Van, hogy az élet fáj.Mennyire? Attól függ. Ki mit tett. Vagy mi történt vele. Van,aki egyszerűen azt mondja,hogy szopás az egész. Nos,erre szokták mondani: ki, hogy veti ágyát,úgy alussza álmát. Valószínűleg az én ágyamban kövek vannak, hisz irtó szarul alszok.Valami nem hagy nyugodni.Vagyis inkább valaki.Bárcsak anya megértette volna,min mentem keresztül és élhetném az Evan-mentes életem.Lehet,akkor még mindig én lennék a szőke,fogszabályzós Avril,akit csak a tanárok ismernek.Végül is teljesen mindegy,hisz az a múltban volt és akármennyire is szeretném,nem változtathatom meg...

-Szia Krys!-köszönt az egyik évfolyamtársam.

-Hello,Bella!Nagyon jól áll ez a szín!-mondom.Tényleg tetszik ez a mélykék .

-Köszönöm!-mosolyodik el halványan, majd zavarában inkább nem mond mást.

Ő is,azt hiszi én vagyok a menő csaj.Mert Okos vagyok,merész és csinos.No meg egy csöppet egoista.Meg az össze házibuliba  elhívnak.És ha mind ezt összeadod ott van a suli menője, és akkora cucc ha tudja a neved vagy rád köszön.

-Szia Gabriella!-köszönök a barátnőmnek.

-Hello!Jó,hogy hallok felőled!Azt hittem meghaltál.

-Nyugi,nincs olyan szerencséd!-Vigyorgok "édesen".

-És ki az új pasi?

-Nincs senkim-mondom komoly arccal.

-Jó vicc!Majd ha elnöknek választanak elhiszem!

-Hát jó.Volt egy srác a klubba és elhívott vacsorázni.

-Igen?

-Mit igen?Ennyi volt.

-Semmi csók,vagy több?-néz rám kíváncsisággal teli szemekkel.

-Nem,nem volt.S nem hiszem,hogy lesz is.Nem az én esetem.

-Az összes pasira ezt mondod.Csak úgy szólok,hogy tökéletes fiú nem létezik.Ha arra vársz,akkor szólj,ha megtaláltad.Bár,szerintem a dédunokám is 70 éves lesz mire megtalálod.

-Nagyon humoros vagy!Mondták már neked?

-Igen,épp most.

-Megváltás lesz beülni matekra és megszabadulni tőled-mormogom,miközben előszedtem a a cuccaim az órára.

-Én is nagyon szeretlek!De nekem rohannom kell. Puszika!-dobott egy légcsókot, majd elillant a teremből.

Már vagy 20 perce elkezdődött az óra mikor megrezdült a telefonom. Harry.

Nem lenne kedved találkozni?

Kedvem volna,de még rám van.De találkozzunk a A hídnál 40 perc múlva!-válaszoltam.

Neked nincs több órád?

Lehetséges. 

Válaszoltam.Úgy döntöttem kihagyom a kémiámat.És a törit. Meg az irodalmat.De kinek tűnik fel?

Kicsengetés után elpakoltam a könyveim,majd becsúsztattam Gabriella padjába egy cetlit:

Szia!

Sürgős dolgom akadt-igen természetesen A fiú-és úgy döntöttem elhúzok.

Sok-sok légcsók és "Puszika!"

Idéztem őt.Majd a hátsó ajtón elhagyva a sulit a patakparthoz siettem.Egy padon megpillantva megláttam Őt.És Harryvel beszélgetett.Rossz előérzetem van.Nagyon.

Sziasztok!-köszönök nekik.

-Hello Krys!-mosolyog rám Harry.

-Szia Av.-mondja ördögi vigyorral az arcán.

Zavarodott képpel néz rám Harry,de most minden figyelmemet Evannek szentelem.

-Nem tudnál megszűnni?-kérdem,s már az is tudom,hogy ha így folytatja akkor hatalmas probléma lesz.

-A te kedvedért mindent.

Ezzel eltűnt.

-Ez mégis Hogy?!Mi az isten folyik körülötted?

-Nézd Harry jobb, ha erről nem tudsz!

-De én kibaszottul is tudni akarok! Nem ismerlek 4 napja, és több furcsa dolgot tapasztaltam veled kapcsolatban, mint az eltelt 19 év alatt!

-Én figyelmeztettelek, hogy jobb ha békén hagysz, de te nem! Neked sokkal jobban tetszik egy kihívás!

-Miért féltesz ennyire?Miért kellene veled vigyázni?

-Mert meghalsz.-közlöm nemes egyszerűséggel a tényt.

-Tessék?Mégis miért?-kérdi kikerekedett szemekkel.

-Csak tudom.Aki megismer, előbb vagy utóbb-de záros időn belül-feldobja a talpát.

-Ki vagy te?-néz rám ijedt arccal.

-Nos, az ördög szolgája .Vagy valami hasonló-rántok vállat.

Nem mond,vagy kérdez semmit.Azt hiszem próbálja megemészteni a tőlem hallottakat. Pár perc néma csend  után feláll a padról s fel-alá kezd el sétálni.Majd lassan rám néz:

-És miért hívott Av?-nek-kérdi meg.Először meghökkentem, hisz ha egy ilyen beszélgetést ejt meg az ember akkor nem ezt a kérdést várja először.

-Nos,az Avril a második nevem,és mindenki így hívott,egészen addig a napig.

-Meddig?

-Túl sokáig.

-S miért nem használod ezt a neved?

-Mert az a régi életemre emlékeztet,s nem akarok rá emlékezni.-,mondom,miközben egy szomorú mosolyt küldök felé.

-Inkább nem firtassuk ezt a témát egy darabig.Jó?

-Rendben-mondom meglepetten,hisz biztos vagyok belülről,majd' felrobban a kíváncsiságtól,de még sem kérdez.Mert látja,hogy ez fáj.Túlságosan is.

-Na,akkor van kedved megnézni minket zenélni?

-Ezer örömmel-álok fel én is a padról.

-Indulhatunk?

-Menjünk!

Lassan haladunk a patak mellett,ahol alig hallani az autók távoli zaját,s rajtunk kívül csak egy kedves anyuka tolja a babakocsit a kikövezett úton.

-Tudod Harry, azt hiszem ez egy jó barátság kezdete lesz.

De még mennyire jó barátság kezdete volt az.Csak erről, én akkoriban nem tudtam.

***

Sziasztok!
Nem szokásom ide írni,de szeretnélek megkérni titeket légyszíves hagyjatok nyomot magatok után.Akár egy komment,vagy egy Vote is nagyon jól esne.

Aludjatok jól,

F