81.

Egy szóval tökéletesen le lehetett írni a színpad dolgozóinak reakcióját: döbbenet. Mindenki úgy fordult a megnevezett felé, mintha ránézésre akarták volna analizálni a felvetést. Henikót egy hírhedt nőcsábász szerepébe varázsolni? Ez nagyon érdekesen hangzott. Ellenben Leon nagyon is az ötlet ellen volt. Az ő fejében már akkor kovácsolódni kezdett a terv, amint meghallotta a Casanovát, mint lehetséges műsorötlet.

- Na, nem! - gondolta azonnal. - Szó sem lehet arról, hogy a dolog ilyen fordulatot vegyen! Nem fogom hagyni, hogy a szereposztás errefelé haladjon! Ez az én tökéletes esélyem, amit nem fogok veszni hagyni!

- Szóval, Heniko mint Casanova? - játszott el a gondolattal Kalos is. - Felettébb érdekel, hogy milyen lenne Heniko Casanovája. - Azonban amint ezt kigondolta, a tekintete tovább is vándorolt a franciára, akinek az arcára volt írva, hogy mit gondol Wap elképzeléséről. - Ahogy sejtettem, Leonnak nem tetszik az ötlet. Biztos voltam benne, hogy ezt a szerepet magának akarja. De a határozott érzésem mégis az, hogy ez az egész messze többről szól, mint Casanova karaktere. Talán a darabot akarja felhasználni, hogy visszaszerezze Henikót?

- Gondolhattam volna, hogy ha valaki, akkor majd te fogsz feldobni egy ilyet, Wap - mosolyodott el Heniko.

- Mi mást vártál? Tudom, hogy mi nézne ki jól a műsorban.

- Már megbocsáss, de ehhez nekem is lesz egy-két szavam! - szólt bele a magántársalgásba Leon.

- Srácok, dőljetek hátra, mert jó kis műsor következik! - jegyezte meg Yuri, és úgy is tett, ahogy mondta.

- Mint például? - érdeklődött Heniko a francia felé fordulva, de persze biztos volt benne, hogy mi a férfi problémája.

- Kettőnk közül csak én tudnám Casanovát karakterhűen visszaadni.

- Ezzel most engem akarsz leszólni, vagy csak amellett kampányolsz, hogy neked csak önmagadat kell adnod? - csípett vissza Heniko.

- Nem engedem át neked ezt a szerepet - jelentette ki Leon határozottan, fittyet hányva a lány szavaira.

- Hoppá! - kommentált egyet Julien is. - Végre egy szerep, amit Leon is komolyan akar!

- Hát én értem a logikáját - súgta neki Taylor. - Ez elég testhezálló Leonnak.

- Nem véletlenül javasoltam Henikót a szerepre - emelte fel a hangját Wap, hogy mindenki tisztán hallja azt, amit mondani akar. - Ő egyszer már eljátszotta Casanovát.

- Mi?! - nyikkant fel a csapat, Mayjel az élen.

- Jól hallottátok. Az összes Ambróziás tanúsíthatja! - támasztotta alá hitelesen.

- Köszi a memóriafrissítést, Wap, de ez most teljesen lényegtelen - szólt közbe Heniko. - A lényeg az - kezdett bele, miközben Leonra nézett -, hogy harc nélkül nem lesz kiosztva ez a szerep. Ha pedig ez nem tetszik, lépj vissza nyugodtan!

- Arra várhatsz, hogy visszalépjek!

- Akkor, kedves partnerem... Mostantól riválisok vagyunk!

- Mi? Hogy? Megküzdenek? - kapkodta a fejét Mia kétségbeesetten. Az ő fejében már megvolt a tökéletes darab, erre Wap ezt egy másodperc alatt tönkrevágta. Don és Kalos ellenben érdeklődve pillantottak össze.

- Szóval küzdjünk meg? Csak te meg én? - ízlelgette Leon is a gondolatot.

- Ezt mondtam - erősítette meg Heniko. - Kezdj barátkozni a gondolattal, hogy le foglak verni a saját műfajodban.

- Hogy mondtad?!

- Úgy, hogy nagyobb hódítómágnes leszek, mint te valaha is voltál! - dörgölte Heniko a férfi orra alá. Leon kételkedve emelte fel egyik szemöldökét.

- Ez biztosan mindenkit nagyon érdekelne, de most kivételesen nem az lesz, amit te akarsz.

- Már ne is haragudj, de hol van az megírva, hogy a női előadók nem játszhatnak férfi karaktert? Tudtommal Anna volt Sora hercege! - mutatott rá Heniko, Anna pedig hevesen bólogatott. - Különben is jól tudom, hogy miért akarod rámtukmálni a női főszerepet!

- Mert tökéletesen rád illik, azért. Emlékeim szerint veled is ez történt - utalt vissza a közös élményeikre. Heniko arca az egyértelmű beszólásra kissé eltorzult.

- Leon aztán nagyon rákattant erre a darabra - suttogta Alica a többieknek.

- Szerintem ezzel akarta megerősíteni a hódító hadjáratát... - állapította meg Rosetta.

- Szóval illene hozzám, mi? - tette fel a költői kérdést a lány, és érezhető volt, hogy a kedvesnek álcázott szavai mögött egy regiment harag bújik meg. - Kössünk egy fogadást! - Ahogy Heniko kiejtette a "fogadás" szót, sokan pánikszerűen nyögtek fel. Heniko fogadásai mindig pengeélen táncoltak, és Leon is pontosan tudta ezt.

- Fogadást? - ismételte utána a francia.

- Heniko, a legutóbbi fogadásodnak sem volt túl jó vége! - emlékeztette Taylor.

- Azt - folytatta Heniko. - Mint kiderült, egyikünk sem fog lemondani Casanováról. Szóval megküzdünk a szerepért!

- Ez eddig tiszta sor - helyeselt a férfi, és a többiek már nagyon kíváncsiak voltak arra, hogy milyen fogadást kanyarít ebből az egészből a lány.

- Tehát, ha elvesztem a fogadást, akkor engedek, és eljátszom a női főszerepet.

- Nyugodtan készülhetsz is erre - szúrta közbe nagymellénnyel Leon, mire Henikónak egy ördögi mosoly jelent meg arcán.

- Azonban, ha te veszítesz, akkor neked is ugyanazt kell tenned.

- Parancsolsz?! - kérdezte elkerekedett szemmel a francia, mert azt hitte, hogy rosszul hallott. Közben Julien és Yuri majdnem leesett a székről a röhögéstől, mert azonnal bevizionálták Leont, mint női karakter.

- Nincs baj a füleddel. Ha vesztesz, te játszod el azt, amit ennyire rám akarsz sózni. Ez, kérlek alássan, így fer.

- Szóval a közönség előtti lejáratásom szerinted fer? - kérdezte a férfi, és nagyon igyekezett nyugodtnak mutatkozni, annak ellenére, hogy nem volt az.

- Minden csak a játékodon múlik - oktatta ki a férfit Heniko, majd Kalosra nézett. - Te mit gondolsz, Kalos? Elfogadhatóak a feltételek?

- Elfogadom a feltételeket - mondta halálos nyugalommal, de magában ő is jót szórakozott Heniko javaslatán.

- Kalos, ezt nem gondolhatod komolyan! - háborodott fel Leon. Neki egy totál lejtő volt eddig az egész megbeszélés.

- De. Komolyan gondoltam. Legalább meglesz az okod arra, hogy ne vedd félvállról a felkészülést. Igaza van abban Henikónak, hogy te akartál ilyen játszmát. Hát most kaptál hozzá egy kemény játékpartnert. A felkészülési idő csak két nap. Azt ajánlom, adjatok bele mindent, ha győzni akartok.

- Részemről rendben - vont vállat Heniko.

- Hát persze, hogy neked mindegy... - morogta a francia.

- Nem mindegy, mivel én nem leszek a játékszered. Még egyszer nem!

- Te miről beszélsz úgy mégis?

- Nem vagyok vak. Tudom, mire megy ki az egész!

- Csak nem tetszik, hogy már most felrúgod a partnerségünket. Mást ne képzelj a dolgok mögé! - jelentette ki elég hihetően Leon, pedig nagy hazugság volt.

- Khm - köszörülte meg a torkát Kalos, mert érezte, hogy itt az ideje lezárni ezt a megbeszélést. - A műsor akkor most már biztosan a Casanova lesz. Az író trió kezdje el összerakni a forgatókönyvet a főszereplő konkrét személye nélkül. A lehető leghamarabb látni akarom a kész verziót!

- Igenis, főnök!

- Számíthat ránk!

- Amíg a darab nincs kész, addig mindenki az edzésekkel foglalkozzon, mert amint kész a műsorterv, azután azonnal kezdjük a próbákat!

- Értettük! - kiáltotta a csapat egyemberként.

- Rendben, akkor mindenki mehet is a dolgára! - hagyta el Kalos száját a szokásos szállóigéje. Leonnak konkrét tervei voltak. Elcsípni Henikót és beszélni vele, azonban a nagy kiömlő forgatagban csak a két röhögő barátjába tudott belebotlani.

- Ijj.... hát mi lesz veled, Leon? - érdeklődött Julien teli pofával vigyorogva. - Heniko aztán...hűűű! És ahogy kioktatott! Váááó!

- Sakkban tart téged, Leon - helyeselt Yuri is. - Piszok jól csinálja!

- De az még semmi! - vette vissza a szót Julien. - Amit most kitalált, az egyenesen parádé! Nagyon bájos leszel két copfban...

- Kussoljatok! Én nem fogok veszíteni! - kapta fel a vizet haragosan, majd szinte elvágtatott mellettük.

- Azt hiszem, sikerült felhúznunk... - állapította meg Julien elhúzva a száját.

- Á, azt már Heniko bőven megtette előttünk - legyintett rá Yuri. - Szerintem attól fél, hogy a látszat ellenére csak még messzebb kerülnek egymástól.

- Fel nem fogom, hogy honnan szedi ezeket az ötleteket! - őrlődött Leon. - Nem veszthetek ellene! Bár értené, hogy miért akarom ezt az egészet! Valójában azért akarom, hogy eljátssza a női főszerepet, mert ő megtestesíti mindazt, amit az a nő is. Képes volt arra, hogy megváltoztasson egy olyan férfit, aki önmagát már régen elveszettnek hitte.

***

A csapat nagy része a megbeszélés után egyből átvonult az edzőterembe. Kalos, Don és Kenneth úr jelen volt a gyakorlás alatt, és figyelték a készülést. Közben a három író géniusz egy sarokban rendezkedett be, hogy onnan figyeljék az edzést, hátha egy mozdulat vagy manőver ötletet ad nekik.

- Arra azért kíváncsi leszek, milyen Casanovákat adnak elő, ti nem? - kérdezte Caty.

- Hát van sejtésem arról, hogy Leon mit mutat majd - felelte Mia. - Amilyen tehetséges, meg testhez álló neki ez a szerep, szinte látom magam előtt az egész darabot. Viszont Henikóra nagyon kíváncsi vagyok. Amikor ott az árvaházban táncolt, az sem volt semmi! Á! Már alig várom, hogy lássam a párharcukat. De ennek ellenére én mégis Leonra hajlok, mint Casanova megtestesítője.

- Leon és Heniko... Heniko és Leon. A kettejük harca már most lázba hoz! Félelmetes, hogy ők ketten mire képesek együtt a színpadon! Szerintem ez a harc igencsak kétesélyes és kiegyenlített. Leont eleve francia Casanovának emlegetik. Henikónak viszont már van gyakorlata a szerepben... - közölte Caty a nyilvánvalót.

- Úgy érzem, igazi hódítók harcába csöppentünk - jegyezte meg Mia hirtelen.

- Várj csak... mit is mondtál? Hódítók harca? - kérdezte Caty. - Mia, ez nem is rossz! Sőt... Nagyon is jó! Ezt az ötletet jegyezzük meg. Ki tudja, talán még kapóra jöhet!

- Mi jutott eszedbe? - érdeklődött Mia kíváncsian.

- Még csak egy halvány foszlány, de lehet, hogy fontos lesz!

- Oké. Nos, akkor a darab - fordult volna a darab felé Mia, de feltűnt neki, hogy Wap nagyon nincs jelen szellemileg az eszmecserében. - Wap, te mit gondolsz?

- Mi? Tessék? - kapkodta a fejét, majd hirtelen kapcsolt, hogy mi is a téma. - Biztos vagyok benne, hogy Heniko nagyon odateszi majd magát. A mi műsorunkban is parádés volt - emlékezett vissza, de aztán elkomorodott. - Viszont ez a fogadásos ötlete nem nagyon nyerte el a tetszésemet...

- Miért? - csodálkozott Caty. - Szerintem Heniko nagyon vagány ötlettel jött elő. Leon, mint egy ártatlan, szűz, akinek még fogalma sincs az igazi érzelmekről, a csábításról, a szenvedélyes szerelemről... És ezt az összhatást még megdobná, mondjuk valami rózsaszín habos-babos, fidres-fodros álom ruci, míg Heniko lenne maga a született csábítás!

- Caty!! NEKED ELMENT AZ ESZED?!- kiáltotta Mia vörösen, mert képzeletében igen valósághűen jelent meg a rendezőtársa elképzelése. A többiek azonnal arra kapták a fejüket, mire Wap igyekezett elterelni a figyelmet.

- Semmi gáz... Jól van! - magyarázta Wap tátogva, közben kezével is imitálta mondanivalóját.

- Jó, oké. A rózsaszín tényleg erős volt - javította magát Caty.

- Erős?! Ez enyhe kifejezés! Nem adhatsz ilyet Leonra, még akkor sem, ha veszít!

- És mért nem?- érdeklődött Wap. - Végül is, ha elvesztené a fogadást, az simán beleférne. Tekintve, hogy az ő adottságai miatt nehezen tudná megjeleníteni Francesca Brunit, a Velencei szépséget, így nem maradna más, csak a jelmezes megtámogatás.

- De... még az sem biztos, hogy Henikóé lesz a szerep! - háborodott fel Mia. - Én tényleg imádom és szeretem Henikót, de ez tényleg Leon szerepe!

- Nem kell mindig mindent megszokottan csinálni...vegyük lazán - dőlt hátra Wap nyugodtan.

- A Casanova egy komoly mű! Nem csinálhatunk belőle egy paródiát!

- Szerintem meg nem kell mindig a kitaposott úton járni... Kellenek az újítások. Különben is, Heniko...

- Jó én is tudom, hogy ő milyen baromi tehetséges, de egy férfi szerepben egy férfi jobban tud érvényesülni, mint egy nő.

- Ezzel most arra akarsz célozni, hogy egy nő sem lenne ezt képes megcsinálni? - próbálta megfejteni Mia észjárását Wap.

- Nem, nem így értettem, ne forgasd ki a szavaimat!

- Én nem forgatom. Csak nagyon úgy tűnt, hogy ezt akarod kimondani, csak más szavakkal. - Caty szándékosan nem szólt semmit, inkább csak jól szórakozott a veszekedőkön.

- Szerintetek mi van a csodacsapattal? - kérdezte a többieket Taylor, Miáékra pillantva.- Mia is hogy fel van pörögve.

- Úgy tűnik, valamin nagyon összekülönböztek Wappal - elemezte a látottakat Julien.

- Vajon a főszerep miatt civakodnak? - töprengett Anna.

- Szinte biztos vagyok benne - helyeselt Rosetta.

- Hát... én Henikóra fogadok! - közölte Taylor határozottan.

- Én is osztom a véleményed, Szivi. - ölelte át Julien. - Bár Leon nagyon eltökéltnek nézett ki.

- Alig várom, hogy lássam már kettejük párbaját! - szólt közbe izgatottan Alica.

- Az biztos, hogy én is! - helyeselt Rosetta. - Hé, May! Te kit látnál szívesebben Casanovaként?

- Nem is tudom. Heniko stílusa nagyon tetszik, de ha igazán Casanovás Casanova kell, akkor szerintem Leon a legjobb választás. - A nagy gondolkodás végül odáig ment el, hogy a végén már majdnem a teljes csapat Miáék asztala mellett ácsorgott, és hallgatták az ötletelést.

- Wap, válaszolnál nekem egy kérdésre? - kérdezett közbe Mia az egyik pillanatban.

- Mi az?

- Azon kívül, hogy Heniko már játszotta Casanovát, más oka is volt, hogy jelölted? - kérdezte őszintén Mia, mire Wapnak azonnal megváltozott a tekintete, ahogyan a többi Ambróziásnak is.

- Heniko és Casanova között olyan kapcsolat van, ami sokkal mélyebb, mint egy sima karakter-előadó kapcsolat - bökte ki végül.

- Ezt meg hogy érted? - fogalmazta meg Mia a mindenkiben megszületett kérdést.

- Sajnálom, de többet nem mondanék - hárított Wap.

- Nem? De miért?

- Heniko megígértette velünk, hogy nem beszélünk róla. - Leon, aki egy ideje már a pihenő idejét töltötte érdeklődve kapta oda a fejét a hallottakra.

- Mégis miről lehet szó? Mégis mi olyan dolog lehet a háttérben, amiért Heniko hallgatást kért tőlük? - gondolkodott, és nagyon remélte, hogy több is ki fog derülni ezzel kapcsolatban.

- Wap! - szólalt meg Don. - Mondd el nekik!

- De hát, Don! - értetlenkedett Wap, döbbent arccal.

- Joguk van tudni róla.

- De hát Heniko...

- Heniko most nincs itt - mutatott rá Don. - Így majd könnyebben megértik a dolgokat. - Wapon látszott, hogy nem igazán győzte meg az érvelés, de végül aztán egy nagy sóhajtás után beszélni kezdett.

- Az egész azután kezdődött, miután Henikóék balesete megtörtént - vágott egyből a történet közepébe Wap, mire a csapat feszülten figyelni kezdett. Fogalmuk sem lehetett arról, hogy az elmondani készülő történet főszereplője éppen csatlakozni szándékozik hozzájuk.

- Már alig várom a párbajt! - gondolkodott Heniko teljesen felpörögve. - Végre megküzdhetek Leonnal, úgy ahogyan még sosem tettük. Hihetetlen mennyire izgatott vagyok, mert a köztünk lévő dolgok ellenére, azt el kell ismernem, hogy ő a legtehetségesebb artista, akivel valaha is dolgoztam. Vajon mennyi lehetett igaz abból, amit mondott? Tényleg csak az idegesítette fel, hogy a partnere helyett a riválisává minősítettem magam? - Ám a kérdés után teljesen kiürült a feje, mert meghallotta Wap hangját kiszűrődni a gyakorlóteremből. - Ugye csak rosszul hallok? - motyogta, miközben résnyire nyitotta az ajtót.

- Fogalmunk sem volt mi lesz velünk. Ian meghalt, Heniko pedig kritikus állapotban volt. Sosem voltam túl hiszékeny, de minden nap azért imádkoztam, hogy Heniko velünk maradhasson. Egy valóságos csodának éltem meg, amikor felébredt és elhagyhatta a kórházat. Szó nem írhatta le mennyire boldogok voltunk, azonban nem telt bele túl sok idő, hogy rájöjjünk, ő már nem volt ugyanaz.

- Ezt mégis hogy érted? - kérdezte döbbenten May.

- Heniko ezután teljesen megváltozott - szólalt meg most Any, és a hangja szomorú lett az emlékek hatására.

- Teljesen megváltozott?

- Igen - vette vissza a szót Wap. - Bár ott volt velünk és mosolygós volt, viszont ez csak látszat volt. Mondhatjuk úgy, hogy olyan volt, mint Leon, csak a fordítottja. Ő nem kívülről volt rideg.

- Ez a szokása máig megmaradt... - csúszott ki Taylor száján. - Manapság is ezt csinálja.

- Azt mutatja, hogy minden rendben, de magában hideg, mint a jég - szólt bele Don is. - Megkeményítette a szívét, hogy el tudja viselni azt a hatalmas lelkiismeret-furdalást, amit Ian elvesztése miatt érzett.

- Csak nem azt akarod mondani... - kezdett bele Layla, de Don már bólintott is.

- Önmagát tartotta felelősnek.

- Mi nem akartuk felhozni neki a témát, de egy idő után elszakadt nálam a cérna - vallotta be Wap. - Keményen az arcába mondtam a véleményemet, mert attól féltem, hogy tönkreteszi magát, és ez nagy hiba volt azt hiszem. Reméltem, hogy ezzel jót teszek neki, de csak rontottam az egészen. Ezután Heniko személyisége csak még tovább változott. Sokat akart egyedül lenni és kerülte a társaságunkat. Azt hiszem, egyedül csak Donnal tartotta a szorosabb kapcsolatot - mondta, miközben a főnökére pillantott.

- Ő találta ki azt, hogy kezdjünk el újra műsorokat adni - mesélt tovább Don, és a mondanivalójával eléggé ledöbbentette a csapatot.

- Micsoda? Új műsorokat?! De hát még sérült volt! - akadt ki Rosetta.

- Ahogy azt már észrevehettétek, őt ez sosem érdekelte. Engem viszont nagyon is érdekelt, és pont ezért nem is akartam hagyni, hogy szerepeljen, ezért egy olyan műsort kerestük, amiben a főszerepet nem Heniko kapta volna.

- Így esett a választása a Casanovára - fűzte tovább megint Wap. - A főszerepet pedig odaadtuk Harrynek. Úgy gondoltuk, ez lesz a legjobb megoldás, és Harry sem tiltakozott a szerep ellen. Azt hittük, sínen vagyunk, aztán Heniko fülébe jutott, hogy kinek akarjuk adni a főszerepet. Hiába soroltuk fel neki a világ összes ellenérvét, ő hajthatatlan volt. Pont ez jött kapóra Harrynek, aki oda is dobta Henikónak a csalit, miszerint, ha egy párbajban le tudja győzni őt, akkor Harry önként lemond Casanováról.

- De hát ez nem normális! - mondta elképedve Anna.

- Ez kegyetlen... hogy tehette ezt?!

- Egyszerűen. Mivel férfiként nem tudta megszerezni Henikót, gondolta, majd akkor más sem fogja. Valószínűleg egy rokkantságba akarta belehajszolni Henikót. Gondolom, meg sem lep titeket, hogy a nyilvánvaló veszély ellenére, Heniko elfogadta ezt a feltételt. Még ezek után is megpróbáltuk eltántorítani, mire ő bedobta az érzelmi zsarolás kártyáját.

- Szóval belementetek ti is - összegezte Caty.

- A fogadás után Heniko...csak a gyakorlásnak élt...

- Gyakorlás? Te meg miről beszélsz?! Az minden volt csak gyakorlás nem! Az maga volt az önsanyargatás! - szakította félbe Lil. - Háta miatt egy folytonos támasztékot kellett viselnie, hogy valamennyire csökkentse a hátára kifejtett nyomást, de biztos vagyok benne, hogy ennek ellenére is rengeteget szenvedett. Nem akarta, hogy lássuk, hogy mennyire is szenved valójában, ezért megfordította a napirendjét csak azért, hogy minket kíméljen. A nappalokat végigaludta, az éjszakákat pedig kemény edzéssel töltötte.

- Brutális edzéseket állított össze magának - folytatta Wap. - Ezt csak onnan tudjuk, hogy bekameráztuk az edzőtermet csak azért, hogy szemmel tartsuk. Soha többet nem akarom megnézni azokat a felvételeket.

- Ennyire kegyetlen volt magával? - hüledezett Taylor.

- Ti azt elképzelni sem tudjátok. Minden hibánál magát szidta, holott nem az ő hibája volt. Nagyon féltünk attól, hogy ez a felkészülés teljesen tönkreteszi majd.

- De miért hajtotta ennyire magát? Hiszen itt már konkrétan az életét veszélyeztette! - bukott ki Miából.

- Azért, hogy ne okozzon csalódást Hantingonnak - érkezett egy olyan válasz, minek hallattán mindenki a kijelentő személye felé kapta a tekintetét, mivel Leon volt az. Még maga Heniko is meglepődött az ajtó túloldalán, hogy a férfi ennyire ismerte őt. Kicsit rossz érzés is tört rá ezzel kapcsolatban, így inkább úgy döntött, ezt nem is hallgatja tovább.

- Leonnak igaza van - helyeselt közben Don. - Együtt találták ki, hogy sztárok lesznek, és Heniko egyedül maradt egy ekkora álommal. El akarta érni a sikert önmagáért és Ianért is. Nap napután egyre közeledett a párbaj napja, de nem úgy látszott, hogy Heniko képes lesz bármit bemutatni rajta. Persze leginkább erőnléti edzéseket csinált, maga a karakter kialakításának nyoma sem volt. Hibásnak éreztem magam, hogy nem állítottam meg időben, de pontosan ismeritek Henikót. Nem ismeri a „nem" szót. Egy napon aztán úgy döntött, hogy tovább feszíti a húrt. Egy olyan feladatot talált ki magának, amiben egykezes felhúzódzkodásból kellett ellöknie magát a faltól, és egy csavart szaltóval elkapni az érkező trapézt. Alapjáraton nem lett volna ez könnyű így sem, de ő súlyokkal és az egyik kezének hátrakötésével fokozta a nehézséget.

- Hogy lehet valaki ennyire kegyetlen saját magával?!

- Heniko... ez még tőled is túlzás - gondolta Leon döbbenten. - Ennek a ténynek a tükrében, mégis hogy tekintsem egyenlő félként a saját párbajunkban? Ehhez a felkészüléshez képest én meg sem érdemlem ezt a szerepet!

- Már a kimerültség szélén volt - mesélt újra Wap. - Aznap pont én ültem a kamera előtt. Tudtam, hogy bármelyik pillanatban elájulhat a túlhajszolástól. Aztán, ahogy az egyik sikertelen kísérlet után zuhanni kezdett, olyat láttam, amit azelőtt még sosem. Az addigi üres tekintet eltűnt, mintha a semmiből erőre kapott volna. Csak úgy megcsinálta az ugrást, mintha nem lett volna semmi baja sem. Abban a pillanatban tudtam, hogy ha valaki, ő biztosan legyőzi Harryt.

- Le is győzte, mint a huzat! - vágott közbe Lil büszkén, de aztán elhúzta a száját. - Bár azt akkor sem bocsájtottam meg neki, hogy csak úgy levágta a haját! - Layla erre elmosolyodott. Tudta, hogy ez milyen szimbolikus jelentést is hordoz, hiszen ezt ő is megtette annak idején.

- Valamikor a műsor előtti napokban megkérdeztem tőle, hogy mégis miért kockáztatott ennyit. Amit erre válaszolt, azt sosem fogom elfelejteni. Azt mondta, hogy ez a hely egy új esélyt adott neki az életre éppen ezért nem hagyhatja, hogy egy kicsit is halványodjon a hírneve. Természetesen, amikor a nézők meglátták őt Casanovaként a színpadon, valósággal megbolondultak. A rövid hajával, angyali arcával és a merész ugrásaival azonnal az ujja köré csavart mindenkit. Azt hiszem, a legsikeresebb műsorunk volt.

- Valahogy nem tudok csodálkozni ezen - szólalt meg Caty pár pillanattal később, de aztán elkomolyodva pillantott a franciára. - Azonban akárhogy is, de Heniko nem szerezhet tudomást arról, hogy erről most már mi is tudunk. Leon, ez téged a legkisebb mértékben sem befolyásolhat! Tudom, így nehezebb riválisként kezelni, de ha egy kicsit is visszafogod magad, Heniko tudni fogja, hogy direkt csinálod.

- Meg fogom oldani - vetette oda könnyelműen, pedig egy kicsit sem volt nyugodt. Pontosan az járt a fejében, hogy hogyan is kezelje majd ezt a megszerzett tudást, ha eljön az ideje.

- Kalos - folytatta Caty most Kalosra nézve. - Nem várhatunk. Holnap meg kell tartani a párbajt Heniko és Leon között.

- Nincs ellenvetésem.

- Ez esetben holnap sort kerítünk Casanova kiválasztására!

Az elhangzottak tükrében mindenki nagyon várta a másnapi párbajt, aminek kimenetele majdhogynem egy embertől függött: Leontól. A francia pontosan tudta, hogy nem vonhatja vissza a szavát és az sem segített a helyzeten, hogy nem is akart lemondani a szerepről. Tökéletesen tisztában volt vele, hogyha hirtelen visszalépne, Heniko tudná, hogy milyen okkal tette. A megbeszélésen még akarta a párbajt. Teljes erőbedobással akarta felvenni a kesztyűt a szerelme ellen, és legyőzni azért, hogy a lehető legjobb párosként tündököljenek a színpadon. Furcsán vette volna ki magát, ha erről csak úgy lemond, pláne a fogadás tükrében. Különben is ez a darab több volt, mint egy egyszerű előadás a férfi részéről. Ez a mű, mintha csak Leon életét dolgozta volna át. A bohém élet, a nők könnyelmű váltogatása, majd egy napon belefutni abba a nőbe, aki egészen más, mint akikkel eddig dolga volt.

- Harcoljak úgy, mintha mi se történt volna? - kérdezte magától. - Hiszen mindenki ezt várja tőlem. Viszont hogy tehetném, tudva, hogy ő mit áldozott fel Casanováért? Tény, hogy ez már régen volt, de attól még megtörtént. - Gondolkodás közben hirtelen felrémlett a lelki szemei előtt a lány magabiztosságtól és elszántságtól égő tekintete, amitől ő is harcolni vágyott. - A fenébe is! Soha nem voltam még ilyen helyzetben... és minden, de minden csak rajtam áll vagy bukik. Fogalmam sincs, hogy kellene kezelnem ezt. Figyelmen kívül hagyjam az egészet? De azt nem tehetem... - Valamiért volt egy olyan érzése, hogy erről dönteni biztosan nem ma fog.

Ugyanakkor nem ő volt az egyetlen, akit kétségek gyötörtek. Heniko gondolatai is egymást érték a gyakorlás közben.

- Heniko... - jelent meg Sora a lány mellett, amint az éppen megállt egy trapézon. - Nem gondolod, hogy mára be kellene fejezned? Éjfél van!

- Igen, tisztában vagyok vele mennyi az idő - felelte nyugodtan. - Még egy kicsit megtolom a napot.

- De nem lenne fontosabb pihenned? Mégiscsak Leon lesz az ellenfeled! Meg aztán a kezednek sem ártana egy kis pihenés!

- Pihent az már eleget, Sora - válaszolta Heniko egy szaltó után. - De pontosan ezért kell rádolgoznom is - fejtegette Heniko, majd sóhajtott egy nagyot. - Ami pedig a párbajt illeti, van egy olyan érzésem, hogy csalódni fogok.

- Csalódni? - kérdezte döbbenten Sora. - De miért? Miért mondod ezt? Hiszen Leon nem olyan, mint aki...

- Azért, mert a többiekkel együtt ő is megtudott valamit velem kapcsolatban, amiért nem fog olyan teljesítményt nyújtani, mint amire számítottam.

- Még hogy Leon nem fog olyan teljesítményt nyújtani, ami elvárható tőle?! - Során látszott, hogy teljesen elvesztette a fonalat. - Ezt én nem értem. Hogy-hogy? Mégis mi az, amit megtudott?

- Edzés után majd elmesélem. Most túl hosszú volna. - Sora erre csak biccentett és ezután hangos kommentár nélkül nézte tovább Henikót, aki persze magában folytatta az őrlődést.

- Nem akarom, hogy Leon félvállról vegye ezt az egészet - gondolta magában. - Ezzel a párbajjal sok minden kiderült volna. Ezt a harcot élveznem kellett volna. Ennek egy izgalmas és vérre menő viadalnak kellett volna lennie. Annyira izgatott lettem, hogy Leon is ennyire komolyan veszi. Erre most be kell élnem egy szánalom erőlködéssel az ő részéről. Nem értem, Wapnak miért volt fontos beszélnie erről... annyira csalódott vagyok.

***

Másnap reggel mindenkinek a párbaj járt az agyában. A társulat minden tagja csak azt latolgatta, hogy mi lesz a szerep sorsa.

- Ken. Hívass mindenkit a színpadra. Elkezdjük - adta ki az utasítást Kalos. Ken egy biccentéssel felelt, majd már robogott is, hogy mindenkit értesítsen Kalos üzenetéről. Tudta, hogy a csapat nagy részét az étkezdében találja majd.

- Jó reggelt mindenkinek! - köszönt be, mire mindenki azonnal rápillantott. - Kalos üzenete, hogy idő van.

- Na, végre! Már alig várom, hogy lássam! - csillant fel Caty szeme. Talán ő várta leginkább ezt az összecsapást, és ezt elég hamar észrevette a többieken. - Hé! Gyerekek! Veletek meg mi a fene van? Ez egy nagy esemény lesz! - Ez a buzdítás sem okozott túl nagy változást. - Jaj, könyörgöm... ti aztán tényleg nem értetek semmit! - jelentette bosszúsan, majd felpattant és elhagyta a helyiséget.

- Ezt meg mégis mire értette? - kérdezte May meglepetten, miközben csak értetlenül pislogott.

- Nem tudom, mindenesetre menjünk utána, mert Kalos nagyon ki fog akadni, ha késünk.

- Igazad van - helyeselt Anna, majd hirtelen körbepillantott. - Ömm...egy pillanat. Merre van egyáltalán Heniko és Leon?

- Most hogy említed, én sem láttam őket!

- Biztosan jönnek majd. Végül is ez róluk szól!

- Az biztos - helyeselt Taylor. - De tudjátok mit? Én akkor is azt szeretném, ha ez a párbaj nagyszabású lenne.

- De hát...

- Milyen „de hát"? - kérdezett vissza Taylor értetlenül. - Szerintem igazságtalanok vagytok Henikóval! Megérdemli, hogy Leon úgy küzdjön meg vele, mintha semmit nem tudnánk! Eddig is tudtuk, hogy sosem volt könnyű élete, és panaszkodott ő valaha? Most is úgy harcol, ahogy akkor, és ti csak sajnálatból akarnátok nekiadni a szerepet? - A csapat ezt hallva komolyan elgondolkodott. Talán Caty is hasonlóan gondolhatta.

- Ebben igazad van, Taylor - mondta ki May mindenki közös véleményét. - Talán egy kicsit túlzásba vittük...megint. - Míg ők úton voltak a színpadhoz, addig Leon is megérkezett oda. Bár eltelt pár óra, még most is ugyanolyan döntésképtelen volt, mint az este. Az egyik fele küzdeni akart, míg a másik hagyni nyerni Henikót.

- Szörnyű, hogy ez a lány mit művel velem - gondolkodott, határozott lépésekkel haladva. - Semmin nem szokásom ennyit gondolkodni. Csak az bizonyos, hogy kiállok vele. A nagy kérdés már csak az, hogy hogyan.

Hamarosan a nézőtér megtelt a Kaleido és az Ambrózia embereivel. Leon is immár átöltözve várta ellenfelét, aki hamarosan csatlakozott hozzájuk. Mindenkiben ott volt az a furcsa érzés, ahogy a megérkező lányra néztek. Ahogy figyelték, szinte alig akarták elhinni, hogy ez a vidám lány élt meg ennyire sötét pillanatokat is.

- Hé, mi ez a csodálkozás? - kérdezte Heniko fura arckifejezéssel az arcán. - Ha jól emlékszem egy párbaj miatt vagyunk itt, amit meg akarok nyerni! - Caty elégedetten elmosolyodott hallva Heniko szavait. Pontosan ezt a hozzáállást várta a lánytól, és pontosan ez kellett a szerephez is. A rendező zseni biztos volt benne, hogy ha a hozzáálláson múlna, már meg is lenne Casanova megtestesítője, ennek ellenére reménykedett benne, hogy a nevezetes Halálisten képes lesz olyan Casanovát eljátszani, amilyet elvárnak tőle.

- Nagyon helyes hozzáállás, Heniko! - dicsérte meg végül a lányt szóban is.

- Köszi, Caty, de azt hiszem ezzel nem okoztam meglepetést.

- Nem bizony, és hál'isten! Ezzel meg is könnyítetted a feladatomat. Már alakul a fejemben a teljes darab képe!

- Már nagyon várom, hogy megoszd velünk is!

- Sort is kerítek rá, de előbb döntsük el a legfontosabb kérdést a darabot illetően.

- Nekem nincs kifogásom ellene - mondta, majd Leonra pillantott. - És te, Leon? Készen állsz?

- Felőlem kezdhetjük. Készen állok - vetette oda a választ, mire Heniko nem látványosan fintorgott egyet.

- Na persze... - gondolta Heniko, miközben mászni kezdett fel a trapézra. - Dehogy vagy te készen. Biztos vagyok benne, hogy még mostanáig se tudtad eldönteni, hogy mit kezdj velem.

- Hát elkezdődik végre - mondta Layla kicsit izgatottan. - Kíváncsi leszek, hogy alakul majd ez a párharc.

- Meg kell mondjam, ez engem is nagyon érdekel - helyeselt Yuri is.

- Te mit gondolsz? Ki kapja a szerepet?

- Én biztos vagyok abban, hogy Leon - válaszolta a férfi szokatlanul komolyan.

- Honnan vagy ebben ennyire biztos?

- Mert egy, tudja, hogy ez az ő szerepe, és kettő, ha tényleg vissza akarja hódítani Henikót, akkor ennek az a legmegfelelőbb módja. - Layla láthatóan elgondolkodott Yuri szavain.

- Hm...azt hiszem, igazad lehet.

- Viszont az is igaz, hogy Heniko rettentő erős ellenfél... - folytatta, azonban hirtelen abbahagyta a beszélgetést, mert észrevette, hogy a páros elkezdte a harcát. Heniko végig azon dolgozott, hogy Leon tekintetéből kiolvassa a szándékait, azonban a férfi szemei pont olyanok voltak, mint régebben: Semmitmondók és hidegek.

- Elfogyott az időm, ennek ellenére most sem tudom mi volna a helyes. Heniko hihetetlen formában van. Elképesztő, hogy mennyire komoly szintre hozta fel magát. Ő egy igazi ellenfél, aki rövid idő alatt kiérdemelte a tiszteletemet. Amióta csak beleszerettem az akrobatikába és elkezdtem az edzéseket, utána végig csak küzdelmekbe és harcokba botlottam, ennek ellenére sosem éreztem még olyat, mint most Heniko ellen. Mondjuk jobban belegondolva, mindig ezt érzem, ha vele szerepelek. Pontosan ezért nem vehetem félvállról, és meg kell adnom azt, amire vágyik, és amit megérdemel - döntötte el magában, miközben egyszerre kezdtek el lengedezni. Majd az első ugrás bemutatása közben már azonnal elkezdték hozni a karakterüket.

- Én úgy látom itt még semmi sem dőlt el - bökte ki Anna.

- Igen, jól mondod - helyeselt May. - Leon nem adja olyan olcsón ezt a szerepet.

- Nem bizony. Elég látványos - helyeselt Caty is, azonban ő még nem volt teljesen elégedett. - Viszont, mintha még hiányozna valami - tette hozzá magában. Nem Caty volt ez egyetlen, aki ezt észrevette.

- Jó, amit csinálsz... - gondolta Heniko. - De ez még nem az az igazi démon Casanova, amire te igazából képes vagy. Mit kellene csinálnom, hogy... - Aztán hirtelen eszébe jutott egy ötlet, és ördögi mosoly jelent meg az ajkain. - Ó, igen! Azt hiszem, tudom, hogy mi kell ide. Azt kell tennem, amiben a legjobb vagyok, és kicsit felbosszantom. - Azzal neki is látott a szabotázsos projektjének.

- Mi a..?! - nézett döbbenten Leon, amint felfedezte, hogy ellenfele miféle játékba is kezdett. Layla kuncogni kezdett a látottakra.

- Tényleg ügyes, meg kell hagyni! - biccentett Caty elégedetten, majd hirtelen, mintha csak egy isteni szikra hasított volna az elméjébe, és rohant a gépébe jegyzetelni, mivel összeállt a fejében a tökéletes forgatókönyv. És hogy mi volt számára a katalizátor? Nos, az, hogy Heniko azzal provokálta Leont, hogy minden mozdulatát leutánozta.

- Gyerünk már! Adj már valami komolyabb kihívást! - motiválta magában a férfit, de eredménytelenül. Leon továbbra is visszafogta magát, így nem telt bele sok idő, és a lány el is ért a türelme végére. Egész egyszerűen Heniko fogta magát, leült a trapézra és dacosan még a karjait is összefonta maga előtt.

- Te meg mit művelsz? - kiáltott oda Leon, amint észrevette Henikót.

- Ezt én is kérdezhetném! - kiáltott vissza a lány.

- Ezt mégis hogy értsem?!

- Ezt még kérdezni kell? Azt hitted, nem vettem észre, hogy mennyire félgőzzel dolgozol? Ennyi erővel hintázhatnánk is!

- Tessék?!

- Jaj, kérlek. Muszáj lejátszani ezeket a felesleges köröket? Elég régóta dolgozunk már együtt ahhoz, hogy tudjam, hogy nem ez a maximum teljesítmény, amit nyújtani tudsz.

- Nem tudom, miről beszélsz - terelt Leon megnyerő hitelességgel. - Inkább kelj fel, és folytassuk!

- Majd felkelek és folytatom, ha végre túltetted magad azon, hogy a múltban mit tettem meg ezért a szerepért... - mondta ki egyszerűen, mire mindenkinek leesett az álla.

- Mi van? - nyögte ki nagy nehezen Leon is.

- Elképesztő milyen hitelesen tudod játszani a hülyét, de nyugodtan befejezheted, mert tegnap mindent hallottam. - Wap arca azonnal lesápadt a szavak hallatán. - Először próbáltam úgy tenni, mintha nem tudnék semmiről, de eddig bírtam. Nincs szükségem arra, hogy másként bánjatok velem, sem arra, hogy sajnáljatok. Ez az egész olyan, mintha merő szánalomból akarnátok odaadni nekem egy szerepet, ami relatíve semmissé tesszi azt a sok munkát, amit beleöltem a felkészülésbe. Nem ezt vártam egyikőtöktől sem, de tőled főleg nem! - nézett jelentőségteljesen Leonra. - Amikor visszajöttem Japánból azt mondtad, hogy te csak a legjobbal akarsz dolgozni, mert csak én vagyok elég jó hozzád! A mai produkciód alapján sokkal inkább te vagy az, aki nem méltó, hogy az én társam legyen! Ha ennyire képtelenek vagytok elfogadni és tovább lépni azon, hogy mi volt velem, akkor értelmetlennek gondolom a maradásomat! - mondta Heniko halálos komolysággal.

- Na, azt már nem! - akadt ki Caty elsőként. - Heniko, te innen nem mész sehová! Most körmöltem le az egész darabot, a teljes szereposztással együtt, szóval ne is halljak ilyesmit!

- Hű! A gagyi párbajunk meghozta az ihletedet? - csodálkozott Heniko, mire Leon bosszúsan húzta össze a szemeit.

- Tény, hogy nem volt olyan harc, mint amilyet megálmodtam, de végül is pont így volt tökéletes! - magyarázta, miközben a kezébe vette a laptopot és odasétált a többiekhez. Időközben Heniko és Leon is leugrottak odafentről, és a többiekhez csatlakozva várták, hogy Caty ismertesse a megoldását. - A döntésem a következő. Casanova főszerepében: Heniko Madcap. - Erre többen elismerően tapsoltak és bólogattak. Helyeselték a döntést, hiszen Heniko tényleg bámulatos teljesítményt nyújtott. Csakhogy Caty még nem fejezetbe be a mondanivalóját. Amint mindenki, megemésztette a hallottakat újra beszélni kezdett. - Tehát Casanova főszerepében Heniko Madcap és Leon Oswald.