10.
A szám elé tettem a kezem ijedtemben, ugyanis Csongi akkorát bevert neki, hogy szerintem eltört valamije. Csanád szerintem felmérte, hogy mennyi esélye lehet, ezért fogta magát, és véres orral távozott a lakásból.
- Gyere ide - mondta Csongi majd odarohantam hozzá, és megöleltem.
Erre volt szükségem szilveszter óta. Az érintésére, az ölelésére.
- Semmi baj, elment. Nem látjuk többet ebben biztos lehetsz. - mondta. Én csak sírtam, annyira megijedtem.
- Itt maradsz velem? - kérdeztem könnyes szemmel.
- Itt, persze - mondta. Leült az ágyamra, és mutatta, hogy üljek oda.
Leültem mellé, majd a vállára hajtottam a fejem.
Kicsit lehet sikerült elaludnom.
- Kölyök, Márk azt mondta, hogy itt vagy és hogy....óóó - jött be Körte, nem sokkal az után, hogy felkeltem. - nem tudtam, hogy megzavartam valamit.
- Nem, nem - álltam fel az ágyról. -nem zavarsz, csak... volt egy kis baj délelőtt, aztán, Csongi segített.
- Mindent értek - mondta kérdő tekintettel. - majd mesélsz - nézett Csongira. Aki bólintott,majd Körte visszanézett rám.
- mit akartál? - kérdeztem tőle.
- Csak valamit megbeszélni veled. De ha nem érsz rá akkor megbeszélhetjük később is. illetev nem ér rá,te pedig most rá fogsz érni.- mondta.
- Nem, mehetek most is. Ugye nem baj? - néztem rá Csongira, aki csak némán megrázta a fejét.
- Akkor mehetünk - néztem vissza Körtére.
- Így akarsz menni az osztálytalálkozódra? - mutatott végig rajtam.
- Miii? Milyen osztálytalálkozó?? - kérdeztem Körtétől.
- Öltözz át, és a kocsiba mindent elmesélek. - nyugtatott. - Csongi gyere ki, hadd öltözzön.
- Majd meséld el - simította meg a karom, amikor elhaladt mellettem. Amellett, hogy a hideg kirázott az érintésétől, amellett baromira jól esett, hogy foglalkozik velem.
Miután kimentek a fiúk a szobámból, kinyitottam a szekrényemet, és előkerestem valami csinibb szettet. A végeredmény egy jó 10 perc múlva született meg. Egy kék farmerszoknyát vettem fel, egy testszínű harisnyával, felsőnek meg egy virágos, felsőt választottam aminek ejtett válla van.
- Csini vagy - dicsért meg Beki és Márk is.
- Köszönöm. Mennyi időm van? - kérdeztem Körtét, aki Csongival beszélgetett.
- Fél háromra várnak. - nézett az órára Körte. - fél kettő van. Van még egy órád, de 10 perc az út, úgy számolj.
- Oké. Beki segítesz? - kérdeztem.
- Persze. Nyomás hajat meg sminket csinálni.
- Megyek is.
Bementünk Bekiék fürdőjébe. Beki előszedte a hajgöndörítőt, majd bedugta melegedni. Addig előszedte a sminkjeit, és elkezdte az arcomat csinálni. Kértem, hogy annyira ne legyen durva, olyan átlagos. Korrektort rakott az olyan helyekre, ahol szükség volt rá. Utána megcsinálta a szemöldökömet. Ezután jött a szempillaspirál és ennyi. Nem akartam feltűnő lenni de mégis szépen akartam kinézni.
Ennyi idő alatt kellően felmelegedett a hajsütővas, majd Beki elkezdte a vállam közepéig érő hajamat Kisebb-nagyobb tincsekben begöndöríteni.
A végeredmény fantasztikus volt.
Én alapvetően egy olyan ember vagyok akinek van önbizalma, de nem egoista. Vannak napok persze, amikor nem érzem magam olyan szépnek, de vannak pillanatok, amikor odaállok a tükör elé, és azt érzem, hogy szép vagyok. Ma is így volt. Illetve, most ebben a ruhában, ebben a sminkben, ilyen hajjal jól éreztem magam.
Miután elkészültünk, kimentünk a fürdőből, egészen a nappaliba. A kis csapat ( Körte, Csongor, Márk) kint álltak, és mikor megjelentem, mind a hárman felvonták a szemöldöküket, és elismerően biccentettek egyet. Mosolyogva bólintottam, és elkezdtem felvenni a kabátomat. Rettenetesen izgultam, hogy, hogyan fognak fogadni, milyen lesz az osztály. legalább Bencét fel fogom ismerni :D.
- Körte, te viszel el? - kérdeztem tőle, miután a cipőmet is felvettem.
- Igen, gyere - mondta - Sziasztok! - köszönt el mindenkitől.
- Sziasztok! - köszöntem el én is.
- Ügyesen - mondta Márk.
Csongira néztem, hátha akar valamit mondani, esetleg tenni, de ő csak a szemembe nézett, és mosolyra húzta a száját.
"majd beszélünk!" - tátogta.
Bólintottam, majd mentem ki mert Körte dudált hogy induljak el.
- Na Végre. - mondta Körte, amikor beszálltam a kocsiba. Bekapcsoltuk a rádiót, majd Körte kikanyarodott a suli felé.
- Izgulsz kölyök? - kérdezte Körte az utat figyelve.
- nagyon....
- Nem kell. Mindent lezsíroztam az osztályfőnököddel, fasza lesz, elmentek pizzázni. - mesélte.
- Wow, ez jól hangzik. Bár most golflabda méretű a hasam, de rendelek majd, mert illik....
- Rendben lesz minden.
- Remélem - mosolyogtam rá, majd elővettem a telefonomat. Aszádék posztoltak...
- Öhm, Körte... Aszádékról mit tudsz? - kérdeztem tőle.
- A garázsban vannak, és döglenek miért? - kérdezett vissza.
- Mert most raktak ki posztot arról, hogy valami pubban vannak, és be fognak rúgni... - mondtam el Körtének hogy mi is van a "fiaival".
- Ó, hogy az a büdös.... - kezdett el ideges lenni.
- Körte, engem itt ki is tehetsz.- kértem, amikor megláttam messzebbről egy nagy csapat diákot.
- Biztos? Megleszel? - kérdezte el is felejtve Aszádékat.
- Persze. Menj, tedd rendbe a fiúkat - mondtam mosolyogva, majd kiszálltam a kocsiból.
amikor kiszálltam a kocsiból, megigazítottam a ruhámat magamon, vettem egy mély levegőt, és elindultam a társaság felé. Valahogy ösztönösen tudtam, hogy Ők lesznek azok.
A szememmel megkerestem Bencét, de a biztonság kedvéért elővettem a telefonomat, és megnéztem az insta képeit.
Gyere, mi leszünk azok... :D - kaptam hirtelen az üzenetet.
Oh, oké megyek is... - írtam vissza.
Mondtam, hogy ők lesznek. :D
Lassan, de biztosan odasétáltam hozzájuk, és közben azon gondolkodtam, hogy melyik személyiségemet kellene megmutatnom nekik.
Apropó... Hogy fognak hozzám viszonyulni? Mint Nagy Márk tesója, vagy mint, Barbi az új osztálytárs...
Ezeken gondolkodtam , majd azt vettem észre, hogy egyre közelebb kerültem a társasághoz, és hogy egyre többen vettek észre.
Az első benyomásom az osztályról az volt, hogy miért vannak ilyen kevesen? ez fura... Szerintem ez max. 20 ember volt, de lehet hogy kevesebb... Tudtommal ez nem magánsuli, szóval fura volt elsőre a kis létszám. Majd megszokom...
- Szia, Bence vagyok velem beszéltél instán - lépett elém Bence, mire én elmosolyodtam.
- Szia, igen valahogy rájöttem - nevettem fel zavartan.
- Csinos vagy - dicsért meg, majd megfogta a kezem és odavezetett az osztályhoz. A pulzusom az egekben volt, azt sem tudtam, hogy hova nézzek, ezért zavaromban elkezdtem forgolódni, és igyekeztem végigmosolyogni, annak ellenére, hogy elég ideges voltam abban a pillanatban.
- Nos, gyerekek, köszöntsétek az új osztálytársatokat, Nagy Barbarát - mondta egy 30-as éveiben járó nő, az osztályfőnök.
- Sziasztok - köszöntem bátortalanul, majd körbenéztem, de megakadt a tekintetem valakin....
- Eszter? - kérdeztem, de a lány velem egy időben kérdezte:
- Barbi?...
---------------------------------------------------------
nos sziasztok!😅
nem szoktam ide irni semmit,de most muszaj lesz. Ezzel a resszel rengeteget szenvedtem (nem is lett a legjobb)
konkretan ez a masodik verzio,amit megkaptok az elsot kesobbre tartogatnam...🤪
csak ennyit szerettem volna,remelem tetszett❤️
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro