Mikor reggel felébredtem, azt vettem észre, hogy a Roxfortban vagyok. Először nagyon megörültem, ám rögtön rájöttem, hogy miért kerültünk ilyen hamar vissza az igazi iskolánkba. Ettől elszomorodtam. Gyorsan felöltöztem, és lementem reggelizni.

Az étkezésnél mindenki oda ült, ahova csak akart, ezért én Sophie és Fanny társaságát választottam a Hugrabug asztalánál. Hamarosan Sarah is csatlakozott a társaságunkhoz. Hamarosan valami nagyon szokatlan dolog történt, ugyanis Potter Professzor helyére egy rózsaszín ruhás, békaarcú nő ült. Dolores Umbridge, személyesen.

A mai nap csak azért maradunk még a Roxfortban, mert le kell játszanunk az összes kviddicsmeccset, ami elmaradt. Átöltöztem kék ruhába, hogy tudjak szurkolni a saját csapatomnak.

A mi mérkőzésünk volt az utolsó, és én is játszottam terelőként, ugyanis az egyik játékosunk lesérült, és nekem be kellett állnom a helyére. A részeredmények nem érdekeltek, csak az volt a lényeg, hogy MEGNYERTÜK A KVIDDICSKUPÁT!
Erre mondjuk számítani lehetett, ugyanis mi vagyunk a legjobb csapat. Ám mégis a tudat, hogy bajnokok lettünk boldogsággal töltött el. A hosszú kviddicsjátékok után bedőltem az ágyba és mélyen elaludtam.

Másnap reggel felébredtem, átöltöztem és minden cuccom összepakoltam. Utána megvoltak tartva az utolsó házgyűlések. Flitwick professzor nagyon büszke volt ránk a kviddics miatt és adott nekünk karkötőket ajándékba. Utána már csak a vonatra ültünk fel és utaztunk haza, miközben fogalmunk sem volt arról, hogy mi lesz a Roxforttal...