-Gyertek kész a vacsora- jött ki a konyhából a bejárónő.
-Én megyek nem szeretnék zavarni tovább. -mondta Brooklyn mikor készült felállni.
-Nem mész te sehova. -parancsoltam rá-maradsz itt mert megakarom hálálni, hogy segítettél nekem. -mondtam.
-Rendben. -mondta megadóan.
Bementünk majd leültünk. Mindenki a szokásos helyére ült. Nekiláttunk a vacsorához majd szép lassan megettük.Mikor befejeztük ,felálltunk majd mindenki ment a maga dolgára. Mi Brooklynnal kimentünk a kertbe majd leültünk a fűbe.
-Na és mit szoktál csinálni a fotózáson kívül? -kérdeztem.
-Szeretek deszkázni és edzőterembe járok. Meg anyáméknak szoktam segíteni.
-Na van ilyen rendes fiatal is. Bezzeg a mi időnkben mindenki segített mindenkinek. - viccelődtem. - Na de komolyan szólva ez tényleg rendes tőled. És a fotózást hobbiból csinálod vagy állandó helyen fotózól?
-Csak hobbiból. Vagy még akkor mikor egy egy eseményre, rendezvényre meghívnak.
-És nem szeretnél komolyabban ezzel foglalkozni?
-De de a hírnevem miatt mindenki azt hiszi, hogy mindenki utánam kapkod és közben sehol semmi.
- És mit szólnál ahhoz ha nekem dolgoznál?
-Tessék?
- Amúgy is egy fotós - asszisztenst keresek és tudom ,hogy jól dolgozol. Igen vagy nem? Ezzel te és én is jól járnánk.
-Biztos vagy te ebben? -kérdezte az arcomat fürkészve.
- Persze. Na akkor mi a válaszod? -Igen.