Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

62. fejezet

Norina:
A szobám jóval kisebb volt, mint amit Alekszejnél megszokhattam, de annál otthonosabb. A bőröndjeimből kezdtem el kipakolni, habár csak pár napot fogok itt tölteni, de nem akartam széttúrt ruhákból öltözködni. Ez bezzeg az egyetemi éveim alatt sosem zavartak. Mi tagadás, öregszem. A telefonom megcsörrent valahol a ruha kupac alatt. Sietve túrtam ki, ennyit a nagy rendszerezésről. Apa neve villogott a kijelzőn.
- Szia! - fogtam a vállam és a fülem közé, miközben folytattam a pakolást
- Hivatalosan is elváltunk.
Semmi szia, hogy vagy, totális im medias res, ami rávall. Hozzászokhattam volna.
- Hurrá? Vagy gratulálok? Mit szoktak erre mondani?
- Valami olyasmit.-kacagott- Ma tartunk egy válás bulit.
- Ugye nem olyat, mint amit Fred tartott? Apa nem kell minden vacak divatot követnetek.-fogtam a fejemhez a kezemben tartott pólómat
- Ó Norina, ez a lehető legjobb dolog. A baráti körünkben ez bevett szokás.
- Hülyeség.-szögeztem le
- Mi újság feléd?
- Jelenleg minden rendben. A munka pörög, a főnök jófej, mi kellhet még?
- Szerelem?
- Pont te mondod a válás bulival?
- Jól van, jól van vicceltem.-nevetett
Sosem hallottam ennyit nevetni. Folyton túlterhelt volt és morcos. Most, mint akit kicseréltek.
- Mikor jössz haza?
- Fogalmam sincs.
Ezen még tényleg nem gondolkoztam el. Mikor mondjam el, hogy összejöttem a főnökömmel és itt maradok? Annyi minden történt, hogy ez még eszembe sem jutott.
- Hiányzol.
- Te is nekem apa. Egyszer akár meg is látogathatnál itt.
- Majd úgy intézek szabadságot.
- Nem mintha a főigazgatónak kellene ilyet.
- Azért nekem is van főnököm. - nevetett- De majd akkor beszélünk erről. Kíváncsi vagyok milyen odakint a sorod.
- Rendben apa. Akkor nektek meg jó bulizást azt hiszem.
- Köszönjük. Will üdvözöl.
- Én is őt. Szia apa.
- Szia Drágám!
Ahogy letettem a telefont, teljesen el voltam képedve. Ennyire jó hatással lenne rá válás? A múltkor még teljesen maga alatt volt. Lenne valakije? Majd Willnél rákérdezek.
- Hahó! - kopogtatott be Jamie
- Szia! - fordultam felé
- Sikerült kipakolni?
- Igen. - bólintottam
- Gyere, kész a vacsora.
Jamie úriember volt egész idő alatt. Mintha nem is ugyanaz az ember lett volna, mint aki a bál alatt Alekszejt hátba akarta támadni. De mellette szóljon, hogy segített kiszabadulni Mauras karmai közül és Gregor is rá mert bízni.
- Min merültél el ennyire? - zökkentett ki Jamie gondolataimból a vacsora alatt
- Nem tudom melyik polcra helyezzelek. - böktem ki
- Polcra?-szaladt fel a szemöldöke- Polc rendszered van?
- Igen. Az egyik barátomnak patkány rendszere van.
- Kíváncsivá tettél. - szúrt fel egy hús darabot villájára- Mesélj.
- Austinnál mindenki patkány szinten kezd. Ha ismeri ha nem. Ha kellemesen csalódik benne, akkor nem patkány. Ha kellemetlen az alak, akkor nem csalódik, mert már eleve patkány szinten kezeli.
- Ezt hasznosítani fogom. És milyen a te polc rendszered?
- Hasonló elven alapszik. Ha te számomra kedves vagy akkor nyílván a polc tetejére kerülsz. Ha nem, akkor természetesen a legaljára.
- Érdekes elmélet. És hová tettél?
- Ezt hagyd meg nekem. - mosolyogtam rá kedvesen
Jamie elmosolyodott. A telefonja csengőhangja zavarta meg beszélgetésünket.
- Erre a patkányos polcra még visszatérünk, elnézést.-állt fel
- Az polc rendszer. - szóltam utána
Egyedül fejeztem be a vacsorámat, a folyosón kaptam csak el. Visszafelé tartott.
- Holnap meglátogat Alekszej nagyapja a patológián.
Az ütő megállt bennem. Mit akarhat tőlem az öreg? Miért nem Alekszej hívott ezzel kapcsolatban?
- De... De...
- Gregor most hívott. Nyugalom. Nem tudja, hogy együtt vagytok. Még csak az kellene. Csak a munkádra kíváncsi.
- Szenzációs.
- Jól vagy? Olyan sápadtnak tűnsz.
- Az eddig hallott pletykák alapján te is az lennél.-makogtam
- Pihenj le, nem lesz semmi baj. Voronin a nyakát töri, ha bármit mond, hidd el nekem. Menj aludni, ez a legjobb, amit tehetsz. Reggel 8-ra itt van érted Gregor.
Remegő lábakkal mentem fel az emeletre. Hányingerem volt és az ájulás kerülgetett.
Odafent 6 nem fogadott hívás várt Alekszejtől. Hogy lehetek ekkora hülye. Hogy várhatom, hogy hívjon, mikor itt van a telefonom?!
Két csörgés után felvette.
- Hol voltál?
- Vacsoráztam, ne haragudj! A telefonom a szobában maradt.
- Azt hittem bajod esett.
- Nem, nem semmi baj!
- Holnap a nagyapám látni akar munka közben, emiatt is kerestelek. Ne ess pánikba, minden rendben lesz! Csak ellenőrizni akarja a munkád minőségét.
- Patológus?
- Isten ments! Dehogy! Csak egy szadista, aki mindenre is kíváncsi.
- Hála égnek.
Alekszej mindenről beszámolt, amit már Jamie nagyjából elmondott az imént. Kicsivel nyugodtabban feküdtem le aludni beszélgetésünk után.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro