Kiderült hogy tegnap bealudtunk filmezés közben, és mivel Jimin ölében aludtam el ott is keltem. Amikor kinyitottam a szemem, csak annyit láttam hogy Jimin a vállam átkarolva alszik. De cuki ilyenkor. Na jó Beki, mi van veled?! Vissza a valóságba... Kikászálódtam a helyemről (igen, összesenkábé tíz órát ültem ott a tegnap estével együtt, szóval a helyemnek nyilvánítom), és kimentem a hotel szoba konyhájába és elkezdtem kávét főzni. Nem zavartattam magam, ezer éve ismerem Jimint szóval otthonosan mozogtam. Egyszer csak valaki megborzolta a hajam. Felkelt a mi kis mochink. Ez de cuki név már :).

-Mit csinálsz? -kérdezte a Mochi.
-Kávét. -mondtam. -Kérsz?
-Aham. Kényelmesen aludtál? -vigyorgott. -Na jó, most látnod kéne az arcod. Olyan vagy mint egy paradicsom. -Ne már szóval elpirultam. Idegesítő amikor ezt csinálja.
-Meg várnád míg meg iszom a kávét? Utánna is ráérsz szaggatni az idegeimet. -próbáltam menteni magam ebből a kissé kínos szotuációból.
-Vicces mikor zavarban vagy. -mondta, miközben a hotel szekrényeiben kutakodott.
-De kedves vagy.
-Ugye? Néha még én is meglepődök. -mondta. Örülök hogy legalább ő nincs zavarban.

Miután meg ittuk egy hadsereg havi kávé fogyasztását reggelire, el kezdtünk készülődni. Én Jimintől nyúltam le egy pólót, mert a cuccaim a szobámban voltak, és fura lett volna beállítani. Bár Jennie valószínűleg semmire sem emlékszik tegnapról, de lehet a multhónapról sem (kicsit becsípett), de azért gondolom fel tűnne neki hogy máshol aludtam, még akkor is ha csak marhultunk. A póló lenyúló projektemet, azonban a csengő szakította meg.
-Igen? -szólt ki Jimin.
-Szoba szervíz. -szólt az idegen hang. Na basszus. Nem kellett magyarázkodni, tudtam hogy mit kellcsinálnom, szóval a következő pillanatban már a gardróbban csücsültem. Hogy miért bújtam el? Mert ha meglátnak Jiminnél, akkor a takarító leadná a drótot valami riporternek (Mochi híres, ha pislog egyet még arról is írnak), és meg akarják tudni ki vagyok. És ilyen dráma közben kizárt hogy bárhová is felvegyenek trainee-nek.

-Te Park Jimin vagy ugye? -kérdezte egy női hang, ami gondolom a takarítóé lehetett. -Csinálhatunk egy képet?
Jimin bólintott, gondolom fotózkodtak meg ilyesmi, aztán csak annyit hallottam hogy a nő megindult a rejtekhejjem felé.
-Ha már itt vagyok össze seprek a gardróbban. -mondta a valaki.
-Ne, várjon. -mondta Jimin. -Előbb megmutatná hogy kell beállítani a zuhanyzót? -Szép mentés volt Mochi. Amikor hallottam hogy arrébb mentek, kinéztem az ajtó kulcs lyukán és gyorsan átfutottam egy másik szobába. A villanyt nem kapcsoltam fel nehogy észre vegyen, szóval ott álltam a sötétben.
Végül mikor hallottam hogy a nőszemély elköszön vissza mentem a dormba.
-Láttam ahogy rohangaltál. -mondta nevetve Jimin.
-Kell neked mindenkivel flörtölni.
-Ez most hogy jön ide?
-Szerinted miért takarított olyan alaposan? -kérdeztem mostmár én is nevetve. De nem volt időnk ezen "veszekedni" mert a nő vissza jött.
-Itt hagytam a seprűm. -hallottam a hangot az ajtóból, mire Jimin nemes egyszerűséggel beborított a kanapé mögé, és oda adta az emberkének a seprűt.

-Így kell bánni egy hölggyel? -kerdeztem nevetve.
-Megérdemelted. Elzsibbadt miattad a lábam.
-Borzasztó tudsz lenni ugye tudod?
-Akkor miért jöttél kóreába? -kérdezte elkomolyodva, mire csak forgattam a szemem és elindultam pólót keresni. -Ne már Beki, most komolyan nem mondod el?
-A tréning miatt. -mondtam, a majdnem igazságot.
-Tudom hogy nem. Arra beadhattad volna a jelentkezést online is. -a fenébe hogy így kell ismernie. -Azt ne mond hogy hiányoztam. -mosolyodott el.
-Jó Jimin, most az egyszer lelkizni fogok, de nem mondhatod el senkinek mert kinyírlak. -adtam meg magam. -Persze hogy hiányoztál te lüke. -borzoltam meg a haját.
-Nahát a végén még kiderül hogy tényleg van lelked. -röhögött.
-Egy szót se róla senkinek! Rontana az imidzsemen. -mondtam én is nevetve. -De mostmár tényleg adhatnál egy pólót.

Miután sikeresen szereztem egy pólót (egy feketét nyúltam le, amit a hasamnál össze kötöttem), le mentünk a hallba a többiekhez.

-Lányok. -sápadt le hirtelen Jisoo. -Ma már suliba kellett volna mennünk. De jó, legalább valakinek eszébe jutott, ha rajtam múlik, életfogytiglanig tartó nyári szünetet kapunk.
-Nem. -jelentette ki Jennie. Őrült ez a nő, de így szeretjük. -Ez így nem lesz jó. A tréning mellett úgysem lesz meg az átlagunk. Legyünk levelező diákok.
-Te ezt most találtad ki az elmúlt fél percben??? -kérdezte enyhén le sokkolva Rosie.
-Igen. Egyszerű logika. -mondta Nini.
-Nem hülyeség. -helyeseltem. -Főleg ahoz képest hogy másnapos.
-Egyikőtök sem teljesen normális. -avatott be minket a véleményére Suga. Hát akkor majd holnap becsekkolunk és felíratkozunk levelező tagozatra. Ez így hamar le lett tudva. Mint valami összedobott könyvben.

Jennie instant suli taktikai terve miatt a mai napunk szabad mert a meghalgatás 6-kor lesz, szóval VAROS NÉZÉS! Az velünk izgi. Anyám tudna mesélni. XD

-Mit akarsz elősször látni? -kérdezte Mochi. Átkeresztelem. Ő mostantól Park Jimin Mochi.
-Miért ő választ? -kértezte Taehyung. Vagyis azt hiszem. A nevüket még nem jegyeztem meg.
-Mert te itt élsz, ő meg most költözött ide. -vágta nyakon Jin.
-Mennyünk inni. -ez volt az első ami eszembe jutott.
-Nincs ahoz korán? -kérdezte Namjoon.
-Nincs. -vágták rá a lányok egyszerre. Az én lányaim.
-De egy kicsit. Főleg nektek. -mondta Jimin.
-Nagyra vagy magaddal mióta betöltötted a 18-at. -löktem bele haverian a vállába.
-Az idollok amúgy sem isznak, főleg a nyilvánosság előtt. -mondta Jungkook.
-Te most azt akarod mondani hogy szerinted Mochi még nem ivott? -kérdeztem sokkosan.
-Ki az a Mochi? -kérdezte Mochi. XD
-Elfelejtettem szólni hogy átkereszteltelek, mostantól Park Jimin Mochi vagy. -jegyeztem meg csak úgy mellékesen.
-Szuper. -mondta. Jó hogy ezt így megbeszéltük.
-Jimin már ivott? -tért vissza a témára Kook.
-Sőt én itattam le elősször, amikor kábé 14 volt.
-MENNYI?!?! -kérdezték a többiek kórusban, mire én, Jimin meg Rosie csak röhögtünk. Mi ismerjük a sztorit.
-De te akkor csak 12 voltál. -kezdett számolgatni Tae.
-Imádni való gyerek voltam. -vontam meg a vállam. -De én amúgy sem ittam, mert vezettem.
-HOGY MIT CSINÁLTÁL??? -hüledeztek. Most mit mondjak? Egyszer gyerek az ember. Anyám élvezhette a nevelésem.
-Hosszú sztori. -legyintettem. -Vissza térve az eredeti témára, szerintem elősször a stúdiótokat nézném meg.
-Abban nincs sok érdekesség. -mondta Jimin.
-Nem baj engem érdekel. -mondtam. Ha én kérem úgy is elvisz.😉

Szóval az aranyos kis pofikámnak köszönhetően megnéztük a stúdiót. És őszintén szólva, Mochinak most nem volt igaza, nagyon menő volt. Nem nagy, de szerintem tök jó. Találkoztunk a menedzserükkel is, akit Bandinak hívnak. Meg lepődtem hogy magyar menedzserük van, mert ezt Jimin nem mondta. Egyébként ennyi az össz amit tudok róla, hogy Bandi, magyar és tök jó arc. De elbaromkodtuk az időt, így a stúdió látogatás után egyből mennünk kellett a meghallgatásra a YG-hez.

Elősször a táncosokat hívták be a meghallgatásra, amin én jól szerepeltem, aztán jöttek a repperek (Jennie még mindig zseni szóval nincs baj), aztán a vocal-ok (Rosé-ért és Jisoo-ért sem kell aggódni). Aztán jöhetett az eredmény hirdetés. A fiúk kint vártak ránk a lányok családjaival, az én famíliám pedig otthon nézte az élő adást a válogatóról (szegények, otthon most hajnali 4 van xd). Már majdnem mi jöttünk amikor Mochi rám írt.

Jimin:
Ügyes voltál.

Beki:
Köszi. De az majd mindjárt kiderül.

Jimin:
Ne izgulj, biztos hogy be válogatnak.

Beki:
És ha nem?

Jimin:
OLYAN NINCS HOGY NEM. De egyébként legfeljebb baválogatnak máshova.

Beki:
És ha máshova sem válogatnak be?

Jimin:
Mint mondtam, olyan nincs. Max beszélek néhány emberrel a BigHit-nél.

Beki:
Megtennéd?

Jimin:
Miattad simán.

Beki:
Köszi.❤️

Jimin:
Most tünés ki a zsűri elé, mert anya le akar titeket fotózni ahogy mindőtöket beválogatnak.

Beki:
Nem merek.

Jimin:
Hogyhogy nem mersz?

Beki:
Mi van ha szar voltam és meme leszek?

Jimin:
Nem leszel. Szuper voltál.

Beki:
De te elfogult vagy.

Jimin:
Megmondanám ha nem lenne jó. Na és most hozd vissza a Wonder Women énedet, és mutasd meg mindenkinek hogy jobb vagy náluk.

Beki:
Jobb vagyok?

Amint ezt leírtam, nyílt a váró ajtaja. Jimin belépett és magához ölelt. Kellett most ez az önbizalom löket. És ezt ő is tudta, azért csinálta. Aztán jött az egyik producer és ki hívott minket a színpadra, ahol az eredményhírdetés folyt. Az ajtóból még vissza néztem Jiminre, és annyit még le tudtam olvasni a szájáról hogy sok szerencsét, vagy valami ilyesmit. Utánna felhívtak a színpadra. Jöhetett az eredmény hirdetés.....