- Gyerek voltam, anyám korán meghalt, apámmal és a testvéreimmel maradtunk. Apámat hamar elküldték a munkahelyéről, pénz nélkül maradtunk. Nekem kellett munkát vállalnom. A nővérem hamar lelépett, jelenleg is Németországban lakik, a bátyám pedig egyik napról a másikra eltűnt. Azóta sem tudom mi van vele. Hiába kerestem, nem bukkantam nyomára.
Figyelmesen hallgattam, nem akartam közbeszólni, nehogy abbahagyja.
- Gimi után apám egyre nagyobb adósságot halmozott fel. Egyre jobban a szakadék szélére kerültünk. Ekkor ismertem meg Nyinát, Jamie féltestvérét.
- Azt hittem testvérek.
- Az apjuk szerette a nőket, a nők is őt. Isten tudja mennyi testvére van. Nyina és Mauras jó barátok voltak, visszagondolva talán több is volt köztük, de ezt már csak utólag gondolom. Mauras egy nagyon jól fizető munkát ajánlott fel az apjánál. Fogalmam sem volt miről volt szó, de hamar kellett a pénz és rengeteg pénzre volt szükségünk. Jamie is velem tartott. Eleinte mindenfélével kereskedtünk. Könnyű drogok, kések. Ezekért, ha el is kaptak, hamar kiengedtek, nem nagy mennyiség birtoklásáért, ráadásul Nyina ügyvédként azonnal kihúzott minket a legnagyobb pácból.
- Mennyivel idősebb tőled Nyina?
- Közel 4 évvel.-ezután folytatta- Mire rendeződött az anyagi helyzetünk, apám elhunyt.
- Sajnálom.
- Az üzletelést abba is hagyhattam volna itt, de túl mohó voltam és a hirtelen jött sok pénz valljuk be motivált. Egyre feljebb és feljebb jutottam a ranglétrán. Már több fegyverrel is kereskedtünk. A drogot meghagytuk a kisebb embereknek, én többet akartam. Idő közben Mauras átvette az apja helyét, nekem viszont több emberem lett. Mauras apja konkurenciát érzett bennem, emiatt hamar el akart tenni láb alól, ami szintén érthető lépés.
- Hogy akarta ezt?
- Bérgyilkosokat fogadott fel, az egyikük Gregor volt.
Azt hittem menten leesek a székről.
- Ezek a bérgyilkosok azonban lefizethető emberek, ők is a pénzből értenek, Jamie-vel lefizettük őket, Mauras apja elhunyt.
Ha jól rakom össze, ők ölették meg. A vér kifutott az arcomból.
- Mindenki területet akart. Jamie és köztem is megrendült a barátság, Maurasról nem is beszélve. Sokáig "háború" dúlt a területekért. Mára olyannyira felerősödtem, hogy csak Mauras maradt konkurenciámnak. Jamie kishal ebben a vízben.
- Nekem nem úgy tűnt. - szaladt ki a számon, amit már meg is bántam.
- Jobb vigyázni.
- Te akkor mivel is kereskedsz pontosan? És, hogy jöttem én a képbe?
- A fegyverkereskedelem mellett a szervkereskedelem is fellendült. Mauras apjától maradt rám örökségül. Jamie droggal és fegyverrel kereskedik, míg Mauras ugyanazzal, amivel én. Megvásároltam egy patológiát, mivel itt Oroszországban vannak magánpatológiák fel sem tűnik az embereknek. Legálisan szövettant végzünk, boncolásokat, de a kutya sem nézi, hogy hová kerülnek az elhunytak szervei, senki sem keresi.
Kezdett velem forogni a világ. Tudtam, hogy csúnya ügylet, de, hogy ennyire.
- Az elődöd feldobott minket a rendőrségen, ez pedig szarvashiba, a szakmában.-dőlt hátra kényelmesen a székben.
A kezeim reszkettek, rázott a hideg, izzadtam. Azt hiszem sokkot fogok kapni. A sírás és a hányinger kerülgetett, de Alekszej nem hagyta abba.
-  A főnöködet egy bahamai úton ismertem meg, ő ajánlott téged.
- A rohadék! - csaptam le a kávés csészémet, ami ripityára tört
Reszkettem a félelemtől és a dühtől.
- Norina.-szólt Alekszej
- Ne, ne! - álltam fel- Ez... Ez most túl sok.
A lábaim meginogtak. Tudtam, hogy nyakig vagyok a bajban, de nem ennyire. Azt hittem maximum egy-két illegális dolgot csinál, vagy feketén fizet. De ez... álmomban sem mertem ezt gondolni. 
- Ó bazdmeg! Ó bazdmeg! - járkáltam fel-alá- Most nagy szarban vagyok! Mi lesz velem? Miattad börtönbe is mehetek! Vége a karrieremnek. Ha apám megtudja.
- Norina, nincs semmi baj!
- Mi az, hogy nincs semmi baj?! Te normális vagy? És én még bele is szerettem egy maffia főnökbe. Nem vagyok normális!
Észre sem vettem, de Alekszej felállt időközben és lágyan, de határozottan megfogta a karomat.
- Hagyj békén! - rángattam a karomat feleslegesen
Úgy tartotta, mint a cövek.
- Szerelmes vagy?
- Most ez komoly? Ennyit szűrtél le ebből? Tudod te mekkora bajba sodortál? Miért kell nekem mindenbe beleütni az orromat? Miért kell mindent tudnom?-fakadtam sírva- Mibe sodortál?
Alekszej nem mondott semmit, egyszerűen lehajolt és megcsókolt.