"Az ördögnek adtam a lelkem, cserébe az életedért"

-Egy szőke hajú host, a kórház melletti padon ül, kezében boros üveg...

Gyönyörű menta zöld színű szeméből csak úgy áradtak a könnyek. 

Ismerősei csak úgy el mentek mellette, rohantak hiszen késő este van már, az eső szakad..

.A férfi viszont csak ott ül, rövid újjúban, részegen. Könnyei egyszerre folynak a szakadó esővel.

-Tudod mi a különbség az eső és az én könnyeim között? Az én könnyeim nem állnak meg míg szemed újra ki nem nyitod...-

Reggel a nap csak úgy sütött, ezzel el felejtve az esti időjárást. 

A férfi viszont még most is ott ült, szemei könnyesek. Zokog, s nem bírja abba hagyni.  

Amint a kórház ki nyílt rögtön oda rohant. 

Miután beszélt az orvosokkal, rögtön egy szobába rohant. Egy barna hajú, s szemű fiatal fiú feküdt a kórházi ágyon...Szív verése  egyre csak lassult. 

Aznap a férfi nem ment haza, a barna hajú fiú kezét fogta s el nem engedte. Mellette el aludt...

Másnap egy levelet hagyott a fiú ágya mellett. 

Napok, hetek, hónapok teltek el. Te még mindig ott fekszel...A szíved egyre lassabban  ver. Miért? Ha aznap otthon maradtam volna veled, ha nem kiabáltam volna. Most itt lennél mellettem, ugye? Igen, itt lennél!  Velem! Minden nap el mentem hozzád, nyugodt arcod néztem. S csak figyeltem ahogy szíved egyre lassabban dobban. Nem tudtam mit tenni, csak könyörögni hogy ne hagyj itt. Még ne! Hiszen még az érzéseimet sem tudtam neked el mondani... Kezedet mindig meg fogom, képzeld múltkor meg engedték hogy ott maradjak veled. Alig eszek valamit, Haruko vett rá hogy egyek. Napok óta nem alszok, a tudat hogy nem vagy mellettem...Minden átkozott nap imádkozom, könyörgöm kelj fel. Ne hagyj itt!  Mióta nem vagy itt, nem alszok,  nem eszek...Csak rád gondolok. S a tudat hogy egyszer arra fogok be menni hogy szíved többet már nem dobban...Már csak a gondolat sírásra késztet. Egyre több alkoholt iszok, pedig tudom hogy utálod. Mélyen belül reménykedem ki veszed a kezemből és le szidsz...Utálj, szidj akár szeress tégy bármit csak élj! Ne hagyj itt!! Nem bírnám ki...Nélküled nem menne, kérlek ne hagyj itt! Arra akarok be menni hozzád hogy az orvosok mosolyogva közöljék fel keltél! Élsz és haza jöhetsz. Ez csak egy álom, nem fog meg történi...Itt fogsz hagyni. Én kicsi Renem, inkább meg halok én. Csak te ne! Kérlek.

Levelét senki nem olvasta el. Ott volt, pont úgy ahogy ott hagyták. A férfi is ott volt a fiatal fiú mellett, pont úgy ahogy minden nap... A fiú szív verése hirtelen abba maradt. Hangos sípolás hallatszott. A férfi rohant hogy szóljon egy orvosnak, de már késő volt. A fiatal fiú meghalt...

-A haláloldal kezdődött minden. 

_______________________

Na hi! 
Porológus vége.  Direkt ilyen rövid lett, a következő részekben vissza emlékezések lesznek, hogy tudjátok kik ők s hogy mi is történt.  A fenti videót olvasás közben mindenkinek ajánloom.