Köszönöm, hogy itt vagy!
Egyszer talán ki is javítom megint, most egyelőre csak fel akarom tölteni 😅
jó olvasást!💗

A kosárcsapat lendületesen játszott,de egyvalaki határozottan kitűnt a többi közül. Nyilván Kuksi volt az,a vak is látja, milyen őrülten szexi tizennégy éves létére. Profikat megszégyenítő módon játszott és úgy mozgott, mint aki labdával a kezében született. Olyan magasra ugrott és olyan könnyedén, mintha nem is ember lenne.. Mintha csak repülne. De ami igazán lenyűgözött, az izmos testére tapadt izzadt világos pólója, ahogy minden mozdulatnál kilátszott egy kicsi kockás hasából és ahogy azok a gyönyörű kezek vezették a labdát...

Akaratlanul is valahol máshol képzeltem el a kezét.

És az az arc, ahogy koncentrál...Nedves ajka enyhén elnyílik, szemöldöke összeráncolódik, ahogy a labdát figyeli. Nagyot nyelve legeltettem szemem földbegyökerezett lábakkal és nem tudom megmondani, meddig nézhettem ezt az angyalt. A legjobb szobrász se tudna az ő testénél és arcánál tökéletesebbet alkotni...komolyan megint elvette az eszem. Olyan légiesen mozgott, olyan egyszerűen dobta be a labdát.. tehát jó a lyukérzéke. Na nem mintha ez rám tartozna.. Nyilván nem... De mégis, hogy tud így elvarázsolni??
Mikor az edző sípol, feleszmélek a kómából és letörlöm a nyálam, majd megpróbálom rendezni arckifejezésem. Szedd össze magad, Jimin! Most te se nézel ki rosszul. Ne ájulj el, mint egy tinilány! Ő a fiatalabb. Csak képzeld el, hogy kis teherautókat tologat egy mintás szőnyegen, vagy hogy fogócskában izzadt meg. Nyugi.
Pár mély levegővételre van időm, majd odaér mellém és én nem tudok mást tenni, csak bámulom a testét, néha visszanézve arcára, küzdve az elsöprő vággyal, hogy beletúrjak hajába és magamhoz rántsam egy szenvedélyes csókra, majd hagyjam, hogy azt tegyen velem, amit csak akar. Mozog a szája. Ó. Tehát beszél.

-B-bocsi, m-mit mondtál? – legalább az utolsó szót ki tudtad mondani egybe. Ez az, kezdesz fejlődni, Jimin!

Elvigyorodik azzal a szexi mosolyával és érzem, ahogy még nehezebben lélegzem. Láthatóan emelkedik és süllyed a felsőtestem.
-Mondom, csukd be a szádat, Chim Chim! – rámkacsint és mindjárt elájulok. Szó szerint megbicsaklik a térdem. Nem hiszem el, mi van velem??
Utánam nyúl és megtart. Hozzám ér. Te jó ég.. csak egy vékony ing van rajtam, de mindjárt meggyulladok. Földre szegezem a tekintetem.
-Vigyázz, Chim.. – egy pillanatra úgy tűnik,aggódik- Rosszul vagy?
Ki kell találnom valamit, hogy ne nézzen komplett idiótának.
-Kicsit lement a vérnyomásom- kamuzom. Inkább az egekben van- Ilyenkor könnyen megszédülök.
-Ülj le, amíg letusolok és átöltözök-vezet oda egy padhoz- Itt a vizem, igyál!
Oké,nem egy romantikus drámában vagyunk.. akkor meg mit képzelgek arról, hogy közvetett csókot váltok vele?? Rátapasztom remegő ajkaim az üveg szájára és behunyom szemem.

Szinte érzem Kuksi ajkait az enyémen, amitől szívem ki akar ugrani a helyéről.
-Ne olyan mohón, nem tesz jót, ha ilyen hirtelen ennyit iszol! – szinte el is felejtettem, hol vagyok, annyira belemerültem a kis fantázia világomba. Visszaadom Kuksinak az üveget-Te aztán szomjas voltál.
Most veszem észre, hogy az üveg háromnegyedét kiittam.
      
Enyhén elpirulok. Kiszáradt a szám miatta.Ez csakis az ő hibája!
-Ömm. Bocsi-hozom a formám. Nagyon okosnak tűnhetek. Na mindegy.
-Semmi gond, Chim-már megint azt csinálja! Olyan édesen és szexin mosolyog!! Miért nem illegális ez?? – Mindjárt visszajövök. Maradj ülve és hajtsd le a fejed a térdeid közé.
De szívesen venném, ha ő hajtaná fejét a lábaim közé.. bár most így is az ájulás szélén állok. Vagyis ülök.
-Oké.
-Sietek-azzal felkocog az öltözők irányába, én meg egyedül maradok a gondolataimmal. Nem tudom kiverni a fejemből azt a gyönyörű, szexi látványt. Az arca.. a teste.. minden. Nagyot sóhajtok és lehajtom a fejem. Ettől elmúlnak ezek a béna érzelmek és újra normális leszek??
Tíz perc múlva kocogó lépteket hallok. Felemelem a fejem és meglátom az én félistenem. Végre nem annyira elképesztően érzéki így, száraz ruhában. Végig mérem feje tetejétől a cipőjéig, szemeimet kényeztetve. Piros pulcsi van rajta és haja alja még enyhén nedves. Álljunk csak meg! Nincs is zuhanyfüggöny az öltözőkben.. ezt.. ezt nem hiszem el!! Valaki, úgy értem, valakik látják meztelenül fürdeni az én Kuksimat??? Ne.. a féltékenység szívembe markol, mint egy éhező vadállat és nem akarja azt elengedni. Mindjárt felrobbanok!
-Ömm.. bocs, hogy sokáig tartott.. -arcomról a földre fordítja gyönyörű tekintetét. Ez kérem egyike azon ritka pillanatoknak, mikor Kuksi zavarba jön. Olyan édes! – Nagyon rosszul vagy?
Ellágyul arckifejezésem. Szóval aggódik értem és megijedt a dühös arckifejezésemtől? Ó, Kuksi, ha tudnád, kire vagyok mérges.. azokra a gazemberekre, akik meztelen testeden legeltethetik szemeiket. Ahogy a víz végigcsordogál izmos testén.. ahogy szappanos kézzel végig simogatja testét.. nagy levegő.. kifúj.. nyugi.. Talán be kéne lépnem a kosárcsapatba. Kár, hogy ilyen alacsony vagyok. Brühü.
-Ömm. Semmi gond. Mehetünk?-na. Úgy tűnik, a féltékenység jó hatással van rám. Nem dadogok. Pirospont.
-Ja-elmosolyodik és nem tehetek róla, mindjárt megzabálom. Tényleg fel akarom falni. Khm..
Kifelé menet útba esik a kávéautomata és Kuksi megáll.
-Milyet kérsz? – néz rám azokkal a gyönyörű szemekkel. Kicsit elbambulok, de aztán rájövök, hogy válaszolnom kell.
-Miért akarsz kávézni? – nem értem, minek állt meg.. gyakran vizet ad ki az automata, vagy csak fél pohár kávét. El ne felejtsem jelenteni Taehyung-nak, hátha elkezd ezután is nyomozni a kis hülye.
-Mert alacsony a vérnyomásod és nem jutsz így el a Plázáig.
Jaa.. tényleg. Hát, remélem, nincs benne sok koffein, mert az most tényleg nem kell..
-Kapucsínót.
-Ok.
A gép jó szokásához híven egy második világháborús tank hangjához hasonlóan dübörög, hogy elkészítse azt a két kávét. Pazar. Amúgy, ha karácsonykor rénszarvasos a pohár, ilyenkor húsvét előtt miért nem kisnyulas? Na ki a kölök.. Még szép, hogy egy fiatalabbat nézek ki magamnak, ha agyi szinten hat vagyok..
-Köszi. – mosolygok rá csukott szemmel. Ha kinyitom és felnézek rá, ki tudja, milyen következményei lehetnek meggondolatlanságomnak.. talán rávetem magam.
-Szívesen, Chim Chim.
Már a becenevem is szeretem. Teljesen elvarázsolt.
Kiérünk a buszmegállóig és miközben várjuk a buszt, visszaadom a pólóját.
-Tessék – mondom piros fülekkel-Kimostam.
Ekkor jut eszembe, hogy elfelejtettem a pólóját szagolgatva kiverni. A francba. Mérgemben beleharapok ajkamba a kihagyott lehetőség miatt.
-Kösz, Chim-elteszi és engem szuggerál. A földet bámulom, majd pár perc múlva már nem bírom tovább és felnézek rá.
-Mi van?? – meglepődöm, milyen hangosan mondom. A buszmegállóban lévő két öregasszony mamatankjaikkal kezükben rosszallóan felénk néz.
-Csak kíváncsi voltam, mikor nézel végre rám- mosolyog, mire elolvadok. Hirtelen a Nap is fényesebben süt. Nem, komolyan, előbújt  a Nap. Enyhén elnyílnak ajkaim és pupillám kitágul, hogy még inkább üvöltsön rólam, hogy „akarlak, Jungkook!!!! „ Nehogy már véletlen ne legyen egyértelmű.. Megint enyhe készültséget érzek odalent. Most meg mitől esek ekkora izgalomba?? Egy pillantásától? Haa.Szakadozott légzés 2.0
-Még mindig rosszul vagy? – kérdezi. Hát. Ha húzna egy zacskót a fejére, talán könnyebb lenne. De a széles válla.. és a feneke ebben a nadrágban.. és a keze.. könyörgöm menjen valami a szemembe, hogy ne lássam!
-Áh-legyintek,de kicsit elveszítem az egyensúlyom, megint. Nem esek el, csak arrébb lépek, mint egy debil. Már állni se tudok, nagyszerű, tapsot neki! – Jól vagyok.
-Azt látom- végignéz rajtam, nehogy ne legyek vörös egy percig. Klassz- Ülj le!
Engedem, hogy leültessen és idegesen markolom a térdem. Izzad a kezem. Még jó, hogy nem öltöztem be nagyon.
-Mi a baj ma veled? – néz rám egész közelről. Nem egyértelmű, hogy epekedek érte?
-Ma nem vagyok a toppon-vele szívesen lennék a toppon. Vagy alul.. már megint ezek a gondolatok.. Felperzsel a tekintete. És még csak nem is próbálkozik- Mondtam, hogy alacsony a vérnyomásom.
-Ne menjünk inkább máskor? – kérdezi. Szent szar! Nem akarom elhalasztani! Elég legyen,Jimin még elcseszed!
-Nem! – szinte kiabálok, mire először meglepődik, majd elmosolyodik- Jól vagyok.
-Rendben. De ha mégis, csak szólj és hazamegyünk.
Elképzelem, hogy ápolónőként sürög-forog körülöttem és akaratlanul is elmosolyodom. Aggódik értem. Bár jobban teszem, ha én is aggódom magamért, mert kezd nagyon melegem lenni. Amúgy meg jól állna neki az ápolónő jelmez. Fehér kisszoknya kissapkával.. ahogy a lázmérőt a számba teszi.. vagy megvizsgálja  a légzésem pucér felsőtestemen.. Legyen inkább doktor bácsi. Ahogy feltúrja fehér ingujját vizsgálat előtt és közelebb húzom nyakkendőjénél fogva..
Egyszercsak egy kezet látok az arcom előtt fel-le mozogni,mintha integetne.
Megrándul az arcom és megint rá kell jönnöm, hogy túl sokáig bambultam.
-Itt a busz, ne aludj, Chim!-megfogja kezem és magával húz, fel a buszra. Olyan, mintha nem is én lennék. A bőröm felforrósodik azon a pár centin, ahol hozzám ér gyönyörű kezeivel.
Félig lehunyt szemmel hagyom, hogy vezessen és azt kívánom, bárcsak nem engedné el a kezem. Most már ezer százalék, hogy búza vagyok, de jelen pillanatban leszarom. Csak érezni akarom azokat a kezeket magamon.
A buszon nincs ülőhely, ezért megállunk az egyik ajtó mellett. Ez a busz egy őskövület, egy ikarus vagy mi a szösz. Utálok állva utazni, de csak öt percre van a pláza. Kinézek az ablakon, hogy lelassítsam a lélegzetemet, amikor a körforgalomnál olyan hirtelen veszi be a sofőr a kanyart, hogy esni kezdek az ajtó felé, ami pont ezt a pillanatot választotta arra, hogy kinyíljon. Rémült fejjel igyekszem bármilyen fogódzkodót találni, de menthetetlenül repülök az ajtó felé, amikor is Jungkook megtart,megmentve engem a kieséstől.
Túlkiabálja a hangos buszt:
-Jól vagy??
Rohadtul berosáltam, de most, hogy Kuksi a karjaiban tart, már kezdek jobban lenni. Az én hősöm.
-Ighenn- azért a hangom reszket egy kicsit. Nem lett volna jó kiesni.
-Ez az idióta barom- néz a sofőr felé- Hé! Kinyílt a hátsó ajtó!! – előre üvölti az idegbeteg parasztnak-Hogy lehet így bevágni egy kanyart.. Ez nem normális!
Már nem is bánom, hogy ilyen balfasz a sofőr, mert még mindig a karjaiban tart az én Kuksim. Bárcsak messzebb lenne a pláza! Aztán beugrik, hogy mehetünk távolabb is:
-Ez a busz kivisz a Stop Shop-ig-kezdem dobogó szívvel, remélve, hogy beadja a derekát- Menjünk inkább oda, ott több a bolt és nagyobb a választék.
-De hát ez a sofőr egy őrült! – lepődik meg a kis cuki. Nem is sejti, hogy mire megy ki a játék? Még egy-két ilyen esés és Kézen fogva szállunk le a buszról, mert félt engem- Bajod eshet, ha még tovább maradunk.
-Nem fog, ha vigyázol rám – mondom enyhén elmosolyodva, kicsit piros arccal.
Kuksi a világ legédesebb mosolyával ajándékoz meg, majd még biztosabb pozícióra váltva tart erős karjaiban.Ha beleesnénk egy feketelyukba, akkor is biztonságban lennék vele.
Lehajtott fejjel viselem lányos zavarom. Olyan jó érzés ilyen közel lenni hozzá és érezni a teste melegét. Ne, inkább ne gondoljunk a testére, mert ilyen közelségben megérezheti a legkisebb változást is a nadrágomban. Maradjunk a tiszta gondolatoknál. Egyenlőre.
Átölelem, hátán a pulcsijába markolva. Majd’ kiugrik a szívem. Biztos vagyok benne, hogy érzi, de talán betudja az előbbi élménynek. Remélem.
Fejemet széles vállára hajtva, illatát beszippantva utazunk tovább. Igyekszem megjegyezni ezt az édes Kuksi-illatot. Jól jöhet még egyéb helyzetekben. Khm..
Azt hiszem, hazafelé jobb lesz fáznom egy kicsit. Könyörgöm, legyen hideg!! Hadd vegyem el  pulcsiját... Április, eddig szívattál, most fizesd vissza a kölcsönt!! Légyszii.
Orromat nyakába fúrom és csak remélni tudom, hogy rá is akkora hatással van ez a mozdulat, mint rám. Én ugyanis megőrülök, ha hozzáérnek a nyakamhoz...
Már igazán hozzászoktam erős kezéhez a derekamon, de ekkor szólt, hogy le kell szállnunk. Francba. Talán Bécsig kellett volna elhívnom,mondván, hogy ott lehet igazán vásárolni. Na, mindegy.
Álmom valóra vált, amikor kézen fogva szálltunk le a buszról, sőt, egy kis ideig még úgy is maradt a kezünk.
Csak néztem, ahogy összefonódnak, de aztán sajnos jöttek szembe a járdán és egymás mögé kellett mennünk, így elszakadt egymástól a kezünk. Meg hát sok ember előtt két fiú fogja egymás kezét.. Nem baj, Jimin, még van esély.. ha járni fogunk, foghatod még a kezét.. HA sikerül..
Pár perc csendes séta után odaértünk. Remélem, ő is érezte azt a feszült vibrálást kettőnk között, amit én.
-Na, melyik bolt legyen először? – kérdezi Kuksi felém fordulva.
-Hát.. nem tudom. Menjünk sorba.
Kicsit lehajolt, hogy jobban halljon, mert pont elment egy motor mellettünk, amitől nem értette. A szívem szerintem már kétszázat vert percenként. Nehéz volt ellenállni a késztetésnek, hogy megpusziljam a bársonyosan selymesnek tűnő pofikáját,de erőnek erejével sikerült.
-Menjünk sorba a boltokon!
-Oké.
Elkezdett a boltok felé terelni. Kezét rátette a lapockámra, amitől ismét nehéz feladat lett a légzés. Cipőmet olyan alapossággal tanulmányoztam, mintha suszternek készülnék.
Első ruhabolt  a Vögele volt. Nem szoktam itt vásárolni, mert sznob hely, de ha sorba bemegyünk minden boltba szétnézni, több ideig lehetünk együtt. És ugyebár jó vele lenni..
Elikezdtünk a férfi részlegen keresgélni. Minden fehér cuccot megnéztünk és találtunk is egy-két fehér pólót, de nem nagyon tetszett a szabása.
-Ez se tetszik? – kérdezte, feltartva egy pólót. Jó mély kivágása volt, de nem akartam itt megvenni, amiért jöttünk..
-Felpróbálhatom.
-Okés – felkapta és elindult a próbafülke felé, de út közben meglátott valamit és megállt.
-Nadrágot nézel? – kérdeztem. Egy bőrnadrág volt. Hmm. Megnézném benne elöl-hátul..
-Aha. Készítsd a popódat, Chim- húzogatja a szemöldökét.
Megfagyott az ereimben a vér. Ez az, amitől félek.. egy dolog, hogy tetszik és meg akarom csókolni, meg egy másik a szex..
-Hogy mii? Miért is?
-Mert neked lesz, butus.
Ó, hogy egyem meg! Várjunk csak..
-Ki a buta?? – biggyesztem le ajkam. Gyerekességből ötös.
Mosolyogva húz magával az öltözők felé. Egyre izgatottabb vagyok, ahogy közelebb érünk és belegondolok, hogy félmeztelen leszek és csak egy vékony függöny fogja eltakarni testem tőle. Most miért kell erre ráizgulni.. a folyosón félmeztelen voltál előtte.. sőt, képzeletben több is történt ott..
Oké, Jimin. Nyugi. Szív, nyugi. Szív..szívja.. ahh, miért jut mindenről AZ az eszembe???
Bemegyek a fülkébe és Jungkook odateszi a ruhákat, majd ott áll és vár,mire én elvörösödöm. Konkrétan olyan leszek, mint a pirospaprika.
-Öhhhmm.. – köhintek egyet lányos zavaromban- Ő.. tehát akkor felpróbálom.
-Csak nyugodtan- néz rám ártatlannak álcázott, perverz tekintettel. Amikor csak bámulok rá megrökönyödve, látszólag észbe kap- Jaaa! Bocsi! – gondolom, ki megy. Aha. Hát pont nem. Beljebb jön és behúzza maga után a függönyt.
Na ekkor leszek csak igazán vörös. Komolyan vennem kéne egy alapozót, hátha az elrejtené..
Csak nézek rá és érzem, hogy kezd lefelé menni a vér. Izgatott vagyok. Végül is.. ezt akartam, nem? De most, hogy ide értem.. hát. Kicsit berosáltam. Na jó, Jimin, szedd össze magad!
-Segítsek, Chim? – kérdi incselkedve, közelebb hajolva- Nem úgy tűnik, hogy a ruhadarabok le akarnának kerülni maguktól.. – oldrs dönti fejét és kihívóan néz rám a kis pimasz.
-Nehh.. Nehm. Khm. – esküszöm,olyan melegem lett, mint egy szaunában. Teljesen beindultam a gondolattól, hogy Jungkook vetkőztetni kezd. Szemeim félig lecsukódnak és egyre inkább lüktet ágyékom. Nem lesz ez így jó.. nem bírok magammal.
Látván, hogy nem kezdtem vetkőzni, Jungkook keze megindul felém. Libabőrös leszek, ahogy lehúzza rólam a selymes anyagú fekete inget. Ajkaim szóra nyílnak, de nem tudom, mit mondhatnék. Hogy hagyja abba? Nem akarom,hogy abbahagyja! Behunyom szemem és felemelem kezem, hogy áthúzhassa fejem felett az inget, mert ez nem gombolós. Az anyag lágyan ér hozzá bőrömhöz, így kissé csiklandozza.      
Ezt eddig nem is igazán vettem észre, csak most lett különleges az anyaga, hogy Jungkook leveszi rólam..
-Jimin-súgja olyan érzékien, hogy feláll a nem létező szőr a hátamon.
-Jungkook.. – súgom vissza hasonló hangulatban. Megint kizár az agyam minden külső ingert, minden porcikám csak Kuksira figyel.
-Fel is kell adnom rád a pólót? – ezt már teljesen hétköznapi hangon mondja a kis szutyok. Ránézek és rá kell jönnöm, hogy valószínűleg szopatott. Park Jimin, te kis naiv! Azt hitted, ő is beindult, mint te??
Felnézek és látom, hogy megint fölényesen vigyorog a kis paraszt. Talán tizennégy évesen még nehezebben veszi észre az ember az érzéki, romantikus pillanatokat? Vagy csak hetero. Dühösen és csalódottan fordítok neki hátat, majd felveszem a pólót és karba font kézzel, összevont szemöldökkel nézek a tükörbe. Nyilván nem érdekel a póló. A haragtól szinte nem is látom a tükörképem.
-Chim Chim, vedd el a karod magad elől-megfogja a kezem, mire elpárolog a haragom és ismét sebezhető leszek. Ez a gyerek játszik velem! – Így, hogy jól lássunk.
Nézem magam a tükörben, ahogy Jungkook a karomat fogja és ő is engem néz. Akaratlanul is meztelenül képzelem el magunkat, miközben.. Már megint rosszra gondolok. Ha vele vagyok, megőrjít ez a folyamatos készenléti állapot.
Kifújom az észrevétlenül benntartott levegőt, ezzel leeresztve vállam és szomorkásan nézek magam elé. Most meg olyan elhagyatottnak és esélytelennek érzem magam.. de közben meg nem tudom feladni. Úgy utálom ezt az érzelmi hullámvasutat!
-Nem tetszik, Chim? – megborzongok, ahogy fülembe suttogja és forró lélegzete nyakamat éri. Kezdem unni ezt az össze-vissza verő szívemet. Nem lehetne elcserélnem egy nyugodtabbra??-Mert nekem igen-folytatja bedöntött fejjel, közelebb bújva. Egy jól hallhatót nyelek és testem forróbb lesz a pokolnál. Talán ki kéne vizsgáltatnom magam. A klimaxos nőknek vannak ilyen hőhullámaik, nem?
-Nn.. nekemh.. nhem tetszik.. – a végét halkan sóhajtom. Odalent feszítést érzek és a földre szegezem tekintetem. Ha most ránézek Jungkook-ra.. A minimum, hogy feláll, de szerintem el is csöppenek.
Előre nyúl és elkezdi kigombolni nadrágom, mire tágra nyílt szemmel fogom meg kezét.
-Mhith csinálszh? – érzem,ahogy nyakamon lüktet az ütőér. Ha most nem állítom le.. Könyörtelenül fel fog állni. Elég egy pillantás, egy lágy érintés és esküszöm, elérem a limitem.
-A nadrágot is fel kell venned-mondja megint olyan szexi hangon, amitől maradék józan ítélő képességemnek is búcsút inthetek. lehúzza a sliccet, mire összegörnyedek és odakapom kezeim.
-Nehh.. hezt. . ezt.. egyedül is meg tudom csinálnih-most komolyan a földre rogytam, mint egy kislány?? Jesszus.
-De hát láthatóan segítségre van szükséged, Chim- mi a francért kell ilyen szexin duruzsolnia a fülembe?– Most is összecsuklottál a vérnyomásod miatt.
A vérnyomás szót megnyomta, mint aki tudja, hogy nem azzal van baj. Aha, bukta.
-Neh.. Jungkook.. – olyan könyörgő a hangom, hogy inkább befogom, mert csak még jobban felizgulok, ahogy elképzelem, hogy az ágyban is valahogy így sóhajtoznám a nevét.. miközben belemarkolok a lepedőbe..behunyt szemmel ülök a földön, próbálok nem ezekre gondolni.
-Na de Chim- ajj, ez a pimasz hang úgy felhúz és felizgat egyszerre-Mi a baj.. Talán egy kis friss levegő kéne?
-Mhenj kih.. – könyörgöm erotikus hanggal. Csak menjen ki, Istenem.. parás helyzetekben kb hívő ember vagyok. Amíg el nem múlik a gond.
-Chim.. Ne csináld ezt.. – mit ne csináljak?? Ő csinál mindent! Itt sutyorogja a nevem, közvetlen közelről! Nem így terveztem ezt a helyzetet.A testem nem bírja tovább- Le kell venned, hogy felvehesd a másikat. Erre nem veheted fel, butus.
Megint odanyúl.. kezem a kézen, próbálom megállítani, de ő sokkal erősebb. Kínomban nyögök egy aprót, amikor rájövök, hogy bizony most le fogja húzni a nadrágomat és meglátja merevedésem. A kínos helyzetet csukott szemmel, ajkaimat összeszorítva várom.
-Ejjnye, ó..ÓH, JIMIN! – nem hiszem el ezt a gúnyos hangsúlyt! Mintha meglepődött volna, pedig biztos, hogy tudta!! A szemét! Arcomat két kezembe temetem és előre hajolok ültömben. Halk zihálásomat próbálom normális légzéssé szelidíteni.
-Igazán szólhattál volna, hogy EZ a helyzet odalenn! – hallom a hangján, hogy vigyorog, mint a vadalma. Ez a kis bunkó takony!
-Hagyd abbah-mondom kezeim mögül, fojtott hangon. Ez annyira kínos! Mégse tudom abbahagyni a fantáziálgatást. Folyton az érintésére és csókjaira gondolok teste közelsége miatt. A fene hitte volna, hogy így, vöröslő fejjel, álló fallosszal fogok kuporogni a próbafülkében. Siralmas.
-Jiminie~-suttogja izgató hangjával,mire odalent sürgető szorítást érzek és kicsusszan egy apró, elfojtott nyögés. Szégyenkezve számra teszem kezem és előre hajolok, hogy ne látszódjon a merevedésem,de hátrarántja felsőtestem és lehúzza a nadrágom. Nem merek tiltakozni, egyrészt, mert a nyögdécselő hangom csak olaj lenne a tűzre, másrészt meg nem akarom, hogy meghallják kint, hogy két fiú van idebent.. ez a lányoknál még elfogadott, de fiúk nem szoktak egy fülkében öltözni. És mit látna, ha benézne valaki? A földön kuporog egy fiú szájára tett kézzel, míg a másik a nadrágját veszi le róla.
Összehúzom magam és imádkozom, hogy menjen már ki..
-Chim-mondja továbbra is suttogva, de már szolidabban- Ugye tartottad magad a megállapodáshoz?
-Mi.. Milyen megállapodás? – hirtelen nem tudom, miről beszél. Nehéz gondolkodni, ha ennyire fel vagyok izgulva.
-Ugye nem ért hozzád Taehyung?
Mi ez, valami hülye játék? Úgy döntök, megszívatom, legalább ő is érezze rosszul magát egy kicsit.
-Hát..reggel..
Végre rá merek nézni a tükörben. Látom, ahogy elsötétül a tekintete. Kicsit Anakinra emlékeztet, mikor kezdett bedurvulni és közeledett a sötét oldalhoz.. egy pillanatra még ijesztőnek is tűnik. De így is szexi. Sőt. Ha rendőr bácsi lenne, engem megbüntethetne.
Ajj. Megint vörösebb leszek, amit félreért, mert még mérgesebbnek tűnik. Talán azt hiszi, Taehyung-gal tényleg csináltunk valamit reggel. Ez a srác tényleg nem bírja, ha nem az ő kezében van az irányítás.
-Mit művelt veled?? – elfojtott düh hallatszik ki halk hangjából. Kezdi rám hozni a frászt, de talán ha átverem, kicsit jobban érzem majd magam.
-Mi csak.. tudod. – halványan elmosolyodom. Elég bénán hazudok, de Kuksi nem ismer régóta, így nem tudja, milyen, amikor blöffölök.
-Ti csak mi??! – nocsak, már egyáltalán nem olyan nyugodt a kicsike! Határozottan jobban érzem magam, amíg kezébe nem veszi állam és alig néhány centis távolságból néz velem farkasszemet. Ismét lüktet egyet odalent, szám pedig kiszárad. Könyörgöm add, hogy ne érjen hozzá a nyakamhoz! Akkor végem. Kampec.
-Válaszolj!-tényleg dühös. Csak azért, mert azt hiszi, nem tartottam be  a parancsát, vagy mert féltékeny? Akárhogy is, megijedtem. Ki kell küldenem innen. Levegő kell.
-Nem csináltunk semmit-mondom vékony hangon- Csak vicc volt. Én.. sajnálom – fejezem be remélve, hogy békén hagy.
Szeme kikerekedik, értetlenül néz, majd kinyitja száját, mintha mondani akarna valamit, majd becsukja, majd halványan elmosolyodik és megcsóválja a fejét.
-Komolyan mondod?-mintha megkönnyebbülés és elismerés lenne a hangjában. Talán értékeli a viccet?
-Aha. Bocs, csak poén volt. Most pedig húzzál ki, egyedül is fel tudom venni ezt a rohadt nadrágot! – na, sikerült határozottságot csempésznem a hangomba. Végre.
Még mindig hitetlenséget tükröz az arca. Tehát nem hiszi el, hogy át tudtam verni. Magamat is megleptem. Apró mosollyal ajkán lassan feltápászkodik és kimegy végre.
Megkönnyebbülök, aztán ismét frászt kapok, amikor egy hirtelen mozdulattal elrántja valaki a függönyt. Talpra ugrok és elvörösödve kapom magam elé a nadrágot.
-Óh, bocsánat, elnézést! – az eladó lány az. Szőke copfja nagy ívben repül, ahogy villám gyorsan elfordul és eltakarja szemét. Visszahúzom a függönyt. Már azt hittem, ez az idióta jött vissza – Én.. csak azt hittem, bent hagyta a ruhát az előző fiú.. nem tudtam,hogy te is..
Meghallom, ahogy Jungkook felnevet odakint. A kis szemét nem szólt volna a lánynak, hogy itt vagyok.. ráadásul ilyen rendkívül kényes helyzetben..
Nagyot sóhajtva válaszolok:
-Semmi gond. Majd kiviszem a ruhákat.
Oké, tehát már lebuktunk. Remélem, sokan várnak még kint a többi fülke előtt és ha kimegyek, mindenki tudni fogja, hogy egy fülkében öltöztünk és meleg vagyok.. ez már a modern kor, de azért elég gáz. Ez nem az én napom. Nagyon nem.
Felpróbálom a bőrnadrágot. Hát. Kissé feszül. Meg.. sokat mutat OTT. Elég sokat.
Megfordulok és a fenekem is.. egész más. Most először nézem meg igazán a fenekem. Fura. Nagyon kiadja a körvonalakat. Túl merész nekem. Nem merném hordani, azt hiszem. Már venném is le, mikor Jungkook benéz.
-Ohh..azta..-tátva marad a szája. Látom, ahogy tekintete rögtön az általam is kiemelt részekre siklik. Nem hibáztathatom, odavonzza a tekintetet.. Még ha hetero is..-Fordulj csak meg- vállamnál fogva megforgat úgy, hogy háttal legyek neki. Mivel körbe van rakva a próbafülke minden oldala tükrökkel, látom az arcát,ami..hát. Konkrétan tátott szájjal bámulja a seggem! Meglepődöm és zavarba jövök de tetszik is. Ez.. nem is tudom, fura érzés. Hogy így méreget. Elébb tol, gondolom, hogy még jobban szemügyre vehesse a hátsómat. Megnyalja száját, majd beleharap alsó ajkába és szemében valami érdekeset látok.. Mintha vágy lenne. Remélem, hogy az! Ha már ennyit szenvedtem, legalább legyen valami haszna!
-Na? – kérdezem megfordulva. Jungkook visszafordít a derekamnál fogva, szemét továbbra is lent tartva.
-Maradj még így egy kicsit.. – A végét elhaló hangon mondja, alig hallani. Oké, tehát hatással van rá. A bőrnadrág a gyengéje. Jó tudni.
Egyszercsak lassan kinyújtja kezét és.. és két kézzel belemarkol a fenekembe, majd masszírozni kezdi.
-Hé!-a kis vakarcs! Franc essen bele, minek reagál erre is így a farkam.. Már pont kezdtem lenyugodni..
-Jól van, Chim.. – mondja hezitálva-
Akkor.. akkor vedd vissza a másikat. Amíg kifizetem.
-Mi? Azt hittem, poénból próbáltattad fel velem. – mondom. Most komolyan meg akarja venni?
-Igyekezz, hadd vigyem már- néz egy pillanatra szemembe, majd vissza oda le- Ez parancs.
-De nem kell ajándék-mondom-A póló se kell. Úgyse akarnám felvenni és emlékezni erre a szerencsétlen napra.
-Ne hisztizz, Jimin! – mondja vészjóslóan, amitől kicsit meg is ijedek. Ez a vakarcs oltári- Vedd le a pólót meg a nadrágot, vagy én veszem le rólad!
Eltátom a számat, majd becsukom. Ez komolyan megteszi.
-Jó. Menj ki.
Vonakodva ugyan, de megteszi, amit kérek és egy utolsót pillant fenekemre,majd kimegy. Gyorsan leveszem és odaadom neki, majd visszaöltözöm a ruhámba. Megigazítom a hajam és veszek pár mély levegőt, hogy a kanosság utolsó morzsája is elillanjon. Mondjuk, úgyis vissza fog térni még ma, valószínűleg, de legalább ne keményen menjek ki a próbafülkéből.
Mire kilépek, Jungkook már ott vár,kezében egy szatyorral.
-Mondtam, hogy nem kell ajándék.. – fintorodom el- Most majd hordanom kell ezeket?
-Ez nekem legalább akkora ajándék, mint neked, de inkább én profitálok belőle-hangzik a fura válasz. Ezzel mit akar mondani? Tapizni akarja benne a seggem?- És kérdésedre válaszolva, igen, még szép, hogy rohadtul hordani fogod! Na, gyere.
Ezzel derekamra teszi kezét és kifelé vezet, majd mikor elhaladunk az előző eladó lány mellett, feltűnően belemarkol fenekembe és rákacsint. A csaj elpirulva mosolyog és elfordul. Ha ő piros, én vérvörös vagyok az előbbitől. Most komolyan mindenki előtt kell ezt csinálni? A kezét rajtahagyja a hátsómon, míg kimegyünk, én meg megőrülök az égéstől. Mintha tíz perce tartana a kifelé vezető út.
-Vedd már le a kezedet a seggemről! – sziszegem kezeim takarása mögül.
-Hmm? – fordul felém értetlenséget tettetve.
-Te kis.. te hülye kölyök!-mondom kicsit bátrabban - Vedd le a mocskos mancsod a fenekemről! Most!
-Ejnye,Chim- még mindig játssza a hülyét- Miért vagy ilyen feszült?
Megfogom a kezét és próbálom lefeszíteni azt a seggemről,de nagyon erős, úgyhogy csak nagy nehezen sikerül.
-Te aztán tényleg hülye vagy-mondom hitetlenkedve. Elneveti magát, majd megakad valamin a szeme és megszólal:
-Kárpótollak ezért a kis kellemetlenségért, Chim Chim-mosolyodik el szélesen. Most komolyan mondja, vagy ne bízzak benne? Eszembe jutnak Taehyung szavai,így kételkedem.
-Mégis hogyan? – elég kellemetlen helyzetbe hozott.. felállt miatta, aztán rámnyitott egy csaj szintén miatta, aztán eljátszotta, hogy egy pár vagyunk.. és rám akar erőltetni egy ilyen nadrágot. Kíváncsi vagyok, hogyan tudna mindezért kárpótolni.
-Ott egy cukrászda-mutat az interspar mellé. És tényleg. Még nem mentem be, pedig már többször is szemeztem vele. Bizonyára látszik az arcomon, hogy igencsak kedvem lenne hozzá, mert elneveti magát és így szól:
-Látom, beletrafáltam. Na, gyere-fogja meg kezem, amitől idegesen nézek körbe.
-Ne hülyéskedj, engedd el a kezem, Kuksi!
-Hogy minek hívtál? – tényleg meglepődik én meg gondolatban jókora pofont osztok ki magamnak. Hogy én mekkora hülye vagyok! – Kuksi? Ez komoly? – egészen ledöbben, de elmosolyodik-Tetszik!
-Tényleg? – kérdezem vörös fejjel. Megint. Lassan ez lesz az alapszíne az arcomnak. Fel se ismer, ha véletlen meglát a normális arcszínemmel.
-Kuksi. Hm. Ja, jó lesz, Chim Chim-mosolyodik el édesen és megint olvadni kezd a szívem, mint fagyi a nyári napon. Tényleg, ehetnénk fagyit!
Bár kicsit hűvös van ahhoz talán.  Beteges vágyálmom, miszerint elkunyerálom a pulcsiját, hogy otthon szagolgathassam, teljesülni látszik, mert kezd kissé beborulni.
Odaslattyogunk a cukrászdához, még az se rontja el a kedvem, hogy ez a majomember fogja a kezem, hátha lebuziznak majd  a nyílt utcán. Lényeg, hogy eszem/iszom valami finit.
Beérve odamegyünk a pulthoz és csillogó szemekkel tapadok a pultra. Annyiféle süti van, hogy nagyon nehéz választani. Tátott szájjal olvasom végig a neveit és egy-kettőnél rákérdezek a pultos csajnál, hogy mi is az pontosan.
-Olyan nehéz dönteni – szememet le nem véve a prédáról kérdezem Kuksit-Te mit eszel?
-Kávét iszom-mondja, és ez most olyan felnőttes válasz volt, de hallom a hangján, hogy valamin nagyon jól szórakozik, ezért nehezen bár, de ráemelem tekintetem a sütikékről.
-Mi olyan vicces? – kérdezem szemöldökráncolva. Nagyon vigyorog.
-Semmi-mondja- kérhetsz kávét is, nehogy megint leessen a vérnyomásod..
Égnek emelem a tekintetem, mert nyilván már tisztában van a rosszullétem okával, csak húzza az agyam. Ez egy komoly pillanat, ilyenkor nem viccelődünk! Térjünk vissza a lényegre. Végül egy mézeskalácsos forrócsokit kérek egy Vingay-szelettel. Ez a kedvenc sütim, imádom. Amilyen pici, olyan fini. Nyami.
Kuksi egy jegeskávét kér, de meghagyja a csajnak, hogy ne vanília fagyit tegyen bele, hanem csokis kekszeset. Kookie-sat.
Leülünk és rákérdezek:
-Szoktak Kookie-nak hívni?
-Mármint kukinak? – fintorodik el-Sajnos, de nem szeretem. Viszont a keksz finom.
-Az biztos, Kookie-vigyorgok a képébe szegénynek.
Megkapjuk a sütit és kávét/forrócsokit.
Nem bírom megállni, elkezdek hümmögni az élvezettől.
-Isteni! – nézek rá Kuksira, aki somolyogva néz-Most mi van?
-Semmi, tényleg-nagyon mosolyog. Na mindegy, ez nem ront az élvezeten. Tényleg mennyei.
-És ki szokott Kookie-nak hívni? – kérdezem két korty között.
-A nagymamám.
-Szüleiddel laksz?
Vár egy pár másodpercig, majd válaszol:
-Nem, a nagybátyámmal.
-Hogy hogy?
-Csak úgy.
Érzem, hogy nem akar erről többet beszélni. Valami zűr van a szüleivel.
-Én egyedül lakom, mert anyámék kint dolgoznak Németországban.
-Teljesen egyedül laksz?
-Aha. Ritkán jönnek haza. Nem a szomszédban vannak.
-Akkor biztos néha magányos vagy- olyan édesen néz,azokkal a szemekkel..
-Ne-nem vagyok, mert.. – azt akarom mondani, hogy Taehyung átjön, de nem merem.Nem tudom, hogyan reagálna- Már megszoktam. Tudod.
-Ja, értem.
Egyszercsak a kanalával kivesz egy darabot a fagyijából és beveszi a szájába.. Meredten bámulom, mire huncut mosollyal megkérdezi:
-Kérsz?
Megnyalom a számat és nagy nehezen ráveszem magam, hogy kinyögjek egy szót.
-Aha.
Odanyújtja elém a hosszú kanalat.
-Csukd be a szemed-mondja érzéki hangon, mire gondolkodás nélkül teszem, amit mond- Jó kisfiú. Most nyisd ki a szád- egyre jobban tetszik a dolog. Kinyitom számat egy halvány mosoly kíséretében. Mikor nem jön a hami, kicsit kidugom a nyelvem.Erre megérzek valamit a számban, de ahogy megnyalom, érzem, hogy ez nem fagyi. Mi ez?
Kinyitom a szemem és látom, hogy Jungkook ujja van a számban, ő meg vigyorog.
Mielőtt ráharaphatnék, hogy megjegyezze, ne játsszon az idősebbel, kihúzza ujját, majd beledugja a tejszínhabba és lenyalja. Odalent mocorogni kezd a szerszámom. Pazar.
-Most ezt megint minek kellett? – kérdezem szemrehányóan.
-Csak.
Mérgesen nézem és ahogy egyre tovább legeltetem rajta szemeim, csak még mérgesebb leszek. Miért kell így kinézni??
-Most mit nézel ilyen durcásan? – kérdezi szemforgatva-Na jó. Ha ennyire fontos neked ez a fagyi. Tessék- nyújtja a kanalat, rajta a fagyival.
A szemkontaktust megtartva bekapom a kanalat.
Nem mondom, zavarban vagyok, de nagyon jó a fagyi.
-Bocsánatkérés elfogadva- bólintok elégedett mosollyal.
-Ki mondta, hogy bocsánatot kérek?
Nagyot sóhajtok. Ezt a bunkó stílust ki kell nevelnem belőle. Majd ha én leszek nyeregben. Aha, arra várhatok.
Miután végeztünk, visszaslattyogtunk a buszmegállóba. Nagy sajnálatomra visszafele modernebb busz volt és ülőhely is akadt, így nem csimpaszkodhattam bele Kuksiba. Viszont beborult és életemben először hidegért imádkoztam. Mintha most az egyszer meghallotta volna az öreg ott fenn, egész hűvös lett, mire leszálltunk a sulinál.Vékony ingemben dideregtem, mire Kuksim levette a pulcsiját és odaadta.
-Vedd fel, mielőtt megfázol.
Ajkamba harapva próbáltam nem vigyorogni, de nagyon nehezen ment. Úgy örültem,hogy nem vettem fel reggel semmit az ingemre. Most az egyszer kapóra jött a feledékenységem.
-Na, azért ennyire ne élvezd, Chim.. – vigyorog ez a marha megint. Ezzel a pimaszsággal se tudja kedvemet szegni. Kezeimet végig simítom a puha anyagon és fülig ér a szám.
-Te aztán nem szeretsz fázni, mi? – méreget zsebre tett kézzel. Olyan buzisan nézek, érzem, de nem tudom leplezni az érzelmeim, úgyhogy inkább a földet bámulom.
-Nem. – kis fáziskéséssel, de kinyögtem. Szuper.
Mosolyogva ingatja a fejét. Míg a buszomra várunk, ki akarom nyögni, hogy milyen jó volt ma vele lenni, de nem merem, így csak a pulcsijának ujját gyűrögetve nézem a földet. Egyik lábamról a másikra állok, mintha hugyoznom kéne. Ez már tényleg gáz.
Kuksi megvárja velem a buszom. Öt perc múlva meg is látom az út végén. Egy ikarus. Nélküle. Ez szívás.
-Megleszel? – kérdezi a buszra nézve- Ne kísérjelek el?
-Nem kell, így is leszálltál a buszról, pedig az hazavitt volna.. – mondom. Ő a túloldalon száll majd fel és neki kevesebb busz jó, mint nekem, így többet kell majd várnia. A hidegben. Oké, ezt nem hagyhatom.. Ebben az időben - Nem fogsz megfázni??
-Nem, 32-kor jön a hetes-mondja és telómon megnézem az időt. Harminc- A házunk meg közel van a buszmeghez. Menj csak nyugodtan, ülj le és kapaszkodj- teszi hozzá édesen mosolyogva. Az én őrangyalom. Az én szexi őrangyalom.
Felszállok és nézem, ahogy távolodik Kuksi. Int egyet, majd átmegy a túloldalra. Máris hiányzik a kis szaros.

Köszönöm, hogy elolvastad!