Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Part 8

Köszönöm, hogy itt vagytok!❤️
Köszi, hogy írtatok az üzenőfalamra!🩷
A privát üzeneteimet nem látom és a régi értesítéseket sem, ezért elnézést kérek, ha nem tudtam válaszolni. Annyi hirdetésből azt hinné az ember, hogy van pénze a Wattpadnak karbantartásra vagy valami, de nem.

Jó olvasást!😘

Ahogy leszálltam  a buszról,elkezdett esni,nem is kicsit. Hogy én micsoda mázlista vagyok!Futva siettem haza, de rendesen eláztam, mire beléptem. Lerúgtam a sáros cipőm és ledobtam a bőrnadrágos szatyrot. Jungkook pulcsija tiszta víz lett, így ezt is ki kell majd mosni az új cuccokkal együtt. Na de előtte! Perverz mosolyra húzom ajkaim és izgatottan fekszem el ágyamon. A gyomromban érzem az izgatottságot, ahogy leveszem a pulcsit és beleszagolok. Eső szaga lett, de nem adom fel, inkább kifordítom és voilá! Belül fincsi Kuksi illata van. Elégedetten sóhajtok fel és leveszem vizes nadrágom, hogy rátérhessek a lényegre. Egész nap készenléti helyzetben voltam, most már megérdemlek egy kis kényeztetést! Biztos vagyok benne,hogy pár perc alatt megkönnyebbülök.
Kuksi illatára máris vigyázzban állok odalent. Egyáltalán hogy bírtam ki ilyen állapotban? Finoman hozzáérek a farkamhoz, mire halk sóhaj szalad ki belőlem. Másik kezemmel a pulcsit tartom orromhoz és fantáziálgatni kezdek. Jungkook felettem van,engem néz azokkal a gyönyörű, szexi szemekkel. Félmosolyra húzza ajkait és közelebb hajol. Egyre szaporábban veszem a levegőt, várva, hogy végre megcsókoljon. Annyira türelmetlen vagyok,hogy szívem szerint magamhoz vonnám fejét, de azt akarom, hogy ő csókoljon meg. Mikor végre megérzem ajkait enyéimen, majdnem felrobbanok az izgalomtól. Ahogy lassan csókolni kezd, teljesen beindulok és gyorsabb tempót diktálva csókolok vissza.
-De kis türelmetlen itt valaki! – még a fantáziámban is kigúnyol,de annyira beindultam, hogy nem is válaszolok, csak beleharapok alsó ajkába és pólóját felhúzva simogatni kezdem izmos felsőtestét. Annyira élvezem, hogy bele kell mosolyognom a csókba. Belemarkolok selymes hajába, ő meg simogatni kezd odalent.
Egyszercsak meghallok valami oda nem illőt és kipattan szemem. Ez a rohadt csengő.. Mi a szar van már? Ezt nem hiszem el. Biztos, csak a postás. Majd elmegy.
Folytatnám, de az a valaki folyamatosan nyomja azt a szájbateregetett csengőt. Ez csak az a hülye lehet, Taehyung. Vagy egy ideges szomszéd? Teljesen kizökkentett, úgyhogy akár ki is mehetek megnézni azt a taplót, aki ráfeküdt a gombra. Felveszem a fürdőköpenyem, hogy eltakarjam a helyzetemet és idegesen indulok az ajtó felé. Feltépem és elkiáltom magam:
-Mi van?!
Nem csalódtam, Taehyung az. Ez az ember aztán tud időzíteni! Csak három perc kellett volna, de komolyan..
-Azta, haver, mi ütött beléd? – néz végig rajtam, majd ellöki magát a faltól és engem kikerülve belép.
-Fürödtem-mondom, az ajtót becsapva. Nem tartozik rá,hogy miben zavart meg.
-Az ingedben? – néz továbbra is, majd huncut mosolyra húzza ajkát és húzogatni kezdi szemöldökét. Hogy az Istenbe jött rá ilyen gyorsan? Talán csak ismer már- Nyugodtan hívhattál volna, ha recskázni akartál. Engem is sürget már a dákóm.
-Nem.. én tényleg fürödtem, csak.. visszavettem az ingem utána-nyökögöm bénán. Megegyeztünk Jungkook-kal és valamiért nem akarok a háta mögött tenni semmit. Valahogy most.. csak vele akarnám. De sajnos a testem jól emlékszik a Taehyung által nyújtott kielégülésekre és nem utasítaná el a közeledését.
-Na persze-forgatja a szemét- Tíz éve ismerlek, majom. Sose veszed vissza ugyanazt a felsőt. Na, ne kéresd magad, már lüktet a faszom.
Kinyitom a szám, hogy tiltakozzak, de lecsap ajkaimra. Vadul csókolni kezd, de az álló farkamnak se engedve vállát megfogva ellököm. Nem verem át Kuksit! Ha nem is szeret, akkor is megígértem neki,hogy nem engedem Taehyung-nak, hogy hozzám nyúljon.
-Most nincs kedvem-mondom behúzott nyakkal, hogy ne érhessen hozzá az erogénzónámhoz,mert akkor végem.
-Na persze- ágyékomhoz nyúl és rátapint a lényegre – Akkor mi ez a kemény valami itt? Zseblámpát tartasz a köntösödben?
Ellököm onnan kezét és magamban szidom a köntöst,amiért nem fedte rendesen, amit kellett volna. Aztán magamat, amiért bénán hazudok és mert kinyitottam az a hülye ajtót. Aztán Taehyung-ot, amiért ennyire ismer. Aztán Jungkook-ot, amiért felizgatott. Úgy tűnik, jelen pillanatban az egész világ ellenem van.
Szétnyitja a köntöst, mire idegesen rászólok:
-Hagyd már abba!- szúrósan nézek rá és igyekszem mérgesen mondani, de tény, hogy fel vagyok izgulva. Sajnos.
-Mi bajod van ma.. csináljuk a szokásosat. Nem kell leszopnod- hozzáér nyakamhoz, az ismerős érzéstől pedig egy jóleső sóhaj szakad ki belőlem. A hangomra szorítást érzek a lábam között és kelletlenül ismerem be, hogy testem a szokásos módon reagál. Miért ilyen érzékeny a nyakam?? Ez az én testem, az én pártomat kéne fognia! Amúgy meg elég bizarr, hogy a saját hangomra izgulok.. na mindegy.
Hirtelen eszembe jut egy jó indok és arrébb lököm.
-A múltkori kis akciód után még szép, hogy nem szoplak le!- áldom az eszem, hogy még nem állt le. Hála istennek, egyelőre jut egy kis vér oda is- Megmondtam, hogy nincs szórakozás!
-Jó, mondtam már, hogy bocs! – széttárja a karját – mit akarsz még? Térdeljek le? – lenéz a földre és egy pillanat hezitálás után leereszkedik. Bazki.
-Taehyung- nyílik tágra szemem, ahogy kiveszi alsónadrágomból és telt ajkaival közeledik péniszemhez, majd bekapja azt.

Nem bírom ellökni, olyan hihetetlenül jó érzés. Lábam elgyengül és kezeimmel vállába kapaszkodom. Arcom eltorzul a mennyei érzéstől és Jungkook-ra gondolok.
-Aaahhhh! – kitört belőlem egy melyről jövő nyögés Jungkook gondolatára. Erősen ajkamba harapok és előre görnyedve hunyom le szemem.
Taehyung tovább mozgatja fejét előre-hátra és nyelvével is simogat. Egyik kezével combomat fogja, másikkal hol golyóimra markol, hol péniszemet kényezteti. Szívverésem felgyorsul és elönt a forróság. Hagyom elnyílni ajkaim, így az előszobát betölti zihálásom és nyögésem. Rutinos mozdulatai miatt másodpercek alatt elérem a limitem. Jungkook arcát látom magam előtt és a gyönyör pillanatában magamról megfeledkezve kimondom, amit nem szabadott volna:
-Khookk..ie..- elélvezek és kipattan a szemem. Most tényleg hangosan kimondtam Jungkook nevét???
Felhúzott szemöldökkel tápászkodik fel és rám néz, majd eltátja száját, amiben meglátom saját nedvemet. Meglepődve nézem és egyszerre több érzés kerít hatalmába. Undor, bűntudat, szégyen,aggodalom és megbánás.. ezek keveréke egy kis önutálattal megspékelve. Klassz. Most hogyan tovább?
Taehyung a fürdőbe megy, gondolom kiköpi és kiöblíti a száját. Addig kitalálom, mit mondok neki, ha visszajön. Remélem, beveszi. Összehúzom a köntöst magamon,hogy ne álljak egyszál faszba’ előtte ebben a kínos pillanatban.
-Mi volt ez, ember? – kérdezi száját törölgetve– Mit mondtál, amikor beleélveztél a számba?
-Azt, hogy kuki-mondom a földet lesve. Ennél gázabb nem igazán lehetne ez a nap.
-Ez most komoly? – kérdezi. Előbb meglepődik, majd rázkódni kezd a válla és néhány kuncogó hang után hangos nevetésben tör ki. Nem bírja abbahagyni, lehajolva térdét csapkodja és ezt ismételgeti:
-Ku.. kuhuhu...huhu..hahahh hát ez nem.. nhem igaz háhh!-még a könnye is kicsordul a hülyének- Aszongya... haha.. aszongya kukihihihi!
Türelmesen várom, hogy befejezze, de jó két percig is eltart, mire szemét törölgetve lassan felegyenesedik. Unottan nézek rá, de még nem végzett. Újabb röhögőgörcs kapja el, mire rácsapok a vállára:
-Ne röhögjél már!
Nyilván ez csak olaj a tűzre. Zavartalanul folytatja a röhögést, még le is guggol a barom. Komolyan, ez a gyerek néha kibírhatatlan. Karba tett kézzel állok, de megunom, úgyhogy inkább főzök egy kávét, amíg végez. Elkészül az ital és belekortyolok. Kezd lenyugodni, de néha még felnevet a széken ülve.
-Lennél kedves abbahagyni a röhögést? – igyekszem nyugodtan mondani, de egyre frusztráltabb vagyok. Ez a marha soha nem tudja abbahagyni a nevetést..
-Jóh.. haha...deh.. miért szólongatod.. hahaha... meg mióta.. hahaha..
Fejemet fogva iszom a kávét és imádkozom, hogy abbahagyja. De legalább nem tudja meg, hogy Jungkook nevét nyögtem. Nagyon sóhajtva iszom ki a kávét és a fürdőbe indulok tussolni.
-Jimin.. – hallom Taehyung lenyugodott hangját a konyhából- Ezért nem akartad? Mert mások előtt nem becézgetheted a farkad, miközben elmész?
Újra kitör belőle a röhögés, mire becsapom a fürdő ajtaját, de még hallom, ahogy utánam kiált:
-Így soha nem fogod elveszíteni!
De nehéz ezzel a marhával.. Nem baj, lényeg, hogy nem buktam le.
Öt perc alatt lefürdök és a szobámba megyek felöltözni. A konyhába érve látom, hogy végre lenyugodott és kávét iszik a barátom.
- Láttam, vettél egy bőrnadrágot meg egy pólót- mondja, néha még egy-egy apró kuncogás szerű hangot hallatva. Ez aztán nehezen múlik el- Nem is tudtam, hogy szereted a bőr cuccokat.
-Ki mondta, hogy turkálj a szatyromban? – kérdezem, de nyilván nem izgat igazán. Itthon van nálam a majom- Amúgy meg nem olyan rossz az.. – rossznak nem rossz, csak mindent mutat. Nem is tudom, hogy fogom hordani Kuksi jelenlétében, ha azonnal meglátszik benne minden..
-Hát elég motoros- húzza el a száját- És mi volt a kölökkel?
-Semmi. Vagyis de-jut eszembe az apróság, amit megtudtam Kuksiról. Többet nem hívom Kookie-nak.. bár az előbb pont ez a nyelvbotlás mentett meg- A nagybátyjával lakik valami családi zűr miatt.
-Meg kéne tudnod, mi volt az a zűr-mondja- Maradj közel hozzá.
Ó, nem tudnék sokáig távol maradni tőle.. már most is hiányzik! Rá akarok írni, hogy hazáért-e meg nem ázott-e meg, fürödjön meg forró vízben és igyon egy teát.. na jó, nem vagyok az anyja..De azért írhatok neki, nem?
-Jól van- felkapom a telóm a szobámból és átmegyek a nappaliba, hogy letöttyenjek a kanapéra és írjak neki. Taehyung jön utánam.
-Te hívtál? – kérdezem. Nem nagyon néztem a telót, Kuksi lefoglalta a figyelmem.. khm. A buszmegállóban láttam, hogy valaki keresett, de fel kellett szállni, így nem néztem, ki volt. Aztán a buszon Jungkook járt a fejemben, hazafelé siettem az eső miatt, így akkor se néztem meg a mobilom, aztán ugye más miatt sürgetett az idő.. ezalatt keresett a marha, még üzenetet is írt, hogy átjön. Tehát nem szó nélkül akart beállítani.
-Ja, háromszor-huppan le mellém, kezét lazán a háttámlára téve- Minek neked telefon, ha nem veszed fel?
-Bocs, az üggyel voltam elfoglalva. Na és te mit csináltál?
-Szart se-kezd bele unottan- Gondoltam, kiverjük egymásnak, ha hazaérsz. Tényleg, majdnem elfelejtettem-azzal közelebb hajol és egyik kezemet lába közé vezeti. Nem gyakran ütöm meg a barátom, de most adtam neki egy kisebb öklöst a szabad kezemmel – Hé! – dörzsöli karját – Ezt most miért kaptam?
-Mert körberöhögtél, azért-húzom el kezem a farkáról-Verd ki magadnak.
Szemét forgatva válaszol:
-De Jimin, leszoptalak.. Ennyi kijár nekem. Amúgy meg – folytatja mosolyogva- A te hibád, hogy nevetnem kellett.. ki ne röhögött volna, mikor nekiálltál becézgetni a farkadat.. pontosabban nyögve becézgetni.. háhh..
Megint nevetni kezd és csak remélni tudom, hogy most hamar abbahagyja. Unott fejjel nyúlok a telóm után, hogy gyorsan írjak Kuksinak:
JM:nem áztál meg nagyon?
Taehyung kuncogva kérdezi:
-Fürdés közben is beszélsz hozzá?
Kuksi válaszol, így nincs időm Taehyung hülyeségére.
JK:nem.te?
Eszembe jut, hogy nem mostam még ki a pulcsiját,de nem is akarom, mert még nem használtam fel arra, amire akartam. Legalábbis nem végeztem, mert megzavart ez a kuncogó kis hülyegyerek.
Megint megszólal mellettem, mert nem hagyja nyugodni a téma:
-Elég gáz lesz, ha szex közben a csaj neve helyett azt kiabálod majd, hogy kuki-folytatja az eszmefuttatását vigyorogva- Kicsit se fog beteg állatnak nézni..
Próbálok nem rá figyelni, csak Jungkook-ra.
JM:én se nagyon, de a pulcsid kicsit vizes lett. Nem baj, ha nem viszem holnapra? Ki akarom mosni meg ilyenek tod
Meg ilyenek. Hát. Szükségem lesz még rá.. Hogy ne kelljen többet megszegnem a Kuksinak tett ígéretemet. Az illat emlékére kissé elpirulok. Mintha egy béna tinilány lennék. Ajj.
JK:no para, hozod, amikor tod. de hnap az új nacidba gyere.
Tágra nyílik a szemem. Miért lepődök meg? Még nem állok erre készen. Kínos lenne abban a nadrágban készen állni..Khm.
-Talán olyan csajt kéne keresned, aki szex közben azt kiabálja, hogy „PUNCI!!”-az utolsó szót üvöltve röhögi ez az ökör mellettem. Megölöm! - Akkor összeillenétek..Hahahahha!

Fájdalmat tükröző arccal a plafonra nézek. Most komolyan ezen fog röhögni egész nap?
-Szállj már le a témáról..
JK:itt vagy? nincs kifogás! holnap abban jössz. ez parancs.
JM:ki kell mosni előtte
JK:mondom, hogy nincs kifogás! old meg! pl kimosod és ráteszed a radiátorra. hideg van, tudom, hogy fűtesz.
JM:de nincs annyi szennyesem, hogy mossak
JK:akk nem mosod ki, leszarom. abba jössz.
JM:nem tudsz várni?
JK:jól kezdted a mondatot.
Miért kell ilyennek lennie.. A boltban felveszi csomó ember a ruhát, ki kéne mosni.Persze nem ez a fő probléma, de.. ajj, katasztrófa lesz. Le kéne kötni valahogy a farkam. Ha odagumiznám a lábamhoz .. az fájna. Mi a szart csináljak..
-Kivel beszélsz? – kérdezi Taehyung a telóm felé nézve.
-Anyáddal. – sertésnek szántam a röhögés miatt, de nem vette a lapot:
-Szólj neki, hozzon tejet. Tejbepapit akarok vacsira- ásít egyet és nyújtózkodva az ölembe hatja a fejét.Ez komolyan azt hiszi, nincs jobb dolgom, mint az anyjával beszélni Facebook-on? – Simizd  a buksimat, hogy elaludhassak. Elfáradtam a röhögéstől.
-Te kis.. – keresem a szavakat, de egész aranyos, ahogy halvány mosollyal a száján, csukott szemmel fekszik, így eleget teszek kérésének és elkezdem simogatni a fejét.
Kezd elbóbiskolni, én meg visszatérek Kuksihoz.
JM:nem akarom felvenni így, h nem mosom ki
JK:de igenis felveszed. amúgy meg azt olvastam, a nadrágot elég félévente mosni
JM:mi van???
JK:nyugi én nem félévente mosom lol csak ezt olvastam úgyhogy ne parázz emiatt vedd csak fel szépen
JM:sztem úgy értették h ha csak TE hordod akk nem kell gyakran mosni de azt a félévet tuti benézted az rohadt sok
JK:mondom h én gyakrabban mosom baszod és fél évet írtak amerikai tudósok
JM:azok csak a burger kinghez értenek
JK:jah na akk hnap gyere a bőrnadrágban. a pólót kimoshatod előtte
JM:kösz h megengeded.
JK:szívesen
Szóval nem érzi az iróniát. Na mindegy.
Taehyung két órát aludt az ölemben. Álmában átölelte a derekam és mamának hívott, később megfordult és lerúgta a lábával a párnát a kanapéról, aztán halkan kuncogni kezdett és azt motyogta:kuki, punci. Ha-ha. Szegény világtalannak ez az egy poén jut, ezen kell röhögnie egy teljes napig.
Amíg aludt, én sorozatot néztem a telómon és persze csináltam egy képet az alvó barátomról.

Már majdnem behugyoztam, mikor végre felébredt. Álmosan pislogott és rekedt hangon megszólalt:
-Hol vagyok?
-Útban-mondom, majd felállok és megyek a mosdóba, de még visszaszólok neki-Töröld le a nyálad.
Mikor visszaérek, még mindig félálomban motyogja:
-Tejbepapiról álmodtam.
-Is.
-Mer mit mondtam? – néz nagy szemekkel. Ha most elmondom, soha nem lesz nyugtom.
-Hát, hogy segítesz a háziban.
-Ja. Fura. Nem emlékszem – néz maga elé. Ezt elhinni.. kis naiv. Erre el kell mosolyodnom.
Odaviszem a füzeteket a nappaliba, aztán fogom a fejem, mert nincs nálam könyv, amiből a feladatot nézhetnénk. Bent hagytam a suliban,mivel mindig Taehyung könyveiből nézzük a feladatot. Vagyis ő nézi, én meg a füzetét nézem.
-Akkor holnap reggel átjövök-mondja és ráteszi térdemre kezét- Csak most ne aludj el!
-Nem kell átjönnöd, majd órák előtt leírom-válaszolok, mert nem akarok olyan helyzetbe kerülni vele.
-Nem lesz időd, mert a kisfiún kell dolgoznod-nagyot nyelek, ahogy elképzelem, hogy Kuksin dolgozom.. khmm... maradjunk témánál.
-Jó, gyere akkor.De előtte verd ki magadnak!
-Mi bajod mostanában.. – mondja tűnődve-Mintha nem élveztél volna el.
-Hagyjuk már! – nem tudom, mit mondjak erre,csak a szemem fogatom.
-Csak neem.. – néz rám tágra nyílt szemmel, vigyorogva. Ugy enem jött rá??
-Csak mi nem??
-Zúgtál bele..
-Belé??Pfujj!
-.. egy lányba? - Kérdezi szemöldökét húzogatva. Ó. Félreértettem.
-Ja. Ja nem-nyugszom meg. Nem jött rá. Azért ennyire nem penge.
-Mer’ te kire gondoltál? – egyszercsak tágra nyílik szeme, még a száját is eltátja. MOST buktam le?-Ugye NEM anyámra???!
Csak nézek rá és nem értem. Mi vaan?Ez még mindig alszik?
-Mi a szart akarnék anyádtól??-kérdezem fura arccal. Akaratlanul is elképzelem magam az anyjával és enyhe undor társul az értetlenségemhez.
-Én nem tudom, mond meg te! – néz rám vádlón én meg még mindig nem értem- Az előbb is chateltél vele!
Arcom ellazul és nem tehetek róla, most rajtam a sor, hogy a képébe röhögjek. Ez beteg.
Csak néz, kissé dühösen. Annyira szereti az anyját, hogy azt hiszi, egy korombéli  fiú akarhat tőle valamit? Micsoda fantázia!
-Nem akarom anyádat meg.. vagyis nem.. – hirtelen nem tudom, hogy mondjam. Megszeretgetni? Meg.. ? Ilyen lehetetlen szitu is csak Taehyung miatt történhet meg.
-Hebegsz-habogsz, tényleg akarsz valamit tőle! – bök a mellkasomra mutató ujjával.
-Csak nem akarok csúnyán beszélni anyádról, te nagyon hülye!
-Persze.. maradj tőle távol!
-Jól van-hülyékkel nem szabad leállni vitázni- Ezt megígérhetem.
-Ajánlom is! – micsoda fenyegetés. Ez tényleg bolond. Azt hiszem, nélküle nagyon unalmas lenne az életem. Nélküle meg Jungkook nélkül. Sóhajtok egyet, mint egy romantikus filmben a hősszerelmes, mire Taehyung felkapja a fejét:
-Ugye nem megint róla fantáziálgatsz?! – ez a komoly arckifejezés ebben az abszurd helyzetben megint nevetésre késztet. Nem értem, hogy lehet ennyire hülye. Alábecsültem.
-Annyi marhaságot összehordasz..-mondom és megrázom a vállát, hátha felébred vagy kevésbé lesz ostoba szegényem- Nem akarok semmit anyádtól!
-Biztos? – gyanakodva méreget. Sokadszorra nézek a plafonra és megint rá kell jönnöm, hogy a barátom butasága határtalan.
-Száz százalék!
-De furán viselkedsz. Mintha szerelmes lennél!
Úgy döntök, beszopatom a hülyémet:
-Ja,Kati nénibe vagyok szerelmes-mosolyodom el a hazugságra. Ha ezt elhiszi.. Nem, az lehetetlen. ENNYIRE már tényleg nem lehet hülye..
-A magyar tanárba?? – megdöbbenésében elnyílik ajka, majd vigyorogva kiabálni kezd- Tudtam! Tudtam, hogy szerelmes vagy! Ez mindent megmagyaráz..
Hagyom, hadd pörögjön a kicsi agya. Szinte látom, ahogy összeteszi az általa felfedezni vélt „jeleket”..
-Olyan jó vagy magyarból, pedig utálsz tanulni.. -kezd számolni ujján - Mostanában kevésbé gusztustalan a tanárnő..-Talán arra gondol, hogy újabban néha még melltartót is felvesz? - Sokszor dicséred őt, múltkor segítettél neki letörölni a táblát.. mostanában nem akarod, hogy kiverjem neked.. te kajak belezúgtál! – Eljut az ötödik ujjáig a felsorolásban, majd elfintorodik- Fúj haver! Ez aztán rohadtul gáz!
-Nekem mondod? – igazán gáz, hogy nem veszi észre, hogy előbb dugnám meg Michael Jackson holttestét, mint azt a középkorú, ráncos banyát. Jó tanár, na de ennyire nem.. Istenem, ez egy igazi idióta. Csak erőnek erejével bírom visszatartani a röhögést.
-Komolyan, pffúj, ember! – egy kósza nyálcseppje az arcomon landol, amit letörlök. Kicsit túl hevesen ejtette az a pf-t.. Nagyon beleélte magát. Elvigyorodok a gondolatra, hogy kajak beveszi ezt a böszmenagy marhaságot. Lényeg, hogy ne tudja, hogy beleestem Kuksiba. Bár ez már sokkal gázabb..talán mégis elmondhatnám neki. Ő is meleg, szerintem.. Csak ő se akarja bevallani magának. Erről el kell majd beszélgetnem vele. De még nem akarom.
Inkább röhögjünk még egy kicsit.
-Ja, hát rájöttél... az a sok szexi ránc tapasztaltságot sugall, én meg nem tudok ennek ellenállni, nem tehetek róla- kezdem, aprót sóhajtva, szívemre tett kézzel, szerelmesen felfelé nézve, de szemem sarkából visszapillantok rá, hogy lássam a reakcióját. Nem csalódom, döbbent undorral néz rám a hiszékeny hülye- Ahogy a krétaport beletörli a fekete szoknyájába, aztán piszkos ujját megnyálazva belelapoz a könyvbe, az olyan.. tudod, mocskos. Szeretnék hosszú, lógó melleivel és közöttük elhelyezkedő, domborodó pocakjával játszadozni. Imádom nézni, ahogy kiveszi hóna alól a szendvicset, beleharap, és megülnek a morzsák szája szegletében meg lecsorog a majonéz az állán – szegény ember mérhetetlen undorral és megrökönyödéssel bámul én meg alig bírom visszatartani a nevetést.

-Ez rohadtul gusztustalan, haver! – fintorgó fejjel képzeli el az általam leírt, valóban nem túl esztétikus látványt.
-...aztán ahogy lehajol előttem és kilátszik a nagy..
-Oké, oké, értem, hagyd abba, vagy hányást fogsz takarítani! – emeli fel kezét, én meg örülök, hogy nem kell folytatnom, mert bármelyik pillanatban kitörhet rajtam a  röhögés. De tegyük fel a pontot az i-re, még egy utolsó mondatot kibírok nevetés nélkül:
-És olyan szexi a bajsza!
Kész, ez igazán betette a kaput a barátomnál. Szájára tapasztott kézzel kifut a szobából,belőlem meg kitör a röhögés. Na, talán most nyugtom lesz tőle egy darabig.
A fürdőbe megy, ereszti a vizet. Remélem, nem hányt be!
Vidáman utána megyek és látom, hogy az arcát mossa hideg vízzel.
-Minden oké? – kérdezem vigyorogva. Felegyenesedik és a csapra támaszkodva néz a tükörbe- Szarul nézel ki.
-Bazd meg, Jimin.. – mondja gyenge hanggal. Szerencsétlent tényleg megviselte az előbbi. Túl jó a képzelőereje- Te aztán.. te aztán.. – keresi a szavakat- Hihetetlenül aberrált vagy! Azta kurva élet- Lehajtja fejét, még mindig támaszkodva.
-Hát, ez van, haver! – mosolygok magamban. Nehezemre esik komoly fejet vágni. Elmondjam neki, hogy szívattam? Kicsit mérges lenne.
-Te tényleg egy beteg állat vagy. – minden szót lassan ejt ki a sokkhatás miatt. Fejét ingatja, majd megdörzsöli szemét- De segítséget kérünk.
-Nem kell, jól haladok nála- a hülyeség csak úgy kicsúszik a számból. Úgy tűnik, belejöttem.
Megdöbbenve emeli rám tekintetét.Mintha bejelentettem volna, hogy megbasztam egy macskát.
-N-nem.. ugye nem..-dadog, én meg rájövök, hogy egy életre elvehetem a kedvét a taperolástól. Jungkook-ért mindent. Amúgy meg nagyon is jól szórakozom.
-Háát.. – nyújtom el a szót. A képzeletére bízom,elég élénk neki, így nem csalódom.
-Az.. az nem lehet.. – tátog valamit, nem tudom, mit.
-De bizony- húzogatom a szemöldököm fel-le. Kezdem sajnálni.
-Te..
Tágra nyílt szemei jobbra-balra mozognak, ahogy gondolkodik,majd újra rám néz, hitetlenkedve.
-...
-...
Egy perc néma csend után megjön a hangja és elordítja magát:
-Te megdugtad az irodalom tanárt!!! Fuhuhuuuujjjjj!
Szenvedő arckifejezéssel öklendezni kezd én meg rájövök, hogy túlzásba estem. Már nem vallhatom be, hogy poén volt.
-Ne a csapba.. – odatolom a vécé elé, ő meg tovább öklendezik, de végül nem hányik. Hál istennek, talán rendben lesz. De ezt azért ki kell hevernie.
Megcsapkodom  a hátát, mire ellöki kezem.
-Fúj, bazdmeg.. mostantól ne érj hozzám! – teljesen kikészült szerencsétlen- Miért nem szóltál, mielőtt a számba vettem.. azt a kurva élet!!!

Megint öklendezik,úgyhogy megpróbálom menteni a menthetőt:
-Azóta megmostam, ne fossál.
-De a farkad.. ott járt.. én meg be.. bevettem a számba bazdmeg, ezt nem hiszem el!
Jó húsz percig mondja a magáét. Lényegében ugyanazt ismételgeti. Komolyan megfordul a fejemben, hogy elmondom, vicc volt, de ez az egyetlen módja, hogy ne akarjon többet hozzám érni. Meg amúgy is kinyírna, ha megtudná,úgyhogy inkább hagyom, hogy lenyugodjon. Kimegyek főzni egy zöld teát és amíg felforr a víz, hallom, hogy magában beszél a fürdőben. Még mindig a kád szélén ül, mikor beviszem neki az italt. Eltart egy pár másodpercig, mire felnéz szegény hülye.
-Hoztam zöld teát, idd meg, lenyugszol tőle.
Lassan a pohárért nyúl, majd megkérdezi:
-Ezt.. ezt ugye rendesen elmostad? – néz a pohárra és meg se érinti, amíg nem válaszolok:
-Nyugi, rendesen elmostam és fogat is szoktam mosni-nyugtatom meg,de nem veszi el, így hozzáteszem: - Kiöblítettem a számat.
Végre elveszi a poharat és nagyon lassan, maga elé nézve beszél:
-A barátom aberrált.
Nem győzöm forgatni a szemem. Ennyire megviselte? Egyáltalán minek hiszi el..
-Hívd fel anyádat, hogy itt alszol-mondom neki-Ilyen állapotban nem mehetsz haza.
-Te megvesztél?? – emeli rám tekintetét-Abban az ágyban aludjak, ahol.. – megint járni kezd az agya, aminek nem lehet jó a vége, így gyorsan közbeszólok:
-Nála voltunk – megrándul az arcom. Lezárhatnánk már a témát. Le kell fektetnem, egy kiadós alvás után jobban lesz-Na gyere, feküdj le, reggel megfürdesz és hazaugrasz a könyveidért-bűntudatom van, hogy miattam ilyen állapotba került,de nem tudtam máshogy megoldani. Nincs mit tenni, ha egyszer a testem nem fogad szót nekem,amikor a hozzám érnek..
Belekarolok és a szobámba vezetem. Úgy bánok bele, mint egy kisbabával. Hagyja, hogy betakargassam és már mennék ki, hogy a kanapén aludjak majd, de megfogja  pulcsim szélét. Ránézek, de nem szól semmit és a félhomályban nem látom jól az arcát, így nem tudom, mire gondolhat, de ezek szerint nem undorodik tőlem annyira, hogy ne bírna velem egy ágyban aludni. Bebújok mellé és negyed óra múlva hallom a szuszogásából, hogy elaludt. Előveszem a mobilom, mert én nem tudok ilyen korán elaludni. Beállítom az ébresztőt fél órával korábbi időpontra reggel, mint ahogy amúgy kelek, hogy Taehyung-nak legyen ideje hazamenni a könyveiért, aztán megkeresem az anyját Facebook-on, mert nem hívta fel ez a marha. Fura ezt csinálni, de ráírok, amire azonnal válaszol és nem akad ki, hogy nem beszélték meg előre. Jó fej. Valahogy a sötétben, csendben kicsit érzelgős hangulatom lesz és ráírok anyára, hogy mi van velük, de nem válaszol. Talán már alszik?
Ezután a Kuksival folytatott beszélgetést nézem és gondolkodom, mit írhatnék. Tíz perc után se jut eszembe semmi, így már feladnám, amikor ő ír nekem:
JK:jó éjt, Chim.
A szívem nagyot dobban. Elmosolyodom és bepötyögöm a választ:
JM:jó8 Kuksi :)
Enyhén remegő kezekkel tartom a telót és nem tudom, mit írjak. Talán tényleg megy aludni? Negyed tizenegy van. Végül is reális,ha most fekszik le. Kíváncsi vagyok, miben alszik. Gondolom, nem rakétás pizsiben. De igazából az se zavarna. Persze, az is lehet, hogy félmeztelenül alszik.. vagy meztelenül.. a kosáredzés alatt az izzadt pólója izmos felsőtestet sejtetett.Biztosan jól néz ki.. Kár, hogy még nem láttam fedetlenül.
      

Álmodoznék még egy kicsit Kuksi szexi testéről, amikor érzem, hogy Taehyung álmában átkarol. A kellemes érzésnek hála könnyebben ellazulok. Elégedetten adom át magam a megnyugvást nyújtó álomnak ez után a hosszú nap után.

köszönöm szépen, hogy elolvastátok!❤️

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro

Tags: #jikook