6. fejezet
A Hetedik Hokage monoton rutinját egy nem mindennapi jelentés törte meg, mit épp a kezeiben tartott. A szokásos napi őrjárat során egy súlyosan sérült gyermeket találtak a határ menti erdőben, akinek mostanra már stabilizálták az állapotát a kórházban. Ez még önmagában nem is lenne érdekes viszont a következő tény, hogy semmilyen nyomot nem találtak a környéken... az már inkább. A jelek eddig azt mutatják, hogy sem üldözés, sem vadállat támadás nem történt. Egészen olyan volt, mintha az égből pottyant volna le a gyermek.
Sasuke letette a dokumentumot a többi közé, majd az ablakhoz sétált, szemeit a falon túli fákon pihentette. A nap ragyogóan sütött, a szél pedig a nyár rekkenő hőségén túl mást is hordozott magában. Nyomasztó érzés telepedett rá, ahogy a megváltozott szélirányra gondolt. Élete meghatározó pillanataiban a széljárás mindig északi volt és jelen pillanatban is arról fújt a szél. Nem volt szentimentális, de saját szemével akarta látni a helyet, ahol a gyermeket találták. Hátha olyat lát mi más számára láthatatlan. Több mint egy évtizede valódi béke honol a világban és ő mindenáron fenn fogja azt tartani.
Nagy árat fizettek a békéért és nem hagyja kárba veszni az áldozatokat.
Sasuke portált nyitott és Fudo-san már az üres irodába nyitott csak be az ebédideje lejárta után, aki már az évek alatt hozzászokott a férfi hirtelen eltűnéseihez. A hirtelen megjelenéséhez már kevésbé. Leült tele hassal az asztalhoz és abban a szent pillanatban megcsörrent a telefon. Gyakorlatiasan felvette és rezzenéstelenül közölte a mondvacsinált indokot, hogy a Hokage jelen pillanatban miért nem elérhető. Egy apró sóhajjal rakta le a telefont, mintha attól tartott volna, hogy a férfi megjelenik a háta mögött.
Talán ma este meg fogja említeni a fizetésemelésről szóló gondolatait, amit hónapok óta magában dédelgetett. A megfelelő pillanatban mindig elillant a bátorsága ezt szóba hozni, de ma lesz a különleges nap, amikor kiáll saját magáért! Ő, Kuro Fudo ma szemtől szembe megmondja a véleményét a Hokagénak!
Ez nem mehet így tovább! Annyi éven át fedezte a hátát a Hetediknek, hogy ennyi füllentés után - ami természetesen nyomta a lelkiismeretét - megilletné egy kis honorárium. A férfi túlcsordult a hirtelen jött önbizalomtól, így lelkesen vetette bele magát a munkájába és alig várta, hogy főnöke újra tiszteletét tegye az irodában.
...
Uchiha Sasuke alaposan átfésülte a terepet, de ő sem talált a kérdéses vérnyomokon és széttört ágakon kívül egyebet. A gyermek fentről zuhant le, ez nem volt kérdéses. Az ágak tompították a zuhanását, de így is mély krátert hagyott, ahogy becsapódott a teste.
Ezt a zuhanást egy hétköznapi ember nem élhette volna túl, csak egy shinobi megedzett teste képes ellenállni ekkora erőnek.
- Mintha a holdról zuhant volna le - jegyezte meg az egyik őr a társának, kik felfedezték a gyermeket és újra a helyszínre siettek, ahogy megérezték a Hokage jelenlétét a környéken.
Sasuke szeme sarkában idegesen megrándult egy izom erre a kijelentésre. Nem kifejezetten szerette a holddal kapcsolatos dolgokat, melyről mindig egy bizonyos klán jutott eszébe.
- Baka! - könyökölte oldalba a társát a másik. Látta, hogy milyen ingerültté vált egy pillanat a Hokage.
- Semmi gyanús chakrát nem lehetett érezni? - kérdezte érzelemmentesen Sasuke. Az őrök csak a fejüket ingatták a kérdésre.
A nyomozása itt vakvágányra futott, ezért következő célállomása a kórház volt.
A felesége az irodájában ült és már nyújtotta is felé a jelentést. Nem volt meglepve a megjelenésén.
Lenyelte a kérdését, hogy mégis honnan számított rá. Végül is az előtte ülő nő Konoha Hetedik Hokagéjénak tanácsadója, a Konohai Kórház főorvosa és igazgatója, a falu egyik legértékesebb jouninja és nem utolsósorban a felesége.
Természetes, hogy ismeri a gondolkodását.
- Nem minden sérülése a zuhanás következménye - magyarázta Sakura, miközben ő a szemeit a sorokon futtatta.
- Belső égési sérülés? - akadt meg a szeme végül Sasukénak.
- Ne egy sav okozta nyálkahártya felmaródásra gondolj. Nem találkoztam még ilyennel a praxisom során. Mintha egy jutsu belülről égette volna el a szerveit. Mintha... egy kísérleti alany lett volna. De ez csak hipotézis.
- Tegyük fel, hogy a feltevés helytálló - dőlt a férfi a szekrénynek - Két opció lehetséges. Aki ezt tette a gyerekkel, vagy meg akart tőle szabadulni...
- Vagy őt akarja ránk szabadítani - fejezte be a nő a gondolatát. A nő előre meredt és eléggé belemélyedt gondolataiba. Tucatnyi szituációt lefuttatott magában, de egynek sem látta értelmét.
Végül feltette az őt frusztráló kérdést.
- Mégis mi változott az elmúlt évek alatt? Mit nem vettünk észre? - kérdezte férjét, de Sasuke fejét ingatta válaszként.
Ezen gondolkodott mióta elhagyta az irodát, de a megfejtésre még nem jött rá. Ha valaki vagy valakik fenyegetik a világ békéjét, akkor most már csak magukra számíthatnak.
Nem lesz több túlvilági segítség.
...
Sarada idegesen dobolt a karján, amiért már harmadjára kellett megállniuk társuk miatt.
- Puhány - szűrte a fogai között, míg Haruto kiitta az utolsó cseppet is a lány vizes kulacsából. Az övé már csontszárazan lifegett a táskáján.
- Sa-chaaan - nyafogta a fiú - Nem vagyunk robotok, mint egyesek. Miért kell futnunk ilyen hőségben? A vonattal már odaértünk volna - Sarada a szemeit forgatta a panaszáradatra.
- Mégis, hogy mehettél át a genin vizsgán? - tette most már csípőre a kezeit.
A srác sértődés helyett csak hüvelykujját felfele mutatva válaszolt. A magabiztos vigyor letörölhetetlen volt arcáról.
- Pontosan egy ponttal! - felelte büszkén.
- Tán helyesen fel tudtad írni a neved? - ugratta Sarada, hisz emlékezett a kirívó esetre, mi az osztályában történt.
...
A vizsga előtt már háromfős csoportokba osztották őket és nem az egyéni eredményeket vették figyelembe, hanem a csapatok átlagát. A vizsgán nem lehetett csalni, hisz az azonnali bukást jelentett, de csak akkor ha lebukott az illető. Haruto felírta a nevét a vizsgalapra és lábát feltéve a padra hátradőlt a székben. Sarada villámló tekintetét még ma is a hátán érzi.
A vizsgabiztos a másfél órás tesztet követően összeszedte a lapokat, majd Harutonál megállt.
- Miért nem írtál semmit rá, ezzel a társaidat is a mélybe húzod. - Haruto ravaszan elmosolyodott.
- A két legokosabb csaj van a csapatomban, esélytelen, hogy megbukjunk - felelte lezseren.
- Még ha Sarada-san és Hima-san száz százalékosan is teljesít, akkor is kellene egy pont, hogy meglegyen a minimum átlag.
- Az ötös kérdésre fogok kapni egy pontot - válaszolta kellő bizonyossággal a hangjában.
A sensei rápillantott a kérdésre és az utána levő üres területre.
Mi a bizalom?
A férfi kérdőn meredt a srácra.
- Hát ez - tárta szét a kezeit - Én megbízom a társaim tudásában, esélytelen, hogy ne tudnák minden kérdésre a választ.
A tanár ezek után felállította a lányokat és felváltva kellett megválaszolniuk a legnehezebb kérdéseket, mi valaha is elhangzott az akadémián. A lányok kétségtelenül hibátlan válaszokat adtak.
A férfi szája sarka felfele görbült. Végre egy olyan suhanc, ki kijátszotta a rendszert.
A csapat a legmagasabb pontszámmal végzett és Haruto ezzel elkerülte maximalista társa terrorját.
...
- Megtisztelő Haruto a belénk vetett bizalmad, de te is többet fektethetnél le az asztalra. Ha nem sunnyognád el az edzéseket, akkor nem kellene ennyiszer megállni.
- Tudom-tudom, de a néni, aki... - Sarada befogta a fülét.
- NEM AKAROM HALLANI! - Hima nagyon jól szórakozott a civakodó társain, szeretett velük lógni. A Hyuuga főágának kihalása óta újabb belharcok folynak a hatalom miatt, amit a Hokage azért próbál kontrollálni. Újabb és újabb mellékági unokatestvérek jelennek meg és tartanak igényt a főházi pozícióra és sajnos a vér tisztaságát tekintve az ő apja áll a legközelebb a címhez. Ha a Hokage is jóváhagyja, akkor ő lesz a Hyuuga klán örököse, ami egyet jelent az álmainak feladásával. A klán jövőbeli fejeként nem taníthat az akadémián, hanem a klán ügyeit kell rendeznie. Férjet sem választhat magának, hanem valamelyik sokad rangú unokatestvéréhez kell hozzámennie.
Lopva pillantott Harutora. Kedvelte a fiú harsányságát és őszinteségét, azonban tisztában volt vele, hogy a fiú inkább Saradáért volt oda.
Azonban bármit is hoz a sors, kettejüket mindig támogatni fogja.
It's alive! Csak néha noszogatni kell XD
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro