Eltelt egy hét.Reggel felöltöztem és elmentem suliba,de Erik nem jött. Hamar elteltek az órák,és mikor hazafelé mentem Gergő futni kezdett utánam.Én hiába futottam előle rámugrott és elestem:
-Hagyjál!-ordítottam rá.
-Mondtam hogy megfogod bánni!-kiabálta.
-Miért?Én mit tettem?-vágtam a fejéhez.
-Sokmindent!-ordított rám és felvett a hátára.
-Engedj el!-ordítottam.
-Hallgass már bazdmeg!-kiabált rám.
Elvitt egy elhagyatott házba,ahol kurva hideg volt.
-Mit akarsz velem?!-kérdeztem Gergőtől,de nem válaszolt.
Bevitt egy szobába ahol volt egy ágy és egy szekrény,és korom sötét volt.Gergő belökött a szobába és rámzárta az ajtót és elment:
-Gergő!Nyisd ki!-kiáltottam.
Gergő bejött,lefogott és hozzákötött az ágyhoz.
-Haggyál!-ordítottam.
Elkezdett vetkőztetni,és csókolgatni a nyakam.
-Elég!-ordítottam rá.
-Psszt!Csak játszunk!-súgta a fülembe.Elkezdtem kiabálni hátha valaki meghallja,de nem.Gergő elkezdett ölelgetni és erőszakkal megcsókolt.Hiába kiabáltam,semmit nem ért,és csak Gergő csak nevetett.
-Most hol van Erik?Ilyenkor miért nem vigyáz ràd?-gúnyolódott,de nem szóltam.
2 óra múlva Gergő elment.Nagyon féltem.Egyedül voltam bent egy üres sötét szobában ahol kurvára hideg van.Gyorsan elővettem a telóm és hívtam Eriket,de ki volt kapcsolva,ezért inkább hangüzenetet hagytam neki:
,,Szia Erik,gyere gyorsan értem nagyon félek.Egyedül vagyok egy sötét szobában,kérlek gyere értem gyorsan''
Egész este vártam hogy hívjon,de nem hívt fel.
                 >Erik szemszögéből<
Reggel felkeltem és elmentem a suliba,de Emiliát nem láttam.
-Hol van Emilia?-kérdeztem a többiektől.
-Gergőt kérdezd,utoljára vele volt!-mondta gúnyosan Ketrin.
Befutottam a Gergő osztályába és folytogatni kezdtem Gergőt:
-Hol van Emilia?!-ordítottam.
-Velem van...nyugi...csak játszottunk egy kicsit-mondta gúnyosan.
Elkezdtünk verekedni,és véresre vertem Gergő pofáját.
-Hagyd őt békén!-kiáltott rám Ketrin.
-Te meg fogd be!-vágtam vissza.
Odaszorítottam Gergőt a táblához:
-Hol van Emilia?-kérdeztem idegesen.
-Az..erdőbe-mondta fuldokolva.
-Az erdőbe hol??-ordítottam rá.
-Abba az elhagyatott házba.-mondta.
Gyorsan felkaptam a táskámat és elindultam haza.Mikor hazaértem felvettem a motromat és az erdőbe indultam.

Mikor bementem a házba elkezdtem keresni Emiliát.Bementem egy üres szobába ahol kurvára hideg volt,és már csak azt láttam hogy Emilia a földön fekszik.
-Emilia!Kelj fel!-ordítottam.
Emilia teste teljesen hideg volt.Gyorsan levettem a felsőm és ráadtam.Felvettem nagy nehezen a hátamra,mivel nem volt magánál,és elvittem nálunk.Belefektettem egy ágyba és jól betakartam.Lefeküdtem mellé és elkezdtem cirógatni az arcát hátha felkel.Szorosan átölelt és hozzám bújt:
-Jól vagy?-kérdeztem.
Emilia elkezdett sírni és elfordult tőlem.
-Mi a baj??Gergő bántott??-kérdeztem aggódóan,de nem válaszolt.
-Mond már!-ordítottam rá.
-Igen...bántott.-mondta sírva.
-Mit tett veled??-kérdeztem.
-Megerőszakolt..-ordított.
-Hogy mi?!-kérdeztem.
-Igen,jól hallottad...megerőszakolt,és te nem védtél meg tőle...pedig megigérted hogy mindig vigyázni fogsz rám!-kiabálta sírva.
Nagyon szarul éreztem magam.Olyan volt mintha gombóc lett volna a torkomban.Emilia felállt és elakart menni,de ekkor megfogtam a karját:
-Ne menj el!-borultam sírva a vállára.
-Ugysem kellek már neked...így..akit már más a magáévá tett-mondta szipogva.
-Hagyd,ez nem a te hibád,hanem az enyém!-mondtam sírva.
-És most milessz?-kérdezte.
-Megfizet érte..ezt megígérem neked-mondtam.
Emilia megcsókolt és szorosan átölelt.Leültünk az ágyra és elkezdett sírni:
-Mi a baj??-kérdeztem.
-Semmi..csak kisírom magam-mondta mosolyogva.
-Ja az más.-nevettem
Emilia hátrahúzott és elkezdett puszilgatni,végül elaludtunk.

Ha szeretnétek folytatást kérlek jelezzétek :)