3.
-Gyere Lina! Pet hozott kaját!-kiáltott oda nekem Bell mert leragadtam beszélgetni az egyik törzsvendéggel.
-Megyek!-kiáltottam vissza és már siettem is a pulthoz mert iszonyat éhes voltam... Mikor odaértem a kezembe nyomott egy sajtburgert, és egy cetlit.
7 speciális koktél 1 kóla
Olvastam le. Beleharaptam a szendvicsembe és elkezdtem elkészíteni az italokat. Mikor kész lettem odaraktam elé.
-Téged kértek!-nevetett és visszaadta nekem.A fiatal társaság fele mutatott. Elnevettem magam. Letettem a tálcát az asztal közepére és vártam hogy mindenki elvegye a sajátját.
-Segíthetek még valamiben srácok?-kérdeztem. Nagyon jól szórakoztak. Mindenki mosolygott kivéve a szöszke srácot.
-Hát megmondhatnád a neved?!-szólalt meg a kis csaj.
-Flórina vagyok, de a barátoknak csak Lina.- mosolyogtam rájuk.-Látom ízlett a löttyöm.-bólintottam az italok felé ami lassan mindenki kezében ott volt. Kivéve persze a nagyképű majmot.
-Nagyon jó! Amúgy had mutassam be a társaságunkat!-mondta a félénk csaj pasija.-Az a három ökör ott...-mutatott az ikrekre meg a kis csajra akik erre felháborodva nyújtogatták a nyelvüket és rosszallóan mormogtak az orruk alatt.-Aiden, Sol és Ehtan. Ez a cukor pofi mellettünk a vilàg fájdalmas arccal Márk!-mutatott rá az ötödik fiúra. Vörös haj, hozzá illő szinte vörösesbarna szemek. Halványan rám mosolygott mire bólintottam és viszonoztam a mosolyt.-Az én drága barátnőm Rózi, én Blake vagyok. A nyáladzó rózsa színke..-mutatott a már nem a szöszke srác ölében ülő rózsa szín hajú durcás csajra.-Doroti. És ez a szívtipró...-kezdett bele.
-Egoista majom...-folytattam mire felnevettek. A srác felhúzta az egyik szemöldökét.
-Van mire Lina. De ha akarod megmutatom.-húzta öntelt mosolyra a száját. Felnevettem.
-Hmm... Kösz kihagyom. Ja és neked csak Flórina.-mértem végig látványosan fintorogva. Aiden félre nyelt annyira nevetett.-Mindjárt vége a meccsnek aztán zene lesz és táncolni is lehet szóval remélem maradtok.-mosolyogtam a többiekre, aztán visszamentem a pulthoz. Felvettem még egy becsomagolt sajtburgert és gyorsan megettem. Pont vègeztem mire vége lett a meccsnek. Ilyenkor szoktak jönni a fiatalok táncolni. Egy csomónak ez a törzshelye. Csak látásból ismerem az összeset bár általában meghívnak inni valamit.
------------ 00:00 ---------
-Te jössz!-kiáltott Pet hogy meghalljam a hangos zene miatt. Éjjelente mindig cserélhetünk, és már rám fér a pihi. Öntöttem magamnak egy kólát jéggel, és leültem az egyik bárszékre. Alig ültem két perce mikor hirtelen kirángattak a székemből.
-Gyere táncolni!-ugrált Ehten...azthiszem. Elnevettem magam aztán egy húzásra megittam az egész kólát és a számba vettem egy jégkockát.
Követtem Ehtent a a tánctérre. Beálltam hozzájuk ugrálni. Épp egy David Getta szàmot énekeltünk mikor megláttam egy ismerős alakot. Kiléptem a táncolók közül és kimentem a bárból. Körbenéztem. Az utca kihalt. Már csak a bárból szól a zene.
-Itt vannak!-szólalt meg egy ismerős mély hang mögöttem. Nem fordultam meg. Tudtam hogy az öreg az. Biztos az árnyékba húzódott. Az ereimben meg hült a vér.
-Értem.-bólintottam.
-Nem fogsz elbújni igaz?-kérdezte nagyot sóhajtva. Megfordultam és a szemébe néztem.
-Nem. Nem fogok elbújni.-bátornak hangozhattam, de egyáltalán nem voltam az. Barna szemei engem pásztáztak. Lassan bólintott.
-Maradj életben. Bármi áron!-mondta majd a kezembe nyomott valamit. Bólintottam és visszasiettem a bárba. Azt a valamit belegyűrtem a kabátomba.
Pethez fordultam a pultnál.
-Haza kell mennem! Rosszul vagyok.-mondtam. És nem is hazudtam nagyot. A gyomrom görcsbe rándult amikor belegondoltam hányan lehetnek most is körülöttem.
-Oké! De figyelj csak! Az előbb egy srác itt volt és azt kérdezte hogy nincs-e kiadó lakás vagy valami. Én meg mondtam neki hogy te pont embert keresel aki kivenné az alsó és a felső szintet. Baj?-kérdezte. Oh igen. A ház baromi nagy és lassan rámegy minden pénzem...
-Dehogy. Nem baj. Ki volt az?-kérdeztem. Egy papírcetlit nyújtott át rajta egy telefonszámmal.
-Ja és azt üzeni sürgős. Nagyon...-tette hozzá. Bólintottam és elindultam kifele. Gyorsan beszálltam az autóba és beindítottam. Meg csináltam a szokásos elterelő fordulókat, közben pedig felhívtam a számot. Negyedik csörgésre felvették.
-Öhm... Hello... Azt hallottam hogy kiadó lakást keresel. Az van hogy az én házam két emeletes plusz a pince ami be van építve. Egyedül lakom és nem vagyok pszichopata.-nevettem a telefonba.
-Hàt nagyon reméltem.-nevetett egy ismerős hang. Nem tudtam hova tenni.-Hány szoba van?
-Hat szoba három fürdő.-vágtam rá egyből.
-Remek. Az a helyzet hogy most érkeztem a városba és nincs hol aludni. Azon gondolkoztam hotelbe megyek de meg lehetne oldani hogy most odacuccoljak?-kérdezte.
-Persze. Semmi akadálya.-Elmondjam a címet és hogy megkérdeztem mikor jönne. Azt mondta fél óra és ott van. Addig össze kell pakolnom. Beparkoltam a garázsba és beléptem a házba. Kiléptem a cipőmből és egyenesen a titkos ajtóhoz léptem. Bent letettem a kabátomat az asztalra és már ki is léptem. Becsuktam az ajtót. A konyhába rohantam és gyorsan elmostam a mosatlant, aztán összepakoltam a nappaliban aztán lerohantam a pincébe. Ott minden a helyén volt. Felszaladtam a földről szintre egy kicsit kupis volt szóval azt is megcsináltam. Már épp a szobámat akartam megnézni mikor csengettek. Meg sem néztem a kamerát csak kinyitottam a kaput. Motorok és egy autó hangját hallottam. Szóval minimum hárman jönnek. Jó... Majd leellenőrzöm őket... Amúgy is, ez az én házam. Ha akarnának sem tudnának legyőzni a saját terepemen. Ahj, megint eluralkodott rajtam a paranoia. Beleütöttem a falba. Ettől kicsit lehiggadtam. Mosolyogva kinyitottam az ajtót. Ami mögötte volt ledöbbentett.
-Hali Lina!-köszöntek a koktélos srácok.
-Azt a... Hát ti?-kérdeztem érzelem mentes arccal.
-Mi leszünk a lakótársaid!-üvöltötték az ikrek. Önkéntelenül is elmosolyodtam.
-Fáradjatok beljebb. Osszátok szét a szobákat. Az enyém ezen a szinten van. Érezzétek otthon magatokat!-mondtam úgy hogy mind meghallja miközben ellépkedtek mellettem. Persze ki maradt a végére?
-Te beszéltél mi?-kérdeztem az arcát fürkészve. Egy halvány mosoly jelent meg a szája sarkában aztán elkiáltotta magát.
-Enyém ezen a szinten a szoba!
Becsuktam az ajtót és besétáltam a nappaliba. Ledőltem a kanapéra. Délután még egyedül kávézgattam most pedig rajtam kívül nyolc ember akar itt lakni. Szép.
Felpattantam és körbenéztem a házban. Először fel mentem. A két felső szobát az ikrek és Sol kapta. Mindent megtaláltak, és már ki is pakolták a ruháikat, már amit behoztak. Ezek szerint a pincébe került a rózsa színke, Blake és Rózi.
Őket nem akartam zavarni szóval bementem a szobámba a pizsimért. Bementem a fürdőbe és gyorsan átöltöztem. Leellenőriztem a fegyvereket amiket itt rejtettem el. Mind meg a helyén van. Ahh tök éhes vagyok. Kisiettem a konyhába. Belenéztem a hűtőbe. Alig van itthon kaja...
-Ki kér pizzát?-kiáltottam el magam. Fél perc múlva már mindenki ott állt a konyhába.
-Honnan akarsz te rendelni pizzát hajnali fél kettőkor?-kérdezte Mr.Nagyképű.
-Ha elmondanám meg kéne hogy öljelek!-válaszoltam komoly képpel.-Na ki milyet kér?
Mindenki leadta a rendelését én meg elküldtem SmS-ben. Hamar jött a válasz. Finn az adósom... Megmentettem és segítettem neki ezért bármikor rendelhetek tőle pizzát féláron... Mindig poénkodik, és úrnőmnek hív...
Mikor elolvastam az SmS-t amit írt és hangosan felnevettem. Mikor felnéztem láttam hogy mindenki engem néz.
-Nézünk valami filmet?-kérdeztem végül.
-IGEN!!!!-egyeztek bele az ikrek és Sol. Bementünk a nappaliba, ami így megtelt és tele volt élettel... Kényelmesen leültem a kanapéra. Mindenki kényelmesen elhelyezkedett és Blak beindított egy filmet.
Lassan a pizza is megjött és mindenki elment aludni. Én sem bírtam tovább. Elnyomott az álom.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro