Köszönöm, hogy itt vagytok! Kivételesen kicsit javítgattam a részen, mielőtt kilöktem ide.
Jó olvasást!❤️

Reggel valami furára ébredtem.Valami kemény nyomódott a combomhoz. Mi a szent szar ez?

Kinyitom a szemem és Taehyung-ot látom magam mellett. Az arca két centire van az enyémtől, szája nyitva, a párnámon szolid nyáltócsa díszeleg. Egyik lábát átvetette enyémen, de nem is ezzel van bajom. Hanem hogy mi a francért meztelen??

Ágaskodó merevedése combomnak nyomul. Hát. Néha már kicsit sok belőle. Például most.

Pár percig várok, azon tűnődve, hogyan keltsem fel.

'A' opció: Lelökjem az ágyról
'B' opció: belerúgjak, vagy
'C' opció: közvetlen a fülébe játsszak le metált a telómról?

Végül egy visszafogott megoldást választok és csikizni kezdem az oldalát.

- Hihihi - kuncog halkan, majd kinyitja a szemét - Ó. Helló, haver.

- Jó reggelt. Elárulnád, miért vagy meztelen?

- Ja, az! – kezdi tűnődve, még mindig átkarolva - melegem volt éjjel. Olyan vagy, mint egy kályha!

Igen, meleg. Hát, ez van. Bele kell törődöm.

- És mondd csak, minden reggel áll a faszod?

Lenéz, mintha eddig nem lett volna tudatában.

- Ja. Neked nem? – kérdezi, majd látszólag tűnődve folytatja - Mondjuk, azok után, amit az irodalom tanárral csináltál, nekem se állna fel többet.

-...

-Na, megyek fürdeni - jelenti ki és feltápászkodik.

-Ne verd a kádba.

-Nem ígérek semmit.

Amíg a fürdőben van, előveszem a bőrnadrágot és igyekszem megbarátkozni vele. A szívem hevesen ver Jungkook gondolatára és cserepesre szárad a szám. Férfi létemre vennem kell egy ajakbalzsamot.

Mivel elég korán keltünk Taehyung álló farka miatt, miután elkészültünk, még van bőven időnk elmenni hozzájuk a könyveiért. Kilépünk a házból és elindulunk hozzájuk.

- Most komolyan ebben a nadrágban jössz iskolába? – kérdezi engem méregetve. Először a megnézi a pöcsöm, majd lemaradva mögöttem a seggemet vizslatja - A tanárnő kedvéért vetted?
- Nem - próbálom rövidre zárni a témát. Baromi kellemetlen így is.
Kis ideig még bámul, majd megszólal:
- Dugható vagy benne.

Látom, ahogy megnyalja a száját és eszembe jut, mekkora mázli, hogy a vicc miatt nem ér hozzám. Reggel nem hagyott volna békén,amíg ki nem verem neki. Olyan makacs tud lenni.

-Jó tudni.

- Na, nem, mintha én megdugnálak - mondja észbe kapva, kezeit felemelve maga elé – De talán Katika megteszi neked, ha jól tanulsz.

Égnek emelem tekintetem,úgy válaszolok:
- Szerinted van neki olyanja, amivel megtehetné?

-Csak te tudhatod, mit rejteget a földig erő szoknyája alatt. Vagy akár  megoldhatja azzal a fapálcával is, amivel mutogatni szokott. De csak ha szépen kéred és megírod a házit.

Hosszú lesz ez a mai nap.

Odaérünk hozzájuk, még otthon vannak a szülei. Anyukája rántottát csinált reggelire. Eszünk, aztán leírom róla a házit.

- Néha megírhatnád a házit egyedül - mondja csokit eszegetve desszert gyanánt - Az öreg szukád kedvéért.

- Te meg néha megkérdezhetnéd, hogy hozzáérhetsz-e a cuccaimhoz - válaszolom, mivel az én szekrényemet túrta fel ruhákért fürdés után, mintha csak otthon lenne - Amúgy meg minek hagytad nálam a szennyesed?

- Majd kimosod. Vagy majd kimossa az új nőd. Visszavonom - kap a fejéhez - Inkább ne érjen hozzá a ruhámhoz az izzadt tenyerével! Ki tudja, mi ragadt a körmei alá. Takony, vagy döglött bogarak, vagy...

- Nyugi, nem volt fent nálam és nem is lesz.

- Ajánlom is. De ha megdöngetnéd a kanapén, vagy bárhol máshol, szólj, hogy ne üljek oda! - utasít undorodó fejjel.

- Jó - nyögöm ki fáradtan. Most nincs erőm vitatkozni.

Miután végzünk, felszállunk a buszra. Be akarok ugrani a mekibe, hogy vegyek valamit Kuksinak és magamnak. Mivel tegnap mindent ő fizetett, gondoltam, meglepem.

- Én eggyel előbb leszállok - mondom a barátomnak út közben.

- Minek? Felmész a tanárnőhöz egy reggeli dugásra?

- Nem talált - forgatom a szemem.

Még mindig itt tart?

- Akkor?

- Beugrok a mekibe-válaszolom imádkozva, hogy ne akarjon velem jönni.

-Most zabáltál, te bélpoklos.

- Ebédre veszem, te barom - mondom. Nem akarom, hogy velem jöjjön, mert ugye Kuksinak is veszek.

- Egész jó ötlet! – lelkesedik be. Na, vérszemet kapott. Most már nem lehet lebeszélni a mekizésről. Talán mégis azt kellett volna mondani, hogy Kati nénihez megyek.

Mondjuk, most nem lenne előnyös, ha az ölembe hányna. Meg akarom hódítani Kuksit, ami nem könnyű, ha egy nagy, bűzös hányásfolt van ezen a nadrágon.

De legalább már tudom, hogy mit akarok. Jungkook-ot. Függetlenül attól, hogy fiú-e vagy lány, de akár fél lábú kecske is lehetne felőlem. Ő kell nekem és kész, úgy, ahogy van. Ha ettől meleg leszek, akkor is.

Felemelő érzés, hogy tudom, mit akarok elérni és véghez is fogom vinni azt. Lehet, hogy még nem ismerem jól, de be kell látnom, hogy túl sokat gondolok rá és mindennél jobban akarom őt. Most, hogy ezt ilyen szépen elhatároztam, már csak az kell, hogy előtte is ilyen rohadt bátor legyek. Majd megnézem a jófogáson, hogy van-e fasz eladó ilyen töketleneknek,mint én.

Gondolataimból Taehyung ébreszt fel:

- Melyik mekibe akarsz menni? – böki meg a vállam - A Zalaegerszegibe? – céloz arra, hogy az nem épp a szomszédban van.

- Aha. Menj előre, majd követlek odáig – mondom feltápászkodva - Indulás előtt beugrom az ittenibe.

-Rohadt vicces vagy ma. Mi bajod? - kérdezi leszállás közben - Nem írt vissza Katika?

- De - kezdem, hátha majd leszáll rólam - Azt üzeni, érettségiig szopatni fog téged, ha nem tartod a szádat.

- Fél, hogy kiderül a románcotok?- tűnődik - Mit kap, ha megtudják, hogy megrontott?

- Semmit. Te kapsz, ha nem fogod be.

- Nyugi, nem akarom, hogy ez a ballépésed örökre elvágja az esélyeidet minden negyven alatti nőnemű lénynél- teszi rá kezét vállamra – A fiatalok sok hibát követnek el. De remélem legalább vedekeztél!

- Azt hiszed, teherbe esne ennyi idősen? – kérdezem fura fejet vágva. Azért az eléggé valószínűtlen így, 50 és a halál között.

- Dehooogy - néz rám sajnálkozva – Viszont ki tudja, milyen lépfenét vagy rühet kaphatsz el tőle. Pfhujj- rázkódik meg egész testében undorodva.

- Tudod, mi az a lépfene? – nézek rá felvont szemöldökkel.

-Majd te megtudod.

-Ha-ha.

Belépünk a mekibe és mivel nincs sor, köszönés után már rendelünk is:

- Két McMenüt kérek, McChicken-nel, kólával és két ketchup-pel.

- Hé, én Happy Meal Menüt akarok! – kezd nyafogni Taehyung – Minek rendelsz helyettem is?

- Ez nekem lesz- visszafordulok a pultos sráchoz – Neki egy Happy Meal menüt légyszi. És elvisszük.
Fizetünk és várjuk, hogy odaadja a kaját.

- Minek veszel magadnak kettőt? – kérdezi oldalra döntött fejjel a barátom.

- Hogy tudjál mit kérdezni.

Teljesen lefárasztott ezzel a Kati nénis szöveggel.

- Csak nem az öreglánynak veszed? – bök oldalba - Talán egy kötőtűvel nagyobb sikered lenne nála. Vagy valami hasznossal, ami neked is jó. Például egy dezodor. Vagy egy zacskó a fejére.

- Nagyon eredeti, de nem neki lesz.

- De a dezodort akkor is megvehetnéd neki - folytatja, miközben kilépünk a mekiből - Azok az izzadságfoltok kurvára gusztustalanok.

- Majd észben tartom.

- Talán szappan is kéne neki. Nem biztos, hogy tudja, hogyan kell használni, pedig érdemes lenne mondja rázkódva a röhögéstől - Lehet, hogy téged felizgat, ha a ragacsos izzadság átitatja a hóna alatt tartott szendvicset, de vigyázz a bizarr fétisekkel! – emeli fel  mutatóujját figyelmeztetően – Ha sose mosdik, még elkapod tőle a hüvelygombát.

Kitör belőle a röhögés és ekkora orbitális baromságot már én se bírok ki egy mosoly nélkül.

- Te igen hülye, szerinted a hüvelygomba a férfiak betegsége??

- Mit tudom én... akkor szájpenészt.Vagy szifiliszt. Vagy bolhát. Ami tetszik.

Az a 7 perces út a suliig hasonlóképpen zajlik. Taehyung a kezdeti sokk után minden adandó alkalmat megragad, hogy körberöhögjön a „nőm” miatt. Csak mondja, mondja és mondja, én meg már alig várom, hogy beérjek a suliba, ami nyolc éves korom óta nem jellemző rám. Legalább tízszer nyitom a számat, hogy elmondom, csak vicc volt, de végül nem teszem, mert így legalább nem nyúl hozzám. De kelleni fog egy másik indok, ez a tanárnős nem tartható fenn sokáig. Az idegeimre megy.

Első óra tesi, így az öltözés miatt nincs időm írni Kuksinak. Na meg persze a beszari énem visszatartott.
Második óra után veszem a bátorságot és ráírok:

JM: Tali?

Azonnal jön a válasz:

JK: nagyszünetben a büfénél. ajánlom, hogy a bőrnadrágban legyél, Chim.

JM: különben?

JK: majd megtudod, ha nem abban jöttél.

Vajon mire gondolt? Mit akar tenni velem?

A lényeg, hogy végre találkozunk. Rohadtul várom már. Sokat kellett elviselnem, hogy Taehyung ne érjen hozzám, mindezt Kuksi kedvéért. Bár így is történt valami tegnap, aminek nem szabadott volna...
De erről neki nem kell tudnia. Nincs a homlokomra írva.

Amúgy is el lesz foglalva a nadrág miatt, legalábbis remélem. Na meg azt is remélem, hogy nem áll majd fel. Enyhén szólva kínos lenne.

Alig bírom végigülni azt a rohadt harmadik órát. A gyomrom görcsben áll, nem hiszem, hogy befogadná a mekis menüt. Amikor végre kicsengetnek, villámgyorsan ugrok fel Taehyung mellől és rohanok ki még a tanár előtt. Fél füllel hallom, ahogy az valamit utánam kiált, de nem fordulok vissza. Lefutok a lépcsőn és elsőként érek oda a büféhez. Szó szerint elsőként. Senki más nincs ott.

Leülök a múltkori asztalunkhoz...Eszembe jut, milyen hatással volt rám Jungkook közelsége. Félek, hogy most is hasonlóan fog reagálni a testem és szeretnék, de nem tudok elfutni.
Idegesen pillantgatok  a telómra. Igazi idiótának érzem magam, ahogy hevesen dobogó szívvel, bőrnadrágban várom Jungkook-ot. Mennyi hülyeséget csináltam miatta! Felvettem ezt a szart, amin átüt a péniszem,kinevettettem magam Taehyung-gal, hazudtam a legjobb barátomnak, rohangálok, mint egy bolond...
Tegnap is milyen kínos helyzetbe kerültem miatta! És még csak most ismertem meg. Mi lesz itt később?

Lassan szállingóznak a diákok. A mobilom szerint csak öt perc telik el, de nekem fél órának tűnik, amikor Kuksi megjelenik végre.
Mély levegőt kell vennem, ahogy közeledni látom. Látványára beleharapok az ajkamba, annyira kibírhatatlanul szexi.

Szürke sapkát vett fel, amit most szeretnék lekapni róla, hogy beletúrhassak gyönyörű hajába. Fekete póló fedi kő kemény felsőtestét, karjain csak úgy dagadnak azok a férfias izmok és erek. Pólója be van tűrve kék farmerébe, így láthatom fekete övét és azt a dudort, ami méretes férfiasságára utal. Szexi csípője forró fantáziákat kreáltat agyammal, amitől arcomat enyhe pír borítja el. Nadrágja térdénél és még néhány helyen lyukas, tökéletesen áll hosszú, izmos lábán. Barna cipőben végződik csodás látványa.

Újra végigmérem, ezúttal lentről felfelé. A szemem mohón issza a látványt és minden idegszálam csak Jungkook-ra fókuszál. Ahogy közeledik, eltompulnak a külvilág zajai és lelassulni látszik az idő. Mégis eltelt valahogy az a pár pillanat, mert arra eszmélek fel, hogy leül mellém és csodás ajkait mosolyra húzva megszólal:

- Szia, Chim. Hiányoztam?

Ó, Istenem, már ettől az érzéki hangtól is képes lennék elmenni, ha magamhoz nyúlhatnék.

- Khm - köszörülöm meg torkom és igyekszem megbirkózni a hirtelen támadt hőmérséklet-változással, amit Jungkook látványa váltott ki belőlem - Mondjuk.

Wow, Jimin. Ennyire ne legyél jó! Túl csábító vagy. Komolyan ennyit tudok csak kinyögni annyi epekedés után??

- Mondjuk mi? – kérdezi jellegzetesen szexi félmosolyával, kissé előre dőlve, amitől szívem kihagy egy ütemet és félre kell néznem egy másodpercre, ha nem akarok belehalni a vágyba, de aztán muszáj visszanéznem rá, mert szemeim mohón követelik a kényeztetést.

- Mondjuk, hogy... – nézek le, majd vissza rá és megint le az asztalra. Mit mondjak? Amikor vele vagyok, olyan, mintha nem beszélném rendesen a nyelvet - Hogy talán...hi-hiányoztál - nyögöm ki végre.

Hát, ezt nem pont így terveztem.

- Ennek örülök - mondja, mire felkapom fejem, de azonnal megbánom, mert arca közeli látványára elkezdek keményedni. Ó, bazd meg!!

- Ho-hoztam... ümm... - nyökögöm, majd lehajtott fejjel kezdek kutakodni táskában a zacskó után. Miközben az asztal alatt van a fejem, gyors pillantást vetek ágyékomra, hogy tudjam, látszik-e valami, de semmi túlságosan feltűnő. A farkam körvonala nyugalmi állapotban is kirajzolódik, szóval ahhoz képest.. na jó, hagyjuk.
Kiveszem a kólákat is a táska oldalsó kis zsebeiből és az asztalra teszem. Kezeimmel takarom ágyékom a biztonság kedvéért és körmeimet bámulom. Tegnap suszternek készültem, ma meg manikűrösnek. Gyorsan változik a jövőképem Jungkook mellett.

- Hoztál nekem is kaját? – meglepettnek és egyben elégedettnek tűnik hangja, de nem merek felnézni, csak egy „ühüm” a válaszom. Félek, hogy megint dadognék, ha megpróbálnék beszélni.

Egyszercsak megérzem egyik kezét államon. Enyhén felfelé emeli fejem, hogy szemébe nézzek. Érintésére megborzongok és elnyílnak ajkaim. Tágra nyílt szemem találkozik az ő csábító tekintetével.

- Mit nézel ott lent, Chim? – kérdezi, majd elengedi állam és lassan, minden porcikámnak külön figyelmet szentelve lenéz. Most jövök csak igazán zavarba! Úgy érzem, mindjárt felgyulladok. Szinte látom magam céklavörös fejjel ülni. Olyan, mintha meghaltam volna és a szellemem kívülről nézné a testemet és Kuksit. Jelen pillanatban örülnék is, ha nem ülnék itt, mert mindjárt megőrülök az idegességtől.
Továbbra is mosolyogva mondja:

- Nagyon csendes vagy ma, Jimin. De örülök, hogy betartottad az egyezséget és a megfelelő nadrágban jöttél. Jó fiú.

Most mi van, kiskutya lettem? Komolyan megalázónak érzem a pillanatot,de megpróbálok normálisan beszélni:

- Eszünk? - hát, kicsit rövidebb mondat lett, mint terveztem, de... a célnak megfelel. Végül is megszólaltam Jungkook jelenlétében. Kezdetnek jó.

- Legyen - dől hátra pimasz mosollyal arcán. Úgy érzem, mintha.. mintha én lennék a gyanútlan préda, amire lecsapni készül,de előtte még türelmes ragadozóként hagyja, hogy igyak egy utolsó kortyot a folyóból. A szemei felfalnak. De ami a legrosszabb, hogy minden tiltakozás nélkül engedném is neki, akármit is tervez. Márpedig az arca határozottan azt sugallja, hogy tervez valamit.

oké, bocsi, hogy itt hagytam abba😅
köszönöm, hogy elolvastátok!
🩷🤍🩷