt diadalmasan Liz. Sebastian szélesen elmosolyodott, majd megölelte a nő és arcon csókolta – pont úgy néz ki, ahogyan a mama csinálta. Te vagy a legjobb. Te is eszel? Kérdezte izgatottan a férfi és leült a konyha asztalhoz.

- Nem szeretem, a hurkát sajnálom. Én virsli falatkákat eszek – nyúlt a pulton lévő kis tálért és kivett vett belőle párat a tányérjára.

- Amúgy honét tudtad, hogy szeretem? Kérdezte a férfi és ki tette a tányérjára a hurkát, majd mert hozzá egy kis tört krumplit.

- Skót vagy.

- Te meg félig francia még sem szereted a csigát. Húzta fél mosolyra a száját a férfi.

- Jogos, de amúgy megkérdeztem Rorik-ot.

- Az a pletykás. Komolyan, ha valamit ki akarnának belőle szedni elég egy gyönyörű nőt küldeni hozzá és ő veritaserum nélkül is elmondana mindent. Kapta be egy kanálnyit a hurkából.

- Gyönyörűnek tartasz? Kérdezte Liz, mire Sebastian szájában megállt a falat – megvárom, míg lenyeled.

- Hát – nyúlt a pohárért a férfi, majd gyorsan lehúzta a benne lévő vizet – igen annak tartalak. Te egy igazán vonzó nő vagy.

- Köszönöm – pirult el a nő – te meg jóképű vagy.

- Zavarba hozol.

- Nem mondták soha neked?

- Azt nem mondtam, de fura hallani valakitől, akit kedvelek igazán.

- Már akartam kérdezni, hogy-hogy nem vagy nős és nincs kapcsolatod. Miért? Kérdezte Liz, mire Sebastian vállat vont és eltolta a tányérját.

- Sokat dolgozom és valahogy nem tudnám egyeztetni a dolgot egy kapcsolattal meg aztán nem megy ez olyan könnyen.

- Pedig ide haza tudsz érkezni időben és nehezen hiszem el, hogy nem menne egy kapcsolat. Mond, van valaki, akit szeretsz? Akit el tudnál képzelni magad mellé?

- Van, de nem végződne, jól az a kapcsolat úgy hiszem. Nem nekem való a házasság, a család. De hát ez van. És te mit kezdesz? Sirius börtönbe és lényegében úgy intézted, hogy nem vagy házas.

- Ez igaz, de még az vagyok. Bár Sirius azt mondta felejtsem el és keressek magamnak mást és legyek vele boldog, ha már vele nem sikerült. De ez hazugság. A sok veszekedés ellenére, ami persze értelmetlen volt nagyon boldog voltam vele. Az igazat megvallva nagyon fájtak a szavai, de van benne igazság az a legszörnyűbb. Fiatal vagyok és ő, már nem fog kijönni soha sem és ez rosszabb bárminél. Ott volt a lehetőségünk, de közbe szólt a sors.

Akkor keresel valakit?

- Nem – ingatta a fejét a nő – még nem lennék rá képes. Talán soha sem. Pedig Sirius ajánlott egyet.

- Remus-t? Ő jó választás volna, mert nagyon jó lélek. Meg aztán ő Emily állítólagos apja is...

- Nem – vágott a férfi szavába Liz – téged ajánlott. Sirius úgy gondolta, te jó párom lennél – nézet Sebastianra, aki döbbenten dőlt hátra a székében és úgy érezte megfordult a világ körülötte.

- Én...

- Nyugi nem kell megijedned. Nem fogok rád törni az éjszaka – nevetett fel a nő - de gondoltam elmondom mennyire is nagyra tartott és tart Sirius. Nagyon kedvelt téged, bár az elején nem igazán, de mostanra már jó barátjának tartott.

- Még mindig azt hiszed, hogy ártatlan? Kérdezte halkan a férfi.

- Igen. Te gondolom, nem hiszel nekem.

- Úgy gondolom, hogy Sirius nem lett volna képes elárulni James-t, Lily-t és ti titeket. A forrófejűsége ellenére roppantul hűséges fajta volt és még most is az. Ám az én szavam nem ér semmit.

- Sajnos nem.

- Amúgy meg egy tanulmányt írók „ A gyilkosok és árulók gondolkodásáról" így Minisztériumi engedélyt kaptam, hogy egy ideig elbeszélgessek Siriusal. Csak közlöm nagyon alapos és rettentő precíz vagyok, így lassan haladok, majd a könyvel. Ha akarod, át adhatok neki üzeneteket tőled.

- Miattam tetted? Kérdezte Liz.

- Mondhatnám, hogy tudomány nevében, de akkor hazudnák. Miattad vágtam bele szóval örülnék neki, ha néha napján sütnél nekem abból a fahéjas csigából.

- Olcsón dolgozol – nevetett fel Liz, majd felállt és megölelte a férfi – te igazán jó ember vagy Sebastian McOnnel tud meg.

- Köszönöm – bólintott a férfi és ekkor az óra elütötte az éjfélt – hát boldog újévet.

- Boldog újévet és mond, van fogadalmat?

- Már van - bólintott a férfi.

- Még is mi az?

- Boldognak lenni szóval meg fogadom TonTon tanácsát legalábbis egy részét. Igen, azt hiszem igen. Mosolyodott el Sebastian, majd ki lesett a nappaliba – de jobb lenne Emily-t a saját ágyába tenni, mert Remus közel áll a fulladáshoz. Liz kilesett Sebastian mellett és kis híján felnevetett, mikor meglátta, hogy a lánya megfordult és a lábba egyenesen Remus szájában volt.

- Csak maradjanak így hozom a fényképezőmet. Ez a kép megy Jamie fotója mellé, mikor Hopi bezárta a vitrinesbe. Tiszta jó – mondta izgatottan a nő. Sebastian halkan felnevetett, és már értette Siriust, miért is szerette őket annyira.

Huuu, gyerekek komolyan elfáradtam ma. Sajnos a Corona vírus miatt átszervezések és elbocsátások vannak nálunk is. Ez nem kicsit stresszes az élet nem csak nekem ha nem sokaknak is. A szabadságom többek között  ez miatt is kellett megszakítani és eltolni valamikorra. Szóval igyekszem a szöszökkel meg van írva egy kettő előre vagy is majd nem minden napra jutott egy-egy szösz. Remélem tetszeni fog nektek az is és ez  a szösz is tetszett.

Hétvégén át rendeztem a nappalimat, ahol legtöbbet dolgozom és valahogy jobban megy az írás... és jobban fogom a wifit is XD

Egy közvélemény kutatás!!!!

Kit szeretsz a történetben és miért?

Kit nem kedvelsz a történetben és miért?