/Írói szemszög/

Katicáék már fél éve üldözik a gonoszt és egyre közelebb kerülnek egymáshoz már Katica is belehabarodot Fekete Macskába de félnek elmondani a másiknak.
A kis kwamik is megvannak nagyon szeretik gazdáikat jobban mint bármelyiket eddig viszont egymásra is nagyon sokat gondolnak.

/Tikki szemszöge/

Imádom marinettet jobban mint bármelyik más gazdámat de azért már szeretnék találkozni Plagggal. Marinett már elment aludni de ő még fent volt. Odament az ablakhoz és nézte a nagy fesztivált már vagy háromezer éve nem volt fesztiválon. Egyszer Mester azt mondta ha eljön az idő akkor ők is emberek lesznek Plagggal. Persze már nagyon várta hogy ember legyen hisz akkor lehet hogy láthatja Plaggget.
Régen ők is emberek volt csak varázs erővel rendelkeztek hogy megvédjék a várost, ember vezetőjük úgy gondolta hogy, ezt a hatalmat tovább kell adni hogy, mások később is védhessék a várost így az összes varázs erővel bíró embert megkérdezte hogy beleegyeznek-e mindenki nagyszerű ötletnek találta így egy ősi varázsigével kwamiká változtatta az embereket. A vezetőjük lett az őrzője a varázs erővel bíró tárgyaknak és ez az örző poszt generációkról generációkra öröklődött.
Ezekkel a gondolatokkal mentem aludni.

*Eközben Plaggnél*

/Plagg szemszögéből/

Ember akarok már végre lenni! Látni szeretném Tikket! Ahh... mindegy majd eljön az idő.

/írói szemszög/

Reggel a két kwami kényelmetlen helyen egy-egy sikításra ébrednek. Nem értik a helyzetet hiszen a gazdáik sikítanak és a jól megszokott helyük nagyon kényelmetlen.

/Tikki szemszöge/

Hallom hogy Marinett sikít ezért gyorsan felpattanok.
-Mi a ba.....- „Mi a baj?"kezdeném kérdezni de elvesztem az egyensúlyom.
Mi? Nem értem a kis lábak helyett nagy emberi lábaim vannak. Belenézek a tükörbe eldöbbenek.
-Én... én... E-ember vagyok?... EMBER VAGYOK!!!!- Ugrok Marinett nyakába
- Ehm mi....?..... Én ez nem értem...- mondta Nette
-A mester mondta hogy ember leszek valamikor de nem tudtam hogy mikor-mondtam neki de mikor láttam szomorú arckifejezését tudtam mire gondol így gyorsan odamentem hozzá megfoktam a kezét egymásnak támasztottam a homlokainkat és mondta neki- figyelj Mari attól még hogy én ember vagyok lehetsz Katica csak most mi kwamik is szuperhősök leszünk oké nem hagylak itt mert „Mi egyek vagyunk!" oké?-kérdeztem

-Oké Tikki van valami amiről tudnom kell? Hogy kell átváltozni?
-Ugyanúgy mint eddig csak azt kell mondani hogy „Tikki pöttyöket fel!"-mondtam Marinettnek- és mint mondtam mi is veletek leszünk átváltozva.
-Aha értem most viszont induljunk a suliba mert el fogunk késni.