Két nap telt. Mindenki haragszik rám. Na jó nem mindenki. Tony, Pietro az száz százalék. Akárhányszor próbáltam velük beszélni, finoman lekoppintottak. A lábam állapota már, úgy ahogy javult. Körülbelül, úgy vannak vele, hogy emiatt le fogok állni pedig nem. Tovább keresgéltem viszont zsák utcában kötöttem ki. Tina Perez két éve meghalt. Pisztolyt dugott a szájába majd a ravasz meghúzása után a golyó végzet vele. Azt, hogy miért, tette nem tudom. Nálam fiatalabb volt egy évvel. Még nem látam róla képet viszont PÉNTEKkel dolgozunk az ügyön. Egy kis kávézóban dolgozott. Lionelel sokat jártunk ott. Szeretet oda járni és szerintem is nagyon finom kávét csinálnak ott.
-Miss Parks, Tina Perez utáni nyomozást még futatom, addig el mehetne a volt munkahelyére és kérdezősködhetne.
-Rendben, PÉNTEK. Senkinek egy szót sem.-vettem fel a kabátom.
-Úgy lesz, Miss Parks.
Mielőtt elindultam volna, le mentem Bannerhöz. Ott foglalkoskodott és mikor kopogtam megijedt.
-Csak én vagyok. -mondtam mosolyogva.
-Megijesztettél.
-Bocs. El képesztő, hogy az a kis lötyi amivel beoltottál, ilyen gyorsan helyre rakta a lábam. Egy nap után már a mankó sem kellett. -Mosolyogotam.
-Igen, de attól még vigyázz rá.
-Rendben. Köszönöm.-mondtam. Rám mosolygott majd bólintott.
Végül elindultam a kávézóba. Belépve jó érzés fogott el. Olyan hangulatos az egész és a piros, fehér fény még vidámabb hangulatot teremt.
-Nahát, Na hát! Leila Parks, rég láttalak erre. -szólt valaki a pult mögül. Ahogy rá néztem mosolyogni kezdtem és közelebb mentem a pulthoz.
-Jó látni Lia! -mosolyogtam rá.
-Jó kor jöttél mindjárt szünetem van és beszélgethetünk.-mosolygot.-Addig mit adhatok?-kérdezte.
-Kávét két cukorral.-mosolyogtam és le raktam a pénzt a pultra.
-Azonnal hozzom foglalj helyet.-mondta én pedig, úgy tettem. A sarokban lévő boxban foglaltam helyet és vàrtam, hogy jöjjön. Mint mondtam sokat jártam ide azért ismerem Liat. Nem sokkal helyett fogalalt előttem két kávéval a kezében.
-Köszönöm.-mondtam amint ide adta az enyémet.
-Hogy, hogy erre? Hogy vagy?-kérdezte mosolyogva.
-Ammm.. száznyolcvan fokban fordult az életem szóval elég, hosszú, zavaros és nem érthető. Én sem értem.-ittam bele a kávémba.-De meg vagyok és te? Látom életvidám vagy, mint mindig.
-Hát igen.-,birizgálta zavartan a poharat.
-Na ki van a láthatáron?-kérdeztem és rám kapta a tekintetét.
-Egy helyes, fiatal üzlet ember. De te neked is csillog a szemed. Neked ki van lát határon?-nézett rám össze húzott szemekkel.
-Hát.. úgy mond senki.
-Na ne már. Látszik rajtad.
-Csak helyes, de barátok vagyunk csak. Gyűlőltük egymást az elején elég nehéz volt idáig el jutni, úgy, hogy én itt le táborozom.-mondtam nevetve.
-Leila Parks nem arról híres, hogy megáll.
-Ez igaz. De most ez az egy ami kivételes esett.-mondtam és bele ittam a kávémba.-Figyelj, kérdezhetek valamit?
-Persze.-ivott bele az ittalába.
-Ismerős az a név, hogy Tina Perez?-kérdeztem ő pedig majdnem ki köpte a kávéját. Nagy nehezen le nyelte majd köhögni kezdet.
-Miért vagy rá kíváncsi?-kérdezte miután abba hagyta a köhögést.
-Csak úgy.
Tétovázott majd bele kezdet.
-Itt dolgozot, sokáig. Pontosan nem tudom, de hamarabb itt volt, mint én. Azt hiszem most három éves a gyereke vagy három éves lesz, nem tudom pontosan.
-Jézusom!-kaptam a szám elé.-Van egy három éves gyereke ő pedig megölte magát?
-Igen valami szerelem miatt.
-Kinél van a gyerek?
-A nővére vigyázz rá vagy az öcse mikor vissza jön New Yorkban, mert ő nem itt él.
-Ki a nővére?
-Nem tudom a nevét.
-Van Tirnáról képed?
-Mi ez? Egy kihallgatás? Ártatlan vagyok.
El nevettem magam.
-Bocsi. -nevettem.
-De van róla képem. Mindjárt jövök.-mondta azzal elsietett majd vissza jött és le rakott egy képet a lányról. Olyan ismerős volt, mintha már láttam volna valahol.
-Tessék. Viszont nekem vissza kell mennem dolgozni. Tartsd meg a képet, látom fontos nyomozás.-mosolygot.
-Köszönöm.
-Bármikor! Majd máskor is ugorj be. Szia.-mondta és vissza ment dolgozni. A kávémmal és a képpel együtt a kezemben indultam vissza a toronyba.
-PÉNTEK valami?-kérdeztem ki lépve a liftből.
-Nincs új információ, Miss Parks.-mondta. Sóhajtottam majd megláttam Pietrot a konyhába és oda siettem hozzá.
-Szia.-Álltam mellé.
-Hello.
-Figyelj, tudom haragszol és nem nagyon akarsz velem beszélni, de tegyük fel, valamennyire hallgatók majd rád azért cserébe, hogy ne haragudj.
-Ez nem, így megy Leila. Segítek neked, de továbbra sem békültem meg teljesen.
-Úgy 98%-ban azért, igen? -mosolyogtam.
-Nem. 45%-ban.
-Pietro..
-Megoldható majd, hogy 100%-os legyen.-mondta. -Hol voltál?
-Egy kávézóban.
-Nélkülem?-kapott a szívéhez.
-Igen, mert csak 45%-ban békültél meg. -nevettem.
-Ez csúnya volt.-mutatott rám.
-Kiderítettem pár dolgot. Például, hogy ki az a Tina Perez. Viszont, hogy miköze ehhez az egészhez, azt nem tudom.
-Majd kiderül.
-Remélem is.
-Nézzük át a mappákat.
-Ahha.-mondtam.
-Akkor fel megyek értük.-mondta majd eltünt én a képpel a kezemben ültem le a kanapéra. Pietro mikor vissza jött le rakta az asztalra a papírokat majd le ült mellé és megszállottan bújtuk őket.
-Ezt nézd! Nagyon folyik a kutatás.-ült le elénk Wanda és Steve kézen fogva.
-Mit látnak szemeim? Nem tán egy pár?-kérdeztem mire Pietro oldalba bökött. Wan és Steve el vörösödtek.
-De. -válaszolta zavartan Steve.
-Kellett neked kérdezni. -nézett rám mérgesen Pietro.
-Öreg korodban egy házsártos vén ember leszel akitől a gyerekek, úgy fognak félni, mint tűztől, ha így folytatód.-mondtam Pietronak.
-Csak ugyan? Téged meg úgy fognak nevezni öreg korodban, hogy térfigyelő kamera. -mondta én pedig oldalba könyököltem.
-Kérj bocsánatot.-nyafogott.
-Bocs.- majd újra oldalba vágtam.
-Hé káss!
-45%-ban meg volt a bocsánat kérés.-vigyorogtam rá.
-Ezt hallgathatom egy darabig.-sóhajtott. Wanda elkuncogta magát, így mindketten rá kaptuk a tekintetünk. A kapitánnyal együtt, úgy vigyorogtak, mint a tejbe tök.
Értetlenül néztem rájuk.
-Cukik vagytok.-mondta Wanda.
Pietroval össze néztünk majd egyszerre nyújtottuk ki a nyelvünket undort tetettve. Ezután elröhögtük magunkat.
Pietro mikor nyúlt volna a következő mappáért leütött egyet. Ki esett belőle egy kép amin megakadt a szemem és egy ideig csak bámultam. Majd felvettem a földről és az asztalon lévő képet mellé helyeztem.  Az a nő Tina Perez lenne mindkettő képen?
-Figyeljetek.-tettem le a két képet egymás mellé.
-Ő Lionel? -mutatot Wanda arra a képre amin Lio egy nővel van.
-Igen.-válaszoltam.-Szerintetek ugyan az a nő van a képen?
-Kisértetiesen hasonlít. -mondta Pietro.
Tárcsázni kezdtem egy számot.
-Fury?-szóltam bele mikor fel vette. 
-Mit akar már megint Parks?
-Hogy hívják azt a nőt akinek elvileg viszonya volt a testvéremmel?
-Nem tudom.
-Kérem! Fontos!
-Hill ügynök, keresse meg.-mondta a háttérbe Hillnek. Wanda, Steve és Pietro szinte bele másztak a képembe. Minden mozdulatom figyelték.
-A nő neve Tina Perez.