Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

3.

-Gyere Lina! Pet hozott kaját!-kiáltott oda nekem Bell mert leragadtam beszélgetni az egyik törzsvendéggel.
-Megyek!-kiáltottam vissza és már siettem is a pulthoz mert iszonyat éhes voltam... Mikor odaértem a kezembe nyomott egy sajtburgert, és egy cetlit.

7 speciális koktél 1 kóla

Olvastam le. Beleharaptam a szendvicsembe és elkezdtem elkészíteni az italokat. Mikor kész lettem odaraktam elé.
-Téged kértek!-nevetett és visszaadta nekem.A fiatal társaság fele mutatott. Elnevettem magam. Letettem a tálcát az asztal közepére és vártam hogy mindenki elvegye a sajátját.
-Segíthetek még valamiben srácok?-kérdeztem. Nagyon jól szórakoztak. Mindenki mosolygott kivéve a szöszke srácot.
-Hát megmondhatnád a neved?!-szólalt meg a kis csaj.
-Flórina vagyok, de a barátoknak csak Lina.- mosolyogtam rájuk.-Látom ízlett a löttyöm.-bólintottam az italok felé ami lassan mindenki kezében ott volt. Kivéve persze a nagyképű majmot.
-Nagyon jó! Amúgy had mutassam be a társaságunkat!-mondta a félénk csaj pasija.-Az a három ökör ott...-mutatott az ikrekre meg a kis csajra akik erre felháborodva nyújtogatták a nyelvüket és rosszallóan mormogtak az orruk alatt.-Aiden, Sol és Ehtan. Ez a cukor pofi mellettünk a vilàg fájdalmas arccal Márk!-mutatott rá az ötödik fiúra. Vörös haj, hozzá illő szinte vörösesbarna szemek. Halványan rám mosolygott mire bólintottam és viszonoztam a mosolyt.-Az én drága barátnőm Rózi, én Blake vagyok. A nyáladzó rózsa színke..-mutatott a már nem a szöszke srác ölében ülő rózsa szín hajú durcás csajra.-Doroti. És ez a szívtipró...-kezdett bele.
-Egoista majom...-folytattam mire felnevettek. A srác felhúzta az egyik szemöldökét.
-Van mire Lina. De ha akarod megmutatom.-húzta öntelt mosolyra a száját. Felnevettem.
-Hmm... Kösz kihagyom. Ja és neked csak Flórina.-mértem végig látványosan fintorogva. Aiden félre nyelt annyira nevetett.-Mindjárt vége a meccsnek aztán zene lesz és táncolni is lehet szóval remélem maradtok.-mosolyogtam a többiekre, aztán visszamentem a pulthoz. Felvettem még egy becsomagolt sajtburgert és gyorsan megettem. Pont vègeztem mire vége lett a meccsnek. Ilyenkor szoktak jönni a fiatalok táncolni. Egy csomónak ez a törzshelye. Csak látásból ismerem az összeset bár általában meghívnak inni valamit.
------------ 00:00 ---------
-Te jössz!-kiáltott Pet hogy meghalljam a hangos zene miatt. Éjjelente mindig cserélhetünk, és már rám fér a pihi. Öntöttem magamnak egy kólát jéggel, és leültem az egyik bárszékre. Alig ültem két perce mikor hirtelen kirángattak a székemből.
-Gyere táncolni!-ugrált Ehten...azthiszem. Elnevettem magam aztán egy húzásra megittam az egész kólát és a számba vettem egy jégkockát.
Követtem Ehtent a a tánctérre. Beálltam hozzájuk ugrálni. Épp egy David Getta szàmot énekeltünk mikor megláttam egy ismerős alakot. Kiléptem a táncolók közül és kimentem a bárból. Körbenéztem. Az utca kihalt. Már csak a bárból szól a zene.
-Itt vannak!-szólalt meg egy ismerős mély hang mögöttem. Nem fordultam meg. Tudtam hogy az öreg az. Biztos az árnyékba húzódott. Az ereimben meg hült a vér.
-Értem.-bólintottam.
-Nem fogsz elbújni igaz?-kérdezte nagyot sóhajtva. Megfordultam és a szemébe néztem.
-Nem. Nem fogok elbújni.-bátornak hangozhattam, de egyáltalán nem voltam az. Barna szemei engem pásztáztak. Lassan bólintott.
-Maradj életben. Bármi áron!-mondta majd a kezembe nyomott valamit. Bólintottam és visszasiettem a bárba. Azt a valamit belegyűrtem a kabátomba.
Pethez fordultam a pultnál.
-Haza kell mennem! Rosszul vagyok.-mondtam. És nem is hazudtam nagyot. A gyomrom görcsbe rándult amikor belegondoltam hányan lehetnek most is körülöttem.
-Oké! De figyelj csak! Az előbb egy srác itt volt és azt kérdezte hogy nincs-e kiadó lakás vagy valami. Én meg mondtam neki hogy te pont embert keresel aki kivenné az alsó és a felső szintet. Baj?-kérdezte. Oh igen. A ház baromi nagy és lassan rámegy minden pénzem...
-Dehogy. Nem baj. Ki volt az?-kérdeztem. Egy papírcetlit nyújtott át rajta egy telefonszámmal.
-Ja és azt üzeni sürgős. Nagyon...-tette hozzá. Bólintottam és elindultam kifele. Gyorsan beszálltam az autóba és beindítottam. Meg csináltam a szokásos elterelő fordulókat, közben pedig felhívtam a számot. Negyedik csörgésre felvették.
-Öhm... Hello... Azt hallottam hogy kiadó lakást keresel. Az van hogy az én házam két emeletes plusz a pince ami be van építve. Egyedül lakom és nem vagyok pszichopata.-nevettem a telefonba.
-Hàt nagyon reméltem.-nevetett egy ismerős hang. Nem tudtam hova tenni.-Hány szoba van?
-Hat szoba három fürdő.-vágtam rá egyből.
-Remek. Az a helyzet hogy most érkeztem a városba és nincs hol aludni. Azon gondolkoztam hotelbe megyek de meg lehetne oldani hogy most odacuccoljak?-kérdezte.
-Persze. Semmi akadálya.-Elmondjam a címet és hogy megkérdeztem mikor jönne. Azt mondta fél óra és ott van. Addig össze kell pakolnom. Beparkoltam a garázsba és beléptem a házba.  Kiléptem a cipőmből és egyenesen a titkos ajtóhoz léptem. Bent letettem a kabátomat az asztalra és már ki is léptem. Becsuktam az ajtót. A konyhába rohantam és gyorsan elmostam a mosatlant, aztán összepakoltam a nappaliban aztán lerohantam a pincébe. Ott minden a helyén volt. Felszaladtam a földről szintre egy kicsit kupis volt szóval azt is megcsináltam. Már épp a szobámat akartam megnézni mikor csengettek. Meg sem néztem a kamerát csak kinyitottam a kaput. Motorok és egy autó hangját hallottam. Szóval minimum hárman jönnek. Jó... Majd leellenőrzöm őket... Amúgy is, ez az én házam. Ha akarnának sem tudnának legyőzni a saját terepemen. Ahj, megint eluralkodott rajtam a paranoia. Beleütöttem a falba. Ettől kicsit lehiggadtam. Mosolyogva kinyitottam az ajtót. Ami mögötte volt ledöbbentett.
-Hali Lina!-köszöntek a koktélos srácok.
-Azt a... Hát ti?-kérdeztem érzelem mentes arccal.
-Mi leszünk a lakótársaid!-üvöltötték az ikrek. Önkéntelenül is elmosolyodtam.
-Fáradjatok beljebb. Osszátok szét a szobákat. Az enyém ezen a szinten van. Érezzétek otthon magatokat!-mondtam úgy hogy mind meghallja miközben ellépkedtek mellettem. Persze ki maradt a végére?
-Te beszéltél mi?-kérdeztem az arcát fürkészve. Egy halvány mosoly jelent meg a szája sarkában aztán elkiáltotta magát.
-Enyém ezen a szinten a szoba!
Becsuktam az ajtót és besétáltam a nappaliba. Ledőltem a kanapéra. Délután még egyedül kávézgattam most pedig rajtam kívül nyolc ember akar itt lakni. Szép.
Felpattantam és körbenéztem a házban. Először fel mentem. A két felső szobát az ikrek és Sol kapta. Mindent megtaláltak, és már ki is pakolták a ruháikat, már amit behoztak. Ezek szerint a pincébe került a rózsa színke, Blake és Rózi.
Őket nem akartam zavarni szóval bementem a szobámba a pizsimért. Bementem a fürdőbe és gyorsan átöltöztem. Leellenőriztem a fegyvereket amiket itt rejtettem el. Mind meg a helyén van. Ahh tök éhes vagyok. Kisiettem a konyhába. Belenéztem a hűtőbe. Alig van itthon kaja...
-Ki kér pizzát?-kiáltottam el magam. Fél perc múlva már mindenki ott állt a konyhába.
-Honnan akarsz te rendelni pizzát hajnali fél kettőkor?-kérdezte Mr.Nagyképű.
-Ha elmondanám meg kéne hogy öljelek!-válaszoltam komoly képpel.-Na ki milyet kér?
Mindenki leadta a rendelését én meg elküldtem SmS-ben. Hamar jött a válasz. Finn az adósom... Megmentettem és segítettem neki ezért bármikor rendelhetek tőle pizzát féláron... Mindig poénkodik, és úrnőmnek hív...
Mikor elolvastam az SmS-t amit írt és hangosan felnevettem. Mikor felnéztem láttam hogy mindenki engem néz.
-Nézünk valami filmet?-kérdeztem végül.
-IGEN!!!!-egyeztek bele az ikrek és Sol. Bementünk a nappaliba, ami így megtelt és tele volt élettel... Kényelmesen leültem a kanapéra. Mindenki kényelmesen elhelyezkedett és Blak beindított egy filmet.
Lassan a pizza is megjött és mindenki elment aludni. Én sem bírtam tovább. Elnyomott az álom.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro