Mikor a taxi megállt az apró fekete épület előtt nagyot sóhajtottam.Igaz,már csak megszokásból is eljöttem volna,hisz nekem ez a lételemem.Ha nem tudok elmenni szórakozni 2-3 napig hiányérzetem van.Hiányzik a füledet levegő,az italok illata,a táncolok látványa, amint egymáshoz dörgölőzve mozog a testük a zene ritmusára.Egyszerűen meghalnék,ha nem járhatnék ide.Nem tudnám nélkülözni a kidobók mogorva,köszönését,ami ha az ember vidám hangulatában van, akár kedves-félének is mondhat.

Sajnos nem merenghetek itt egész éjjel,így szapora léptekkel bementem a szórakozóhelyre. Egyedül. Gabriell sajnos nem tudott eljönni.

Lola , a ruhatárnál kedvesen mosolygott rám,mikor elvette a szokásos sporttáskám tőlem.Én pedig besétáltam a tánctérre.Talán ma csak iszok egy keveset,és felszedek valakit.Talán életben hagyom.Vagy nem.Erre a gondolatra elmosolyodtam.Ekkor megéreztem egy kezet a csuklómnál,ami hirtelen megpördített.Beleütköztem egy viszonylag kidolgozott mellkasba.Mikor felnéztem egy smaragdzöld szempárral néztem farkas szemet.

-Ki vagy te?-kérdezte.

-Nem lényeges.

-Engem viszont rohadtul érdekel!

-Harry,Harry. A tűzzel játszol.És aki a tűzzel játszik könnyen megégetheti magát.Nem mondták még?

Annyira szúrós szemmel nézett rám,hogy ha nem tudtam volna,kettőnk közül kinek van több hatalma,egy percig megijedtem volna.Viszont az is eszembe jutott,hogy már nem először futok vele össze.Talán az égiek azt akarják, hogy ismerjem meg.De előtte fel kell raknom neki egy kérdést.

-Van barátnőd?

-Nincs.

-Szerencséd, különben meg kellett volna öljelek.

Ekkor egy értetlen pillantást kapok tőle. Úgy gondolom majd később elmagyarázom neki.Ha addig még élni fog.

-Krystal vagyok.

-Örvendek!Harry.Bár,ezt te is tudod.Csak azt nem tudom honnét.

-Ha tudnád mennyi mindent tudok.De ez most nem is fontos.Inkább éljünk a mának és táncoljunk.

Nem mondott semmit,csak hirtelen magához rántott és el kezdett mozogni a zene ritmusára.Tudtam,bármennyire is élvezem ezt a pillanatot,ha véget ér-és véget fog-akkor itt kell hagynom.Nem rángathatom bele az életembe.Elég zavaros,és zűrös nélküle.Meg szerintem se kell neki egy furcsa csaj, akivel nem lehet együtt,csak mert majdnem 3 évvel ezelőtt elcseszte az életét.Mert ezt tettem.Lassan halkulni kezdett a zene és tudtam le kell lépnem.

-Eszedbe se jusson elmenni.-Mondta Harry,mintha csak a gondolataimba olvasott volna.Nem  sajnálom,hogy nem húzhatok el.Sőt örülök,hogy maradhatok.Vagyis egy kis részem.Tovább gondolkozni nem volt időm,mert megragadta az alkaromat, és az asztalok felé kezdett rángatni.

-Louis,Ő itt Krystal.Krystal,ő itt Louis a legjobb haverom

-Tudom-mosolyodtam el halványan.

-Mit...?De...Honnét...?

-Ne,törődj vele.Nem akarod megtudni. Viszont lassan muszáj lesz elmennem.

-De csak egy feltétellel.Ha megadod a telefonszámod.

Sejtettem,hogy nem fog egy könnyen elengedni,és biztos addig nyaggatott volna,amíg bele nem egyezem.

-jó,rendben.Add a telefonod,beírom a számom.

Mikor ezt megtettem hazaindultam.Az ember tömegen átsétálva éreztem magamon a 2 srác tekintetét.A kijáratból visszafordultam,rájuk kacsintottam és dobtam egy csókot.Majd végleg elhagytam a helyiséget.

***

Másnap délután

Anya leküldött  a közértbe,s miközben a polcok között bóklásztam találkoztam egy kék szempárral.A gazdája ráérősen odacammogott  hozzám.

-Szia Krys!

-Üdv Louis!

-Örülök,hogy látlak!

-Valóban?-kérdem meglepetten.

-Igen.Nos Harryről lenne szó.Tudod,nagyon rejtélyes lány vagy és sikerült teljesen megőrjítened.Állandóan csak rólad beszél.És azt is tudom,hogy még csak nem is ismered,de nem szeretném ha összetörne.

-Nos,azt én sem.Szóval jobb lenne,ha távol tartanád tőlem.Nem pont a legbiztonságosabb mellettem lenni.

-Nem túlzol egy kicsit?

-Csak néz rajtam végig.Akit megismerek az meghal.Tudom.Szóval csak tartsd távol tőlem.Viszont most mennem kell.Örvendtem Louis!

Majd otthagytam.Hallottam,hogy utánam szól még a bolt kijáratánál,de én csak beszálltam az autóba és elhajtottam.