(A dalt hallgassátok meg!)(Ja, és +18)😆

Elégedetten fekszem végig a hotelszobámba. Fantasztikusan alakult a ma este. Jobb nem is lehetne. Erőteljes kopogást hallok, és hajam megigazítva indulok. Ez gyors volt!

- Hallgatlak töpszli. - nyitom ki csábos mosollyal. Meglepetésemre, Hoseok hyung áll az ajtóba, és kezében, egy hatalmas adag sushit tart. 

- Úgy érzem, nem engem vártál. - lép be rosszalló tekintettel. - Gondolom, nem sikerült elsimítani az ellentétet.

- De, nagyon jól ment. Azt nekem hoztad? - kérdezem hatalmasat nyelve.

- Igen, de előbb válaszolj. Miért nem nyitotta ki Jimin az ajtót? - ráncolja, szigorúan méregetve, a szemöldökét.

- Mert még nincs itt. Ő későbbi kocsival jön. - nyúlok a tányérért.

- Csak a fele a tiéd. - figyelmeztet, és én eszméletlen gyorsasággal termelem magamba az ételt. Hopi csendben figyel, majd sóhajtva ül mellém. - Mesélj, mi volt?

- Hát dolgoztunk kicsit az összhangon. Elmentünk vidámparkba. - mesélem két falat között. - Jó volt. Jimin olyan édes volt, mint egy kisgyerek.

- Egyem a szerelmes szíved. - mosolyodik el végre hyungom.

- Aztán, mikor kezdett veszélyessé válni, idelent a helyzet... - mutatok ölemre. - ...mindkettőnknek... - teszem hozzá az elkomorult arcát látva. - ...visszamentünk, és eddig gyakoroltunk. 

- És? - kérdezi közelebb hajolva.

- Rendben volt az összhang. - bólintok. J-Hope elégedetten feláll.

- Ez remek hír... - kezd bele, de elhallgat, amikor valaki dühödt erővel dörömböl az ajtómon.

- Azonnal nyisd ki, te kis szarházi. - érkezik Jimin, a szokásosnál is mérgesebb hangja.

- Látom megvan az összhang. - teszi karba a kezét Hoseok. Vállat vonva nyitom ki az ajtót, és nézek szembe, az én gyönyörű, haragos démonommal.

- Mizu, töpszli? - kérdezem, ismét felvéve a csábos mosolyt. Jimin hozzám vágja a vidámparkba nyert pólót, amit táskájába csempésztem.

- Az, hogy utállak Jeon. Ott hagysz egyedül a stadionba, ilyen későn? Kinek képzeled te magad? Soha többé ne szólj hozzám. - pördül meg, de mielőtt messzebb menne, elkapom a derekát, és megfordítva magamhoz rántom. Ahogy csípőnk találkozik, alig bírom visszafogni a hangom. Ajkamba harapva nézek, a csokoládé barna tüzes tekintetbe.

- Én is utállak, Park. - mondom neki, olyan közelről, hogy már én is alig bírom visszafogni magam, hogy ne csókoljam meg. Arca kipirul, és csak csendben figyeli minden rezdülésem. - Ez pedig ajándék volt, hogy mindig emlékezz a randinkra. - suttogom a nyakába, de nem érek hozzá. 

- Nem kell. Tőled, már semmi nem kell. - lép hátrébb. Úgy érzem, mintha szinte kiszakítaná magát kezeim közül. Még egy pillanatig arcomon időzik tekintete, majd gyors léptekkel szobája felé indul.

- Hmm, ez érdekes volt. - szólal meg másik hyungom.

- Micsoda? - kérdezem becsukva az ajtót.

- Jimin viselkedése, és szavai teljesen mást üzennek. - szedi össze a maradék kaját. - Nem csoda, hogy össze vagy zavarodva... Ideje beszélnem vele. - indul el ő is a kijárat felé.

- Remek ötlet. Utána meséld el, mi volt. - nézek szigorúan távozó alakjára. Mosolyogva bólint, majd megáll exem ajtajánál, és bekopog.

*** 

Hiába hallgatózok, semmit nem értek. Feladom, és úgy döntök, elmegyek tusolni. Ahogy az izzadt ruhák végre lekerülnek a testemről, szinte fellélegzik a bőröm. Imádom, ahogy a meleg víz végig folyik a testemen. Azonnal libabőrös leszek a forró érintésre. Kinyomok egy kis tusfürdőt tenyerembe, és alaposan végig kenem mellkasom, hasam, karom vele. Jimin választotta ezt az illatot. Szerinte őrjítően finom, és nagyon jól illik hozzám. Vissza kéne neki vinnem a pólót. Mégis csak ajándék volt, már pedig azt illik elfogadni. 

Gondolataimból, a hideg levegő ébreszt fel, ahogy kilépek a zuhany alól. Magam köré csavarom a törülközőt, és átballagok a szobába. Ki kéne vernem a farkam, mielőtt eldurvul a bennem feszülő frusztráltság. Valahogy nehezemre esik, Jimin feszes fenekét, a markomra cserélni. Nemhogy meg se közelíti, egy lapon sem emlegethető a kettő. Sóhajtva dőlök végig az ágyon, már pizsamanadrágomban, tisztán, és felfrissülten. Mielőtt bármibe is belefognék, megvárom Hoseokot. Elég kínos lenne, ha megzavarna közben. Ennyi idő után, nem is valószínű, hogy letudnék állni. 

Hála az égnek, hyungomra nem sokat kell várnom. Finom kopogása mosolygásra késztet, mintha bizonytalan lenne, hogy megossza-e velem, amit megtudott. Ahogy meglátom őt, csak megerősíti gondolatom. Tényleg bizonytalan.

- Már bánom, hogy ezt megígértem neked. - morogja beljebb sétálva. - Erről nem kéne tudnom, neked főleg nem. Nagyon rosszul fog esni...

- Hallgatlak. - mondom komolyan. J-Hope járkál kicsit, majd sóhajtva belefog.

- Elhajtotta az összes srácot. - kezdi el nehézkesen. - Azt mondta, hiába próbálta, egyikkel se tudott kielégülni. "Olyan volt a szex, mintha egy apró korty víz lenne, a szomjazónak..." Ő fogalmazott így. "...miközben egy hatalmas kút van előtte." - mutat végig rajtam.

- Én lennék a kút? - kérdezem mosolyogva.

- Na mit gondolsz, tök fej? - forgatja a szemét. - Eddig is tudta, hogy te vagy a number one. De most, hogy teljesen "lepattintottad", majd belepusztul a vágyba. Ez a huzavona pedig, csak még jobban feltüzeli. Ha így folytatod, térden állva fog könyörögni, hogy dugd meg...

- Épp ez a cél, hyung. Nem értem, ez miért esne rosszul? - nevetek, és nemcsak mert elégedett vagyok, hanem mert baromi boldog.

- Tudom. Itt még nincs vége. - teszi vállamra kezét. - Most azon agyal, hogyan tudna visszaszerezni, miközben próbál távol maradni tőled.

- Ennek semmi értelme. - rázom a fejem. 

- Jimin teste nagyon akar, de a szíve... az még mindig nem érez semmit. - a szavak szinte fejbe vernek. - Viszont tudja, hogy te szerelmes vagy belé, és nem akar neked fájdalmat okozni. - magyarázza. - Úgy gondolja, ha megint lefekszetek egymással, ismét meg fog bántani. Fél, hogy felébreszti benned a reményt. - Hoseok hyung szomorú szemekkel figyel engem. A hatalmas ablakomhoz sétálok, és a város fényeit nézve gondolataimba merülök.

- Nem szerelmes belém. - mondom komolyan, a még mindig lila fényekben gyönyörködve. 

- Sajnálom. - suttogja hyungom, majd hallom, ahogy az ajtó bezáródik mögötte. 

Mi hiányzik belőlem? Miért nem tud Jimin belém esni? Annyi lány van a világon, aki még csak nem is ismer, de szerelmes a nagy BTS Jungkookba. Kezem a hideg üvegre teszem, és homlokom is neki döntöm. Nem akarok sírni, de egy pillanatig azt hittem... Azt hittem, ő is azt érzi, amit én. Hogy az a vágy a szemében, a lelke mélyéről jön. 

Hirtelen átcsap csalódottságom haragba, és megindulok egyenesen Jimin szobája felé. Minden lépéssel érzem, hevesebben ver a szívem. Az ajtaja előtt megtorpanok, és nagy levegőt véve bekopogok. Nem érkezik válasz, de azért óvatosan benyitok. 

- Jimin? - kérdezem mérges hangon. Hallom a vízsugarat, már valószínűleg tusol. A fürdő ajtó tárva nyitva, én pedig nem tudok ellenállni, hogy most utoljára megnézzem a testét, mielőtt elengedem végleg. Hatalmasat nyelek, ahogy meglátom finom vonalait. Hófehér bőre, kissé kipirosodott a forró víztől. Lehunyt szemmel áll a zuhanyrózsa alatt, és sötét tincseit hátra simítva, fokozatosan vezeti végig kezét testén lefelé. Érzem, ahogy az én bőröm is felforrósodik a kiáramló gőztől. Illata most teljesen körbe leng. Hagyom magam, és mélyet szippantok az illatos gőzből. Lehunyt szemmel élvezem, ahogy átjár a rengeteg emlék, amit ez az aroma őriz bennem. Mikor kinyitom pilláim, döbbenve nyelek. Jimin előre dőlve a zuhanyzó falának támaszkodik, és ujjai lassan elvesznek tökéletes fenekében. Kicsit beljebb hajtom az ajtót, hogy biztos ne vegyen észre. Eszem ágában sincs pont most elmenni. Legalább is nem a szó-szoros értelemben. Exem ujjai újra, és újra eltűnnek formás rózsaszín rózsácskájában, míg nemessége egyre keményebben mered az ég felé.

- Áh, Jungkook! - nyögi nevem, ami a fürdő hideg csempéin, szinte visszhangzik. Egyre gyorsabban veszem a levegőt, mintha légszomjam lenne. Erővel kell visszafognom magam, hogy ne rohanjak be. - Kérlek, Jungkook! - sóhajt olyan sóvárogva, hogy a mellkasom is bele fájdul. Farkam, már-már átszakítja a nadrágot, és önuralmam is a végét járja. Lassan becsúsztatom nadrágom alá, eddig ökölbe szorult kezem, és szorosan magamra fogok. Jimin is hasonlóan tesz, majd egyre vadabb tempóban meríti el apró ujjait magába. - MÉG! - nyög olyan hangosan, hogy összerezzenek. Látom mozdulatain, hogy mindjárt eléri a gyönyöre csúcsát. Én is érzem, ahogy ölembe, egyre nagyobb, kellemes feszültség gyűlik, és lassan robbanni készül. Ajkamba harapva figyelem szerelmem utolsó mozdulatait, mielőtt élvezete cseppjeit a zuhanyzó falára küldi. Nekem sajnos csak a saját nadrágom marad, és bőségesen be is terítem az anyagot. A lihegő Jimin lecsúszik, és térdre rogy. Próbálok erőt venni magamon, hogy elmenjek, de ekkor hasít belém a felismerés. Valami nem stimmel. 

Exem vállai erősen rázkódnak, és habár arcát most nem éri víz, pufók szép pofiján mégis nedves cseppek folynak végig. 

-  Ne hagyj el! - sóhajtja lehajtva a fejét. Egy pillanatra teljesen megfagyok, ahogy rádöbbenek, Jimin sír. Miattam sír. Még jobban összezavarodva hagyom el a szobát, mint amikor ide érkeztem. Kimerülten dőlök a folyosó falának. Mellkasom feszít, és érzem, hogy ég a szemem. De hát, nem szeret. Akkor mi ez az egész? Halk szöszmötölést hallok az ajtónál, így gyors léptekkel szobámba rohanok. Nem akarok már többet gondolkozni. Ledobva a foltos nadrágot, gyorsan a zuhany alá állok, és lemosom bűnöm bizonyítékait. 

- Olyan hülye vagyok. Minek mentem oda? - kérdezem hangosan magamtól. Haragszom magamra. 

Épp, hogy kilépek a zuhany alól, ismét bizonytalan kopogást hallok. Mikor lesz már vége ennek a napnak? Sóhajtva magam köré tekerem a törülközőt, és indulok kinyitni. Nagyon szeretném, ha ez a nap már véget érne. Legnagyobb döbbenetemre Jimin áll az ajtóba. Köntösben, vizes, kócos hajjal. Biztos egyből idejött, miután végzett. Fogalmam sincs, mit akarhat.

- Szia. - köszön nekem, vagyis inkább a lábfejemnek, halkan.

- Szia. - sóhajtok az ajtófélfának dőlve. Most komolyan, mit akar?

- Meztelen vagy. - szólal meg, teljesen elvörösödve. Ugyan kérlek, az előbb ujjaztad meg magad a nevem nyögve.

- Igen. Most zuhanyoztam. - mondom, de nem válaszol. - Úgy látom, te is most csináltad. - fogalmazok ködösen. Egyből ijedten rám kapja a szemeit. Annyira aranyos. Hirtelen mozdulok, és időm sincs visszafogni a kezem. Nedves tincsei közé simítok. - Meg fogsz fázni. - suttogom, miközben elhúzom neveletlen ujjaim tőle.

- Nem, ha megszárítasz. - mosolyodik el. Levegőt se kapok, szavai miatt. - Ne haragudj, én nem gondoltam végig. - néz ismét lábamra. Bakker, hogy lehetsz ilyen kegyetlen.

- Miért hagytál el? - csúszik ki a számon. Legszívesebben magamra csapnék egyet. Túl fáradt, és meggondolatlan vagyok. - És ne merészelj visszakérdezni. - nézek rá nagyon morcosan.

- Mert... - néz a szemembe, most először mióta bekopogott. Most rajtam a sor, hogy elpiruljak. - ...szerelmes vagy belém. - végre megkapom a választ, de ennél lelombozóbb nem is lehetne. - De én... én nem. Megijeszt az a mély, és végtelen szerelem, ami azokba a sötét szemekbe van. - mutat egyenesen íriszeimre.

- Azt mondtad, te is szeretsz. - sóhajtok beljebb sétálva a hálóba. Jimin csendesen követ.

- Persze, hogy szeretlek. Te vagy a legjobb barátom. Jobban szeretlek, mint a saját öcsémet. Fontosabb vagy számomra, mint bárki. - ölel meg hátulról. Miért? Engedj el. Had felejtselek el. - Jungkook, vágysz rám? Kívánsz engem?

- Menj el. - mondom, és meglepődök magamon. Ez a rövid mondat, mennyi gondom megoldja. Vagyis megoldaná, de Jimin nem enged. - Park. - szólalok meg felé fordulva. - Igazad van. Szerelmes vagyok beléd. Menthetetlenül, és ez nem múlik. Ha a gyönyörű arcodra nézek... - simogatom meg kipirult, aranyos pofiját, majd vastag csókolni való ajkait. - ...ellenállhatatlan vágyat érzek, hogy megcsókoljalak. Ha látom a csodás meztelen tested... - húzom széjjel a köntösét, felfedve az alatta megbújó finom, mégis izmos vonalakat. - ölelni akarlak, szeretkezni veled, és soha el nem engedni. - exem kapkodja a levegőt, és bármennyire is zavarban van, nem fordul el. Tekintete éhesen figyeli, ahogy szemeim, szinte felfalják a csodás látványát. - De neked ez kevés. - sóhajtom az ajtóra mutatva. - Tudod a dolgod. Csak menj el, mint azon az estén, amikor Taeminhez mentél, vagy Minjoonhoz, esetleg Jinhoehoz, és még kitudja hányan voltak, akik megkapták azt, amit én olyan nagy becsben tartottam. - fogom össze a köntöst, még egy utolsó pillantást vetve az apró, halványbarna mellbimbójára.

- Jungkook, én nem tudom visszacsinálni, amit elrontottam. - suttogja még szorosabban markolva derekam.

- És mi volt az? Hogy kikezdtél a fiatal, és naiv Jungkookkal, vagy hogy megcsaltad őt? - próbálom távolabb lökni, de meg sem mozdul. Makacs vagy, mint mindig Minie hyung.

- Nem is tudom. De azt tudom, hogy ha nem is vagyok szerelmes, képtelen vagyok túl lépni rajtad. - enged el. Hiába akartam, most még is nagyon fáj, hogy ilyen könnyen megteszi. - Döntsd el, kellek ilyen elcseszetten, vagy menjek, és felejtsem el ezt az éjszakát? - kérdezi elcsukló hangon. Lassan a bőröndömhöz sétálok, és kiveszem a vidámparkos pólót.

- Soha ne felejtsd el ezt a napot, mert biztos lehetsz benne, hogy nekem sokkal többet jelentett, mint neked valaha fog. Most pedig menj, és keresd meg a szerelmed Park, mert nekem ez így nem megy. - mosolyodok el szomorúan, és magam se értem. Miért nem fogadom el? Miért küldöm el? Miért teszem ezt magammal? Jimin szorosan magához fogja a felsőt, és komolyan bólint.

- Jó éjt, Jungkookie. - áll lábujj hegyre, és finoman összeérinti ajkainkat. Engedek magamnak, és átkarolom a derekát. Csak most utoljára. Viszonzom a csókot, kiélvezve minden pillanatát. Jól emlékeimbe vésve illatát, ízét, és az érzést, amit bennem okoz. Hirtelen nedves forróságot érzek az arcomon, ezért gyorsan megszakítom a csókot, és elfordulok.

- Jó éjt. - mondom a busani kilátásnak, de Jimin nem akadékoskodik. Hallom, ahogy léptei távolodnak, és halkan becsukja maga mögött az ajtót. A földre ülök, és hagyom könnyeim, hogy folyjanak, amíg el nem apadnak. Pedig ez egy olyan csodás estének indult...

Sziasztok! Elnézést, hogy egy ilyen szomorú fejezetet hoztam, de hát ez van gyerekek a szakítás nehéz ügy. Viszont fontos dolog miatt húzom a drága időtöket. Új szereplő fog lépni a képbe, aki kulcs figura lesz. Biztos vannak köztetek olyanok, akik a kpop szeretetük során, találkoztak már a The Rose nevezetű tehetséges formációval, de ha még sem, ne mulasszátok el. Ugyanis Woosung lesz az új karakter, aki szerintem baromi szexi, és (ez csak egy személyes vélemény) picit hasonlít is Jiminre (de csak egy picit). Linkelek két klipet, amiben megnézhetitek magatoknak. 

Köszönöm, hogy szakítottál időt az írói kommentre is!!! 💜💜💜💜💜

https://youtu.be/vI6OD4VJssM

https://youtu.be/K1FQeUXn_sc