2017. Január

Sosem értettem, hogy miért írnak az emberek naplót. Gyerekkoromban számtalanszor elkezdtem írni, ám a harmadik, negyedik nap után meguntam, elfelejtettem írni. Ám, most itt vagyok és írom. 

Kedves Olvasó, kérlek csüccsenj le, helyezkedj el kényelmesen a kanapén, a fotelodban, az ágyadon vagy akár a tantermi székeden, míg a tanárod a táblánál magyaráz szüntelenül valami ismeretlen halandzsa nyelven, ami se téged, se engem nem érdekel. Elmesélem neked a történetem. 

Hogy, hogy kerültem Alekszejhez? Kezdhetném azzal, hogy elrabolt vagy a szüleim adósságba kerültek,  és én voltam a kulcs a tartozás megszüntetésére. Egyik sem igaz. Hogy megértsd a történetemet, az elejéről kezdem. 

Három nagyon jó barátom van, őket még a középiskolai éveim alatt ismertem meg egy közös elzárás során. Azóta sülve-főve együtt vagyunk. Meredith az első számú barátnőm, ő jelenleg az egyetemen tanársegéd, történelemre szakosodott. Mellesleg halálosan szerelmes volt az egyik fiatal professzorunkba. 

A másik legjobb barátom Will, egy igazi bajkeverő, mikor azt hinné az ember, neki most befellegzett valahogy mindig jól jön ki az ügyből. Ahogy szokták mondani ő pandúrból lett csendőr. Egy neves ügyvédi irodánál dolgozik, mint ügyvédbojtár. 

És a harmadik személy pedig Austin, a mi két lábon járó lelkiismeretünk. Austin saját vállalkozást indított a középiskola után, cukrászdákat nyitott több városban is, amiből hatalmasakat profitál. Szóval mi vagyunk négyen legjobb barátok. 

De, visszatérve arra az ominózusos napra. Ha ezt előre tudom fel se kelek, és egész nap inkább az ágyat nyomtam volna. 

- Végre, Norina!-várt a klinikán a főnököm toporogva

- Elnézést Fred, de havazott, az utak pedig botrányosak.-tekertem le magamról a vastag sálamat

- Jól van, jól van tudom.

Halvány lila gőzöm sem volt, miért volt ennyire türelmetlen és ingerült. Nagyon ritkán viselkedett így, pedig tudta, hogy én sosem kések, mindig időben érkezem, sőt hamarabb ott szoktam lenni munkakezdés előtt. 

- Gyere, mert ma sok dolgunk van.-intett a fejével

A recepciós lány félénken hajolt vissza a papírjai felé. Ő sem akart a főorvos útjába állni ma, ahogy szerintem senki sem. 

Fredet követtem az épület leghátsó részébe. Útközben kicipzároztam a kabátomat, a sapkámat is levettem a fejemről. 

Az irodájába vitt egyenesen, ahol már a egy számomra vadidegen férfi ült halálos nyugalommal az arcán. Sohasem láttam eddig. Éj fekete, rövid haja tökéletesen beszárítva, jég kék szemei engem vizslattak. Borostás arca ellenére maximum 32-nek nézett ki. Fekete farmert viselt, királykék, élére vasalt inggel. 

- Foglalj helyet kérlek.-szólalt meg Fred újra

Most jobb volt a hangszíne, mint odalent a recepción. A főnököm be sem mutatott a férfinak. De, mint aki a gondolataimban turkált, felállt és elém lépett. Közel 2 méter magas volt, az én 1.80 centim eltűnt mellette.

- A nevem Alekszej Voronin.-nyújtotta felém a kezét

- Dr. Norina Brown.-ráztunk kezet

Volt valami a fickóban, amiért legszívesebben kihátráltam volna az irodából. Fogalmam sincs miért, de az egész lényéből áradt a felsőbbrendűség. Biztosan az orosz akcentusából ered. Bizony, mert egy ízig-vérig orosszal sikerült szembe találnom magamat. 

- Elnézést Alekszej.-halkult el a főnököm elnézést kérve

Itt tényleg valami komoly dologról lehet szó, ha még Fred is elhalkul ettől a fickótól. 

 A főnököm  gondterhelten őszülő barna hajába túrt, miközben leült az asztala mögé, én pedig vele szembe, az asztal túloldalára Alekszej helye mellé. Levettem a kabátomat, a táskámat leraktam magam mellé a földre. 

- Ne haragudj, hogy ilyen ingerült voltam Norina, de ma egy nagyon fontos feladatunk lesz. Nem is tudom, hogy kezdjek bele.-pillantott futólag a mellettem ülőre

- Akkor, ha megengeded én mondanám el a Kisasszonynak.-fordult felém az orosz- Egy nagyon fontos, munkáról lenne szól. Fred szerint Ön a legjobb a szakmában, elvárom a munka során a precíz és pontos munkát. De mielőtt rátérnénk a feladatra, szeretném, ha átolvasná a szerződést és aláírná.

Fred eközben elém tolta a papírokat. Két összetűzött nyomtatványt kaptam. Elkezdtem olvasni, a papír szerint egy teljes hallgatást, diszkréciót igénylő munkát kell elvégeznünk. Nem nevezi meg a papír, hogy pontosan mi is lenne az, de volt egy sejtésem, hogy nem túl legális dologról lehet szó. A lap alján pedig ott álldogált az aláírásom helye és a mai dátum, illetve a pecsét helye és a megbízó neve. 

Halihó Cukorborsók!

Itt az első rész, remélem tetszeni fog Nektek. 

Ha tetszett, kérlek szavazz vagy írj kommentet.

Puszi&ölelés:

Nola