Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

1. Fejezet

Kameron Bethanynak hívnak. Jövő hónapban töltöm a 17-et. Anyukám meghalt így apukámmal az öcsémmel és a húgommal élek. A barátomat (igen a fiú barátomat) Sketc Dávidnak hívják és van egy fogyatékos testvére Sketc Olivér.

Augusztus 31
Reggel felkeltem ránéztem az órára ami még csak 4:28-at mutatott. Szokásomhoz híven nem bírtam vissza aludni....
Sebaj mert este úgy is átjönnek a csajok egy "nyár búcsúztató/holnap megkezdődik a tanév" bulira, így már most elkezdek előkészülődni. Tudom hülye szokás de nekem kiskoromban amikor még élt anyu mindig azt mondta hogy inkább legyek kész 3 órával hamarabb mint 3 perccel később.

Tehát elővettem a sminkeket,körömlakkokat,hajvasalót, chipset.

Apu reggeles tehát nem szólt bele hogy miért rendeszkedek már ilyen korán.
Rápillantottam a telefonomra mert zizegett.
1 nem fogadott hívás Dávid.

-Mit akar tőlem ez a faszkalap?
Újra elkezdett rezegni a telefonom. Eliza írt.
Gyorsan megnéztem és válaszoltam amiből ez alakult ki:
Eliza/LB: Tudom hogy hívott Dávid!
Bethany: Honnan?
Eliza/LB: Az most mindegy! A lényeg hogy hívd vissza!
Bethany: Oké,oké hívom!

Tényleg fontos lehet ha már Eliza is tud róla.....
Najó felhívom.

A második csengésre fel is vette.
-Szia Olivér! Miért hívtál?
-Betti végre hogy vissza hívtál! Csak kérdezni akarok valamit.-Vajon mit akarhat Olivér?
-Mit?
-Dávidról van szó...
-Mi mi mi történt?-A mondat végét szinte már dadogva mondtam...
-Kórházba vitték.
-Mennem kell Oli!
Ki nyomtam a telefont. Mi történhetett vele? Holnap be kell mennem a kórházba...

Tudom, tudom hogy ez egy rövidke rész lett de ígérem legközelebb megpróbálok hosszabbat írni.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro