- Bazdmeg Kölyök, tényleg, még erre sem vagy képes?! - üvöltött rám a törpe - Azt is el kell magyarázzam, hogy kell csinálni egy kibaszott rántottát? Ez egy hányadék.

- Mintha akartam volna adni belőle...Magamnak csináltam - morogtam az orrom alatt.

- Leszarom. Éhes vagyok - ült le az asztalhoz, majd elkezdett zabálni.

-Az előbb még azt mondtad, hogy hányadék, most meg megeszed? - röhögtem - Egyszerűen nem értelek Levi.

-Chh - morgott, majd a pólóm nyakánál fogva lehúzott, így a szemünk egy vonalban volt - Ide figyelj, akármennyire hiszed magad tökös legénynek, vagy visszaveszel a stílusodból vagy szétrúgom a segged - majd elengedett.

Az acélkék szemek engem vizslattak és cseppet sem jóindulatból.

-Tudod Levi...Akármennyire hiszem magam tökös legénynek, már az vagyok. És ha nem tetszik, drágám, szobát lehet cserélni - vigyorogtam rá.

-Chh...na persze - majd felállt betette a mosogatóba a tányérját és felém nézett - Te mosogatsz.

Én csak egy sóhaj keretében odaléptem hozzá. Ha lehetett volna szemmel ölni, akkor most mind a ketten halottak lennénk. Utálom ezt a kis hülye kerti törpét. Arrogáns, nemtörődöm, büszke. És imád másokból gúnyt űzni. Ráadásul ő a sulink DÖK elnöke, szóval még hatalma is van. A legidegesítőbb ember akit valaha ismertem. Ismertem? Dehogy! Pár napja kaptuk ki a kollégium szobákat és a szobatársunkat. Fuh, ember, mindenkit gondoltam, csak őt nem.

De kezdjük az elején. Eren Jeager vagyok, 17 éves, harmadikos gimnazista. A tanulmányaim nem éppen kimagaslóak, de éppen jó ahhoz, hogy ne szóljanak a tanárok miatta. Nincs sok barátom, csak Mikasa és Armin. De velük sem éppen jó a helyzet, de erről majd később.

A szoba egyszerű. Három helyiség található benne. Egy konyha, egy fürdőszoba és egy hálószoba. A hálóban két, egymástól körülbelül két méterre lévő ágy volt, mellettük egy-egy éjjeliszekrény. Volt két nagyobbacska szekrény és egy íróasztal. Amint megláttam a szobát, szerelmes lettem. Imádtam,pedig semmi különleges nem volt benne.

~ 2 nappal ezelőtt ~

Beléptem a szobába. Hirtelen egy olyan érzés fogott el, hogy nekem muszáj beleugranom az ágyamba, ami a szoba jobb felőli oldalán volt. Ezt is tettem, becsapódtam az ágyamba,ami akkorát rugózott vissza, hogy lerepültem a földre.

- Aucs, a francba... - nyüszítettem.

Egy halk kuncogásra lettem figyelmes. A bejárati ajtóban állt egy fehér, kapucnis felsőben, egy fekete csőgatyában és egy fekete edzőcipőben.

-Ugye nem... - álltam fel a földről.

-Sajnos de... - sóhajtott.

-Francba - nyögtem ki.

Ő bejött, letette a csomagjait az ágyára. Majd rám emelte tekintetét.

-Figyelj kölyök. Én sem repesek az örömtől, hogy egy ekkora pancserrel legyek egy szobában. Vagy be tartod a szabályokat, vagy el is húzhatsz a picsába. Értetted?

Bólintottam. Egy teljes 10 percig magyarázkodott, hogy tilos az ő cuccaihoz érnem, tilos az ő télfelére mennem és heti öt alkalommal tartanunk kell nagytakarítást. Remek. Kifogtam magamnak egy puffogó takarításmániás pukkancsot. Ez volt az első találkozásom Levi Ackermannal.

~Vissza a jelenbe~

- Te mosogatsz.

Én csak egy sóhaj keretében odaléptem hozzá, majd a legszívdöglesztőbb mosolyomat elővettem, és rávigyorogtam.

- Persze törpe.

Neki sem kellett több, elkapta hátulról a nyakamat, lehúzott és a fülembe súgta:

- Az enyém vagy, Eren. Azt fogod csinálni amit én mondok, akár akarod akár nem...

~Sziasztoooook

Köszi, hogy elolvasta, ha tetszett nyomj egy kis csillagocskát vagy kommentálj, mert nagyon kííváncsi vagyok a véleményetekre ;)

Nik_chan_San~