62. fejezet
Norina:
A szobám jóval kisebb volt, mint amit Alekszejnél megszokhattam, de annál otthonosabb. A bőröndjeimből kezdtem el kipakolni, habár csak pár napot fogok itt tölteni, de nem akartam széttúrt ruhákból öltözködni. Ez bezzeg az egyetemi éveim alatt sosem zavartak. Mi tagadás, öregszem. A telefonom megcsörrent valahol a ruha kupac alatt. Sietve túrtam ki, ennyit a nagy rendszerezésről. Apa neve villogott a kijelzőn.
- Szia! - fogtam a vállam és a fülem közé, miközben folytattam a pakolást
- Hivatalosan is elváltunk.
Semmi szia, hogy vagy, totális im medias res, ami rávall. Hozzászokhattam volna.
- Hurrá? Vagy gratulálok? Mit szoktak erre mondani?
- Valami olyasmit.-kacagott- Ma tartunk egy válás bulit.
- Ugye nem olyat, mint amit Fred tartott? Apa nem kell minden vacak divatot követnetek.-fogtam a fejemhez a kezemben tartott pólómat
- Ó Norina, ez a lehető legjobb dolog. A baráti körünkben ez bevett szokás.
- Hülyeség.-szögeztem le
- Mi újság feléd?
- Jelenleg minden rendben. A munka pörög, a főnök jófej, mi kellhet még?
- Szerelem?
- Pont te mondod a válás bulival?
- Jól van, jól van vicceltem.-nevetett
Sosem hallottam ennyit nevetni. Folyton túlterhelt volt és morcos. Most, mint akit kicseréltek.
- Mikor jössz haza?
- Fogalmam sincs.
Ezen még tényleg nem gondolkoztam el. Mikor mondjam el, hogy összejöttem a főnökömmel és itt maradok? Annyi minden történt, hogy ez még eszembe sem jutott.
- Hiányzol.
- Te is nekem apa. Egyszer akár meg is látogathatnál itt.
- Majd úgy intézek szabadságot.
- Nem mintha a főigazgatónak kellene ilyet.
- Azért nekem is van főnököm. - nevetett- De majd akkor beszélünk erről. Kíváncsi vagyok milyen odakint a sorod.
- Rendben apa. Akkor nektek meg jó bulizást azt hiszem.
- Köszönjük. Will üdvözöl.
- Én is őt. Szia apa.
- Szia Drágám!
Ahogy letettem a telefont, teljesen el voltam képedve. Ennyire jó hatással lenne rá válás? A múltkor még teljesen maga alatt volt. Lenne valakije? Majd Willnél rákérdezek.
- Hahó! - kopogtatott be Jamie
- Szia! - fordultam felé
- Sikerült kipakolni?
- Igen. - bólintottam
- Gyere, kész a vacsora.
Jamie úriember volt egész idő alatt. Mintha nem is ugyanaz az ember lett volna, mint aki a bál alatt Alekszejt hátba akarta támadni. De mellette szóljon, hogy segített kiszabadulni Mauras karmai közül és Gregor is rá mert bízni.
- Min merültél el ennyire? - zökkentett ki Jamie gondolataimból a vacsora alatt
- Nem tudom melyik polcra helyezzelek. - böktem ki
- Polcra?-szaladt fel a szemöldöke- Polc rendszered van?
- Igen. Az egyik barátomnak patkány rendszere van.
- Kíváncsivá tettél. - szúrt fel egy hús darabot villájára- Mesélj.
- Austinnál mindenki patkány szinten kezd. Ha ismeri ha nem. Ha kellemesen csalódik benne, akkor nem patkány. Ha kellemetlen az alak, akkor nem csalódik, mert már eleve patkány szinten kezeli.
- Ezt hasznosítani fogom. És milyen a te polc rendszered?
- Hasonló elven alapszik. Ha te számomra kedves vagy akkor nyílván a polc tetejére kerülsz. Ha nem, akkor természetesen a legaljára.
- Érdekes elmélet. És hová tettél?
- Ezt hagyd meg nekem. - mosolyogtam rá kedvesen
Jamie elmosolyodott. A telefonja csengőhangja zavarta meg beszélgetésünket.
- Erre a patkányos polcra még visszatérünk, elnézést.-állt fel
- Az polc rendszer. - szóltam utána
Egyedül fejeztem be a vacsorámat, a folyosón kaptam csak el. Visszafelé tartott.
- Holnap meglátogat Alekszej nagyapja a patológián.
Az ütő megállt bennem. Mit akarhat tőlem az öreg? Miért nem Alekszej hívott ezzel kapcsolatban?
- De... De...
- Gregor most hívott. Nyugalom. Nem tudja, hogy együtt vagytok. Még csak az kellene. Csak a munkádra kíváncsi.
- Szenzációs.
- Jól vagy? Olyan sápadtnak tűnsz.
- Az eddig hallott pletykák alapján te is az lennél.-makogtam
- Pihenj le, nem lesz semmi baj. Voronin a nyakát töri, ha bármit mond, hidd el nekem. Menj aludni, ez a legjobb, amit tehetsz. Reggel 8-ra itt van érted Gregor.
Remegő lábakkal mentem fel az emeletre. Hányingerem volt és az ájulás kerülgetett.
Odafent 6 nem fogadott hívás várt Alekszejtől. Hogy lehetek ekkora hülye. Hogy várhatom, hogy hívjon, mikor itt van a telefonom?!
Két csörgés után felvette.
- Hol voltál?
- Vacsoráztam, ne haragudj! A telefonom a szobában maradt.
- Azt hittem bajod esett.
- Nem, nem semmi baj!
- Holnap a nagyapám látni akar munka közben, emiatt is kerestelek. Ne ess pánikba, minden rendben lesz! Csak ellenőrizni akarja a munkád minőségét.
- Patológus?
- Isten ments! Dehogy! Csak egy szadista, aki mindenre is kíváncsi.
- Hála égnek.
Alekszej mindenről beszámolt, amit már Jamie nagyjából elmondott az imént. Kicsivel nyugodtabban feküdtem le aludni beszélgetésünk után.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro