*Madison Mayfield szemszöge*

Ismeritek azt az érzést amikor teljesen máshogy cselekednétek de nem megy? Nem megy mert, valaki irányít.

Dobd hozzájuk! Hallottam a fejemben a hangot. Szívem nem akart cselekedni de az agyam igen. És ahogy tudjuk az mindig agyunk irányítja a testünket.
Ezért felemeltem az autót majd hozzájuk vágtam. Hál'Istennek senkit sem talált el.

Egy fej bukkant fel az egyik autó mögül. Hunter. Arcán csalódottság és félelem cikázott. Mellé Madeline feje került.

-Ott bújnak. - hallottam egy hangot. Fejemet jobbra foedítottam és megpillantottam Pietrot. Ott állt, közelebb jött. Közelebb mert jönni.

Csap le rá! Utasított ismét a szörny. Kezem már emelkedett de megpróbáltam visszatartani.

-Menj inenn!- szűrtem ki a fogaim között miközben a földre koncentráltam.

-Szeretnek téged, Madison.- jött még közelebb.

-Ahogy én is.- itt megállt, még mindig engem nézett.
Lassan felemeltem a fejemet. Ránéztem. Mosolygott. Még így is tudott mosolyogni. Ilyen szorult helyzetben is.

-Szeretlek. Hallod? Az életemnél is jobban!- fakadt ki, ezt már ordítva közölte velem.

Gyerünk most! Öld meg! Kezemet felemeltem és megragadtam Pietrot. Hunterékhez hajítottam, neki az autónak. A fiú nekicsapódott a járműnek. Eszméletlenül esett le a földre. Arca véres volt, ruhája szakadt. 
Én tettem.

Megfordultam, szembenéztem a mögöttem álló rémálommal.
-Engedj el!- fogtam a fejem, forgott velem a világ.

Nem.

-Engedj el!- ordítottam közben lecsúsztam a földre. Könnyeim utat törtek maguknak. Csak úgy szántották az arcomat.
Közben a többi szörny már harcolni ment. A bosszúállókkal.

Állj fel! 

-Francokat állok fel.- gondoltam magamban de agyam nem így gondolta.

Felálltam, eleget tettem a kérésének. Ránéztem, vártam a parancsot.

Harcolj! A fejemben a hang most kiakadt, ordított.

-Nem fogok harcolni- mondtam közben elindultam a többiek felé.

-Ne ne ne ne- közeledtem még jobban közben Stevet elöktem magam mellől.

-A rohadt életbe!- csattantam fel amikor Tony felé vettem az irányt.

-Fejezd be, elég!

Mind hiába. Nem történt semmi azon kívül hogy lépteim kétszer olyan gyorsak lettek.
Amikor Tonyhoz értem ránézem.

-Mad?- lesett rám.

Elkezdtem tőle megfosztani a levegőt.

-Ne! Kérlek ne!- könyörögtem közben pedig megpróbáltam megölni Vasembert.

Láttam már hogy nem bírja sokáig. Pár másodperc maradt neki hátra aztán vége.
Az életét végül Natasha mentette meg amikor elökkött engem.

A fejem hangos csattanással ért földet.

*

Képszakadás. Semmire sem emlékszem. Most itt állok a 10-es elött és farkas szemet nézek a többiekkel.  A szeretett családommal. Mindenki él kivéve a szörnyeket. Legyőzték őket. De senki sem volt már annyira fitt amikor elkezdtünk. Főleg nem Pietro. Miután hozzávágtam az autóhoz már sokkal nehezebben harcolt. Szerelmet vallott aztán majdnem megöltem. Ez aztán a visszautasítást. Pedig én is érzek valamit. De az mindegy.

-Öld meg őket- hallottam mostmár tényleg a szörnyet. Ezek szerint a többiek is hallották.

Arcomról egy könnycsepp gördült le. 

-Tony! - kiáltottam fel mire ő rám nézett.

-Ha visszamegyek az erdőbe akkor ezek eltűnnek. Ugye?- kérdeztem és ránéztem.

Ő csak bólintott.
Ezután pár perces csend következett amit senki sem tört meg. Csak álltunk és vártunk.

-Szeretlek titeket- kezdtem bele.
-Mindenkit- itt Pietrora néztem aki könnyes szemmekkel bámult vissza rám.

-Most tedd meg!- ordított mögülem.

-Nem!- válaszoltam halkan de határozottan.
-Őket nem!- kötöttem az ebet a karóhoz. Megfordultam és ránéztem a szörnyre. Felém közeledett a csápja de nem bántam ha ezzel megmentem őket.

Hozzámért és újból éreztem a bizsergést. A szörny megfordult és elindult vissza az erdőbe.

Lábam automatikusan lépett egyet felé, követtem őt. Közben hátranéztem még egyszer, utoljára.

Mindenki sokkolva nézte végig ahogy elmegyünk. Pietro sírva fakadt. Utánnam akart jönni, láttam rajta de nem tette. Nem tehette.

Utoljára Madelinre és Hunterre néztem akik egymást ölelve bújtak az autó mögött. Csak Hunter nézett rám. A kislány bátyja mellkasába fúrta apró fejét.

Szorongva mégis boldogan  tértem vissza az erdőbe.

Úgy tűnik most a a szívem nyert.

Vége

Remélem tetszett. Nemsokára jön az új könyv.❤