Este megtekintettük a várost fényeit, ami még szebbé varázsolta az épületeket, mint fényes nappal. 

- Köszönöm ezt a napot.-sétáltunk vissza az autóhoz vacsora után

Alekszej tény és való, hogy nagyon kitett magáért. Romantikus vacsora, séta a városban, mintha egy randin lettünk volna.

- Nem akarom, hogy azt gondold, hogy én vagyok a rossz főnök. 

- Nem is gondoltam rá.

- Ismerem magamat, én is azt mondanám, a karkötős dolog után.

- Miért számít neked, hogy mit gondolok rólad?-néztem fel rá

- Egyszerűen csak számít. Baj?

- Dehogy, tartsd meg ezt a jó szokásodat. Te jó ég, túl sok bort ittam vacsoránál, megeredt a nyelvem.-kaptam a kezemet a szám elé

- Jól áll.-nevetett

A parkoló teljesen üres volt, már csak a mi két autónk parkolt ott. Az autó oldalában megálltunk, Alekszej ezúttal túl közel állt meg velem szemben. Gregort és Jareket nem láttam, ezek szerint még nem értek ide. Vagy egyszerűen visszavonultak.

- Gyönyörű nő vagy Norina.-hajolt egészen közel, miközben hátrasimította a fülem mögé a hajamat

Már felkészültem a csókra, sőt már vágytam rá. Már majdnem összeért a szánk, egy icipici hiányzott. A levegőt gyorsabban vettem, a szívem ezerrel vert, majdnem szétvetette a mellkasomat. Volt ezelőtt barátom, de ilyet egyiküknél sem tapasztaltam, ezt a fajta vágyat. Vonzódom a főnökömhöz, ez tagadhatatlan.

- Társaságunk van főnök!-rikkantott fel Jarek nem messze tőlünk

Az arcom pipacsvörösen lángolt az előbbi majdnem megtörtént csókunk miatt. Három hatalmas fekete terepjáró gördült fel a parkolóba. Alekszej automatikusan a kezemért nyúlt, majd beültetett az autóba.

- Maradj itt, meg ne pisszenj!-csapta rám abban a pillanatban az ajtót

A társaság, akiket Jarek emlegetett, nem volt más, mint Jamie. Azonnal rám villant a tekintete, elmosolyodott, majd a főnököm felé vette az irányt. Ennyit arról, hogy meg se pisszenjek. Még két férfi jött vele, nem voltak túl bizalom gerjesztők. Nem értettem mit beszélnek, hiába füleltem. Alekszej arcát nem láttam sajnos, háttal állt nekem, viszont Jamie arcvonásai sok mindent elárultak. Végig kínosan vigyorgott, mintha has csikarása lenne, csak igyekszik nem kimutatni a fájdalmát. Nem sokkal később elváltak útjaik és Alekszej némán beült az autóba. Jamie vidáman intett nekem, amit én nem viszonoztam. 

- Mi történt?-kérdeztem rá végül, miközben az övemet bekötöttem

- Semmi. Hivatalos vacsorán kell megjelenünk holnap este. 

- Emiatt jött el idáig?

- Nem, valamit tervez ez a mocsok, csak még nem jöttem rá, hogy mit. 

Többet nem beszéltünk, láttam rajta, hogy feszült, nem akartam tovább rontani a kedvét. Az úton sikerült elszenderednem, elfáradtam a kirándulásunk alatt.  

- Norina.-simogatta az arcomat Alekszej

Fáradtan nyitottam ki szemeimet, majd a férfira néztem. 

- Megérkeztünk.-mosolygott rám kedvesen

Bágyadtan szálltam ki a hatalmas autóból, és együtt bementünk a házba. Jó volt újra itthon lenni. Már lassan az otthonomnak mondhatom ezt a helyet, pedig nemrég költöztem ide.
- Nekem most még van egy kis dolgom. Jó éjszakát! - váratlanul megpuszilta az arcomat, majd elviharzott
Jarek önelégült mosollyal az arcán követte főnökét.
- Jó éjszakát Ms. Brown.
- Jó éjt Jarek. - néztem rá kételkedve
A pimasz fráter, de nem tudtam rá haragudni. Ezzel szemben kíváncsi voltam Jamie miért hívott el minket.
A szobámba felérve két díszdoboz várt az ágyamon. Azt hittem ez csak a filmekben létezik, mikor a lány a főhős pasitól kap egy jól kinéző ruhát.  A szürke fényes drágának tűnő dobozt  izgatottan kinyitottam. Egy apró boríték hevert a fekete ruhán. Először a kis levelet vettem ki. Biztos voltam benne, hogy Alekszej intézkedett már most a ruhával kapcsolatban.

" Remélem elnyeri tetszésedet a ruha, amiben a gálán szeretném látni a világ leggyönyörűbb nőjét.
Jamie"

Azt hittem menten leülök a földre, főleg miután kivettem a dobozból. A fekete ruha földig ért, mélyen dekoltált vékony pántos, a lábán legalább combközépig felvágták az anyagot. Nem vészes, egészen elfogadható. Biztosan egy vagyon volt. A kisebb dobozban pedig egy bordó masnis magas sarkú cipő volt. Páratlan lábbelik. Hogy lehet valakinek ilyen jó ízlése?
- Norina! - kopogtak halkan a szobám ajtaján- Ébren vagy még? - hallottam újra Alekszej hangját.