A világépítés a legnagyobb szerepet a fantasy, sci-fi és disztópikus történetek során kapja. Ez adja meg azt a komplexitást, amire szükség van egy írás során, emellett ez felel – részben – az ilyen zsánerben íródott regények hosszáért, ami 90-120 ezer szót jelent egy könyv esetén. De mik is azok a pontok, amikre ki kell térni a világépítés során? Hogyan épül fel egy jó és izgalmas világ?

1.MÉRET: Először is fontos, hogy kezdőként, főleg tapasztalat nélkül, az ember ne rögtön egy egész új bolygót akarjon létrehozni. Helyette érdemes egy helyszínnel, égtájjal, várossal vagy országgal kezdeni. Ennek segítségével megakadályozhatjátok azt, hogy túl hamar túl soknak érződjön a világépítés. Sőt, tekintve, mivel sokszor nincs is szükség ennél sokkal többre, ezért eleve lehetséges, ennyi elég. Nagy fantasy hiba, hogy valaki akkora világot hoz létre, ami túl nagy a történethez. Ezzel persze nincs baj, hogyha nem akar kényszeresen mindent bemutatni. Azonban a problémák többsége ott kezdődik, amikor igen. Ilyenkor az író kapkod, akár túl sok szemszöget használ, így mindenki kedvelhetetlen, a helyszínek pedig nincsenek elég hosszan leírva. Ez persze kiküszöbölhető azzal az egyszerű módszerrel, hogy eleve kisebb világot hoztok létre. Ha pedig mégis nagyot akartok, mindenképpen vagy több kötetben gondolkozzatok vagy több helyszínen több karakterrel. (Példa: X szereplő Iksz szigetet járja be a történet során, míg Y Ipszilon szigetet)

2.ALAPÖTLET: A korábbi témával szoros kapcsolatban van az alapötlet. Fontos, hogy kitaláljátok, mire való ez a világ. Ha a fő téma a háború, akkor arra alkalmas világot kell kellő népességgel és megélhetéssel. De ez ugyanúgy lehet a túlélés, a kaland, a mágia. Ezért mindig gondoljátok át, mire akarjátok használni! További lényeges elem a színpaletta. Ha akartok egy világot, ami csak boldogságot és nyugalmat áraszt, szerintem ne a pokol szürke, lángoló bugyraival kezdjétek, mert nem juttok vele el a célotokhoz.

3.FÖLDRAJZ: Ahhoz, hogy a világotok alakot öltsön, szükség van arra, hogy kidolgozzátok a földrajzot. Ennél érdemes a domborzatot, az időjárást, az égtájakat meg figyelni. Ez fontos, mivel a fajoknak is ehhez kell majd alkalmazkodnia. Például hiába tesztek egy teljesen havas világba sötétebb bőrűeket, az nem lesz realisztikus, hiszen a sötét bőr az erős nap miatt alakul ki. Ahhoz, hogy a tájakat megalkossátok, érdemes lehet térképet rajzolni, akár generátorral készíteni. Elég nagy hiba, amikor az író nem ismeri a földrajzot. Ilyenkor a térképek mesterkéltnek hatnak, hiszen nem követik a szabályokat, amik szerint kialakul a világunk. Például a hegyek a tektonikus lemezek ütközésekor jönnek létre. A pusztán nem találkozni olyannal, hogy egyik ponton sivatag, aztán rögtön jön az esőerdő. Azonban a szélárnyék, légáramlatok miatt egy hegy két oldalán kialakulhat a sivatag és a dzsungel, ami összefügg a nedves-száraz légtömegekkel és azzal, hogyan befolyásolja ezt a hegy. További hiba az, hogy a folyók szétválnak a térképen. A folyók magasból mennek az alacsonyabb fekvésű területek felé. Inkább egymáshoz csatlakozni szoktak, mintsem szétválni, ahol a folyó igazából szétágazik, az a deltája vagy torkolata. Az az a hely, ahová folyik, tehát a nagyobb víztömegek, tengerek vagy óceánok.

Megjegyzés 1: Persze lehetséges ezektől eltérni, ha megfelelő magyarázatot adtok rá.

Megjegyzés 2: A folyók és hegyek természetes határokként szolgálnak, ezért ezek általában befolyással vannak a politikai határokra is.

4.ÉLŐLÉNYEK: A világotok élőlényeit a földrajznak megfelelően kell kialakítanotok. A dzsungelben nyilvánvalóan nem fog élni sivatagi élőlény. Ahhoz, hogy saját faunát és flórát alakítsatok ki, tisztában kell lennetek azokkal az adottságokkal, amiket ezek okoznak. A szélsőségeknél maradva, a sivatagi róka füle nagyobb, a szőre világosabb, így el tud rejtőzni, emellett jobb a hőleadása és eleve kevésbé melegszik. Ezzel szemben a sarki rókának erős, tömött bundája van meg kicsi füle, ami pont azt szolgálja, hogy kevesebb hőt adjon le, el tudjon bújni a hóban, és jobban melegen maradjon. Növények esetében, ha megnézzük a dzsungelt, ott folyamatosan változik minden, az eső kimossa a talajból a tápanyagot. Mivel nagyon sűrű, a növények a magasba törekednek, hogy elérjék a napfényt (vagy az esetekben bárhogy máshogy hívhatják a fontos égitesteket). Sokszor nagy leveleik vannak, amiknek nem kell tartania a vizet, hiszen rengeteg van. A dzsungelekben a gazdagságuk miatt él a legtöbb élőlény. Ezzel szemben a sivatagok kihaltabbak. A hőmérséklet egész nap ingadozik, éjszaka fagypont alá megy a hőmérséklet, míg nappal égetően forró. Ehhez is sajátosan alkalmazkodnak a növények. A pozsgás levelű növények vagy a kaktuszok a jellemzők. Ezek pont azért lényegesek, mert a levelükben vagy a testükben tárolják a levelet. Erre jó példa az aloe vera, ami szintén a levelében tárolja a vizet, így vigyázni kell a túllocsolással. És miért írtam le mindezt? Mert egy logikus világ csak akkor alakulhat ki, ha figyeltek rá, a valóságban hogyan zajlanak ezek a folyamatok, és mi jellemez egy-egy helyet.

5.TÖRTÉNELEM: Mivel a történetben valószínűleg helyet kap legalább egy, a világot benépesítő, értelmes faj, vagyis az úgynevezett főszereplő és társai, ezért fontos, hogy legyen történelem. Ugyanúgy fontos, hogy magának a világ kialakulásának legyen történelme, ha az eltér akár a miénkétől. Mivel ez évszázadokat is felölelhet akár, nem feltétlenül fontos minden évet leírni. Elég lehet a nagy változások, csaták leírása, az új vallások vagy országok születése. Ugyanígy legyenek nagy hadvezérek, művészek, mindenféle ember, akikről irodalom és történelem órán tanultok.

6.TÁRSADALOM: A fajok jellemzően csoportot alkotnak, a köztük lévő interakciók pedig függnek a társadalomtól. Ennek kidolgozásakor jó lehet feltenni a kérdést, hogy milyen szokásaik vannak. Milyen jellemzők, öltözködés, eszme jellemző egy-egy fajra. Például, ha megnézzük az Amerika felfedezésének idejében a társadalmat, észrevehetjük, hogy rasszisták voltak. Más rasszokat kevesebbre tartottak, az indiánokat megölték, az afrikaiakat rabszolgának használták. A társadalomhoz hozzátartozik a divat, a megfelelni akarás, az elvárások.

7.VALLÁS: A vallás, mint olyan mindig ki fog alakulni. Legalábbis többnyire. Miért? Mert az emberek hinni akarnak valamiben. Emellett, a vallás jó manipulációs eszköz, sőt, a vallás manipulációs céllal jött létre igazából. Másik oka, ha megnézzük a görög mitológiát, ott a villámoknak, a vizeknek is van egy-egy istene. Az emberek azokat a jelenségeket istenekkel magyarázták, amiket ők maguk még akkoriban nem értettek meg. Ha megfigyelitek a világunkat, többféle vallás létezik. Van, ahol több istent tisztelnek (görög mitológia, római mitológia, hinduizmus, egyiptomi mitológia), néhol egyet (kereszténység, iszlám). Vannak harcos vallások, például a kereszténység, északi mitológia és az iszlám. Igen, bárki is mondja, ezek igenis harcos vallások. A keresztes hadjáratok is egy erőszakos háborúzás volt. A harcos vallások tehát erőszakkal terjesztik a hitet (milyen ironikus, mikor a kereszténység elvileg a szeretetről szól, nem igaz?). Vannak békés vallások, például a buddhizmus a békére épít, a nyugalomra, az átalakulásra arra, hogy az ember az életében találjon egyensúlyt. Ettől függetlenül van benne reinkarnáció, ugyanúgy a hinduizmusban szintén. Az északi népeknél például a Valhalla jelentett megváltást, ahová a harcosok kerültek, a kereszténységben a menny. A reinkarnáció hasonló célt szolgál, mint ezek a helyek. Ráveszik a népet arra, hogy bármilyen sanyarú is legyen a sorsuk, ezért a fajta megváltásért dolgozzanak szüntelen. Tehát, igen, a vallás manipuláció vagy magyarázat az ismeretlenre. További jellemzőjük az, hogy különböző elveket mutatnak be. Például az iszlámban a böjt fontos szerepet tölt be. A kereszténységben például Isten nem preferálja az öngyilkosságot, az ember pedig eredendő bűnnel születik. A különböző vallásokhoz saját ünnepek is tartoznak, például a kereszténység esetében a húsvét, a karácsony, a zsidóknál Hanuka.

Megjegyzés: Ezek a jellemzők mind a politikában, mind a társadalomban befolyásoló erővel bírnak, stigmákat és saját működést alakíthatnak ki.

Tanács: Merítsetek abból, amit elérhettek, vagyis a valóságból!

8.POLITIKA: A politika fontos szerepet játszik minden társadalomban. Először is fontos elgondolkodni azon, milyen a politikai berendezkedés. Például lehet monarchia, ahol egy uralkodó van, és annak a kezében összpontosul minden hatalom. Ilyen a császárság, királyság, cárság, de ha úgy tekintjük, a diktatúra élén álló diktátor is egyeduralkodó. Van az alkotmányos monarchia, ahol a korábban bemutatott, teljhatalmú uralkodók ezúttal nem teljhatalmúak. Helyette uralkodnak, de nem kormányoznak. Van parlament, ami felelős a hadügyért, pénzügyért, és van kormány, amit ellenőriznie kell. Ilyenre jó példa Anglia. További politikai rendszer az oligarchia, ahol a hatalom néhány ember kezében összpontosul. A köztársaságokban szavazásokkal döntik el, hogy ki felel értük és a jólétükért. A politikának fontos része, hogy miként kerül(nek) az uralkodó személy(ek) az ország vagy régió élére. Jó példa erre a demokrácia, ahol a többség győzedelmeskedik, tehát megszavazzák a kormányt, de azt le is válthatják. A monarchiákban általában öröklődés módján történik ez, ahol az uralkodó az előzőnek a leszármazottja vagy rokona. Fontos megjegyezni, hogy a diktatúra elnyomás alapú rendszer szigorú szabályokkal, ahol jellemző, hogy a vezető bármelyik politikai veszélyeztetőjét bátran kivégezteti. Továbbá a politika összekapcsolódhat a vallással. Ez az államforma általában működésképtelen, diszkriminatív és logikátlan. Erre példaképp szolgálnak az iszlamista országok, ahol jellemzően rendkívül komolyan veszik a politikában a vallást (Példa: az öltözködésük). Emellett a politika sokszor használja a mások ellen uszítást a nép befolyásolására. Ilyenkor egy-egy népcsoport, kisebbség vagy személy kerül hátrányba. A politikai életben szintén előfordul, hogy a törvények ezeknek a diszkriminálását segítik elő, de akár az állam fennmaradását is befolyásolhatják velük. Emellett a politika épülhet ideológiákra, akár a kommunizmusra, nácizmusra, nacionalizmusra, liberalizmusra, konzervativizmusra.

9.GAZDASÁG: A kereskedelemben és a különböző kultúrák fejlődésében nagy szerepet játszik a gazdaság. Fontos, hogy a meglévő alapanyagok alapján építsétek fel a világotok fejlettségi szintjét. Ha középkori világot írtok, véletlenül se húzzon elő senki egy hordozható grillsütőt! Ahogy politikai, úgy gazdasági berendezkedések is vannak. Ilyen a szocialista berendezkedés, ahol tervgazdálkodás van, tehát öt vagy tízéves tervekkel határozzák meg, miből mennyi készüljön. Jellemző rá az államosítás, tehát a magántulajdon megszűnik. Fontos része, hogy mindenkitől elvárják, hogy dolgozzon, akkor is, hogyha valójában nincs rá szükség. A nehézipar erőteljes, túlzó fejlesztése jellemzi. Ez azt okozza, hogy a fejlődés nem fontos, mivel nincs verseny. Ezzel szemben a kapitalizmust a magántulajdon erős védelme jellemzi, ahol a cégek között verseny van. Számít a kereslet és kínálat, ami szerint változnak az árak is. Ha valamire nagy a kereslet, de kevesebb áll belőle rendelkezésre, az ára megnő, fordított esetben pedig drasztikusan lecsökken. A verseny lényege, hogy a felek kénytelenek fejlődni, mindig jobbat és jobbat adni a lehető legjobb ár-érték arányban (Példa: Ha valaki az ugyanolyan minőségű ruhát öt százalékkal olcsóbban adja, nála többen fognak vásárolni). A kapitalizmusnak van két további jellemzője is, attól függően, támogatja-e a hátrányos helyzetűeket vagy sem. Ha nem támogatja, akkor sokan meghalnak amiatt, mert nem lesznek sikeresek. Ezzel szemben a támogatással a hátrányosabb helyzetben lévők is túlélhetnek, ez jellemző manapság a legtöbb fejlett országban. A régióknak lehet saját gazdasági berendezkedése, valutája, de a fejletlenebbek cserekereskedelmet is alkalmazhatnak.

10.SZABÁLYOK: A világotokba kellenek szabályok. A korábban leírt részeknek logikusan kell egymáshoz kapcsolódniuk. Ehhez jó alapul szolgál a mi világunk, történelmünk, politikánk és társadalmunk. Ha mágiát visztek a világotokba, akkor az megváltoztathatja a technológiai fejlettséget. Akár mágikus élőlények, eszközök, fegyverek is létezhetnek. Azonban a mágia sem lehet határtalan, kellenek szabályok, amikkel behatárolható. Például képes lehet egy mágiával élő ételen kívül bármit létrehozni a mágiája segítségével. Így létrejön egy határ, valami, amiért küzdeniük kell. Hiszen milyen világ lenne az, ahol végtelen mágia végtelen jóléthez vezetne? Egy nem túl izgalmas. Ezért lényegesek ezek a határok, amik történetet alkothatnak. Ezeknek pedig konzisztensnek kell lenniük az írás során, tehát ajánlott a lehető leghamarabb felírni és betartani őket.

11.LOGIKA: Az egyik legfontosabb dolog, amit igyekeztem idáig is hangsúlyozni, az a logika. Ez kell ahhoz, hogy a világ hihető legyen. Ha mellőzitek a logikát, és nem gondoltok bele, mi hogyan befolyásolja a fejlődést meg a világotokat, akkor valami olyan alakulhat ki, amire az olvasó körülbelül így reagál: hát ezt már nem tudom elhinni.

12.VALÓSÁG: Már korábban is említettem, de próbáljátok meg a világ felépítését a valósággal párhuzamba hozni! Így egy színes, viszont hihető világot hozhattok létre, egy jó világ pedig megalapozhat egy kiváló történetet!

13.MISZTIKUM: A világotok legyen valamennyire misztikus! Nem olyan izgalmas, amikor mindent egyszerre fedtek fel. De mindig adjatok elég információt, ami alapján el lehet indulni, nem teljes a bizonytalanság, mégis vannak meglepő részletek! Ezeket a megfelelő pillanatban kijátszva, rengeteg izgalmat hozhattok a történetetekbe!

14.INFO DUMP: Ne kezdjetek egy prológussal, amiben leírjátok az egész világotok felépítését! És főleg ne soroljatok fel öt nevet egymás után az általatok kialakított történelemből, mert az olvasót leterheli! Adagoljátok finoman az információkat párbeszédeken, leírásokon keresztül! Kerüljétek a túl részletes, ömlesztett információáradatot, ami könnyen megzavarja, és untatja az olvasót!

Ennyi lett volna a világépítés! Tudom, ez egy rendkívül sűrű leírás róla, mégis remélem, találtatok benne számotokra megfelelő részeket! Tekintve, hogy így sem írtam le mindent, ajánlom a politikai ideológiák átnézését, esetleg a földrajzot vagy a természet alakulását, ha egy élőnek érződő világot szeretnétek kialakítani! Jó írást, jó világalkotást! :)