Tanár: *beszél*

János: *matat a táskámban*

Brigi: *eszik*

Nana: *figyeli Jánost*

János: Kaja. *kirakja a padra az aznapi uzsonnám*

Én: *nézem, hogy mit csinál*

János: Gógyszer *kirakja a fájdalomcsillapítóm*

János: Zsebkendő *kirakja a BETÉTEMET A PAD TETEJÉRE*

Én: *Fénysebességgel ráterenyelek a betétre, majd összegyűrve azt lehúzom a pad alá, miközben úgy nevetek mint egy haldokló fóka*

Brigi: *Ezt végignézve ő is röhögni kezd*

János: *nem érti, hogy mi történt, egészen addíg amíg el nem magyarázom, hogy az nem orrfújásra kell*