azt akarja hogy elmondjam mit félek elmondani neki. azt mondogatja csak jobb lesz ha elmondom neki, de ettől én mégjobban félek.. mit tegyek? hallgassak rá és mondjam el csakhogy neki ne legyen rossz? vagy inkább ne mondjam el de lehet attól meg fog változni? ígyis úgyis megváltozna ha elmondanám neki hogy mit érzek iránta. egyszerűen csak nem tudom eldönteni mit kéne mondanom mert most így nekem van bűntudatom. 

olyan jó lenne ha lenne egy olyan besúgó mindig velem ha baj van mint a színházakban ha a színész elfelejti a szövegét... mindig csak mellettem ha baj van de úgy hogy senki ne lássa és ne hallja csak én. ilyen miért nincs a valóságban? annyival egyszerűbb lenne. :/