Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Part 14

Köszönöm, hogy itt vagytok ❤️
Jó olvasást! ☺️

Egy órája járkálok idegbeteg módjára a lakásban. Nem tudom, mit csináljak ezzel a hülye helyzettel... Lementettem Jungkook számát, de nem merem felhívni. Mi a fenét mondjak neki?

A gyomrom görcsbe állt és belefájdult a fejem az idegeskedésbe. Minek engedtem Taehyung-nak?? Ezt jól elbasztam. Ideje megoldani a helyzetet valahogy. Már csak azt kéne kitalálni ezzel a hülye fejemmel, hogy hogyan.

Hevesen dobogó szívvel tárcsázom Kuksi számát. Kicsöng.
Kinyomta.

~Jungkook szemszöge~

Nem tudom, mióta ülök a parkban. Park... Erről is csak az a hülye Jimin jut eszembe. Elmehet a francba. Minek törődök vele? Semmi értelme rá gondolni. Semmi közöm hozzá. Az egészet csak azért csinálta, mert megparancsoltam neki. Abba a seggfej Taehyung-ba szerelmes... Én meg megpróbálom ráerőltetni magamat. Igazából én vagyok az egyetlen seggfej itt, amiért megpróbáltam tönkretenni a kapcsolatukat.

Csak azt nem értem, hogy ha szerelmesek egymásba, akkor miért nem járnak? Vagy járnak, csak Jimin nem akarta elmondani egy idegennek, mint én? Ez logikus. Csak egy idegen vagyok neki, aki molesztálja annak ellenére, hogy tudja, tetszik neki valaki más. Békén kéne hagynom őket. Csak éppenséggel baromira nehéz hagyni, hogy együtt legyenek... Ha csak arra gondolok, hogy Taehyung hozzá ér Chim-hez...

Miért érzem úgy, hogy ő az enyém?? Semmit sem érez irántam, csak engedelmeskedett, nehogy elmondjam, hogy melegek. Szerencsétlen csak meg akarja védeni a pasiját a megaláztatástól vagy egy kiadós veréstől.

Csörög a telóm... Chim az. Biztos fél, hogy elárulom őket, csak ezért hív. Semmi értelme beszélni vele. Kinyomom.

Nem bírok másra gondolni, csak Jiminre. Teljesen benéztem a dolgokat... Miért hittem, hogy bejövök neki? Csak mert sokszor zavarba jött? Egyszerűen félénk. És persze, hogy reagál a teste, ha hozzányúlok érzékeny helyeken... Könnyen ingerelhető és kész. Ha egyedül arra az emberre izgulnánk fel, akit szeretünk, akkor nem lenne olyan fogalom, hogy megcsalás.

Amikor nagy nehezen feltápászkodom a padról, már teljesen kihalt minden. Megnézem a telómon az időt. Tíz múlt.

Elindulok haza és reménykedem, hogy hamar elfelejtem Jimin-t. Amúgy se kellett volna, hogy megakadjon a szemem rajta. Nem is értem, mit gondoltam. Az elejétől fogva egyértelmű volt, hogy Taehyung-é.

Jimin Taehyung-é.

Miért fáj ez ennyire...?

Hazaérek és nem törődve a korgó gyomrommal bedőlök az ágyba. Ilyen szerencsétlen is csak én lehetek. A szokásos szánalmas érzéseim kerítenek hatalmukba: szomorúság, csalódottság, önutálat és világfájdalom. Azóta nem éreztem ilyet, hogy elköltöztem anyáméktól. Valahogy nem maradt erőm a dühre se, csak csalódott vagyok. Minek kellett nekem egy foglalt fiút kiszemelnem?

Az ágyban fekszem a plafont bámulva, amikor megcsörren a telóm. Jimin az, de nem tudom, hogy felvegyem-e. Semmi kedvem hozzá ezután a nap után. Csak bámulom a kijelzőt és arra gondolok, ahogy elpirul, az ajkába harap, ahogy lesüti a szemét vagy éppenséggel szexin a hajába túr és engem bámul...

Mindent félreértettem. Mindenesetre ideje férfiként viselkedni és megnyugtatni, hogy nem árulom el a titkukat. Ennyit megérdemel, ha már napokig molesztáltam és veszélybe sodortam a kapcsolatát azzal a senkiházival.
Felveszem a telefont és próbálok a bizonytalanságomat leplezve beszélni:

- Halló?

~Jimin szemszöge~

Muszáj még egyszer megpróbálnom felhívni Kuksimat. Tudnia kell, hogy mennyire sajnálom ezt az egészet, de tuti, hogy haragudni fog. Most akár meg is büntethetne, csak... csak ne legyen így vége. Elkezdődött valami köztünk és én tényleg vele akarok lenni. Minden porcikám éhezik a közelségére.

Felemelem a seggem a kanapéról és bátorságot gyűjtök, hogy felhívjam. Biztos, hogy tiszta ideg. Úgy becsapta az ajtót is, mikor elment... Remeg a kezem, ahogy tárcsázom. Nyugi, Jimin. Mély levegő. Nem is biztos, hogy felveszi.

Kicsöng. Könyörgöm, vedd fel! Nem baj, ha leüvöltöd a fejem!

- Halló?

Ez az!

- Ju-Jungkook?

Jesszus, mi ez a dadogás már megint?

- Mi az?

Fáradt a hangja. Nem dühös, inkább olyan, mintha nem is érdekelném. Nem akar velem beszélni. Oké, ez érthető, de...

- Van egy perced? - kérdezem, de nem válaszol, úgyhogy csak elkezdek hadarni, mint egy idióta - Figyelj, nem akartalak megbántani. Én nem... nem akartam ezt! Taehyung letámadott, én meg tudod, hogy fel voltam izgulva miattad! Tényleg ne haragudj! Nem...

Félbeszakítja a béna próbálkozásom :

- Nem kell hazudnod - kezdi olyan ridegen, hogy kikészülök tőle. Miféle hazugságról beszél? - Nem tálalok ki. Biztonságban van a titkotok. Szia.

- Várj!! - kiabálok bele a telefonba. Elég elkeseredett volt ahhoz, hogy megszánjon és vonalban maradjon, hála a jó égnek - Ne tedd le! Milyen hazugság? Milyen titok?

- Mondom, nem köplek be a suliban, hogy melegek vagytok. Nem kell többet velem lenned. Elfelejthetjük az egyezséget. Békén hagylak titeket. Legyetek boldogok - az utolsó szót fájdalmasan suttogja. Nem értem az egész szituációt. Teljes káosz van a fejemben, csak azt tudom biztosan, hogy valamit félreértett.

- Nem! - kiabálok megint, nehogy letegye - Várj már! Nem értem, mit mondasz. Csak bocsánatot akartam kérni, amiért... Tudod. Ami történt.

- Semmi jelentősége - mondja színtelen hangon, amitől még inkább pánikba esem, ha ez lehetséges - Nem kell hívogatnod. Nem mondom el senkinek, hogy együtt vagytok.

Mi a francról beszél? Komolyan azt hiszi, hogy nekem Taehyung kell, nem pedig ő???

- Teljesen félreérted! Én... veled akarok lenni - nagyot nyelek és próbálom összeszedni a bátorságom, hogy kinyögjem a rögtönzött szerelmi vallomásom - Úgy. Ú-úgy akarok... veled lenni.

Csend.

Hallom, ahogy kattog az óra a falon. Tiszta vörös lehet a pofám... Még jó, hogy nem lát most Jungkook. Igazán szólhatna már valamit, mert rohadtul megvisel ez az egész hülye félreértés. Ki hitte volna, hogy az első szerelmi vallomásomat egy fiúhoz fogom intézni? Tényleg hülye dolgokra képes a szerelem.

- Jimin... - suttogja olyan sebezhető hangon, hogy legszívesebben most rögtön magamhoz ölelném - Ne... ne hazudj...

- Nem hazudok! - kiabálok megint, pedig sose szoktam. Látnom kell. Muszáj megértetnem vele, hogy mi a helyzet - Komolyan mondom. Hadd menjek át hozzád! Beszélnünk kell!

Végre, egy kis határozottság. Fejlődőképes vagyok.
Meg kell értessem vele, mit érzek: vágyom rá és szeretem. De hogy a francba fogom ezt kimondani?

- Jó... gyere - egyezik bele, majd elmondja a címet, ami szerencsére közel van - Siess!

- Sietek!

Felkapom a kulcsom és rohanok Kuksihoz remélve, hogy minden rendbe jön.
Mikor odaérek, kifújom magam és hevesen dobogó szívvel bekopogok. Félek.

~Jungkook szemszöge~

Talán csak félreértettem a dolgot? Jimin mégis szeret? Ezt nem hiszem el.
Nem. Csak azért csinálja, hogy ne áruljam el őket. Nem vágja, hogy eszem ágában sincs elmondani bárkinek is, mert nem akarom őt veszélybe sodorni. Hülyeség volt az egész egyezség is.

Kopogás hallatszik, mire ödszekaparom magam és vegyes érzelmekkel megyek ajtót nyitni. Nem tudom, kinek higgyek. Az eszemnek, vagy Jiminnek?

Kinyitom és meglátom az izzadt, apró kis Chimet az ajtó előtt egy szál trikóban.
Olyan szexi látványt nyújt, hogy kezem automatikusan mozdul és behúzom a lakásba, majd belököm az ajtót és a józan észt figyelmen kívül hagyva kezeim közé fogom arcát, hogy megcsókoljam. Érzem, ahogy megremeg apró, de izmos teste kezeim között, amitől elmosolyodom és jóleső érzés tölt el. Meg akarom védeni és szeretni akarom. Magamhoz húzom és átölelem, amitől sóhajtva hozzám bújik, mint egy kiscica. Erősen tartom és enyhén ringatni kezdem, magam sem tudom, miért.
Csenben állunk pár percig, mire megszólal:

- A nagybátyád hol van?

- Éjszaka dolgozik - mondom fejét simogatva - Reggel kilenc körül ér haza.

- Óh.

- Mi az?

Elhúzódik tőlem és felnéz rám azokkal a csillogó szemeivel. Dús, nedves ajka enyhén elnyílik, amitől kissé izgatott leszek. Ahogy beleharap ajkába, csak arra tudok gondolni, hogy mennyire szeretném reggelig csókolni mindenhol, ahol csak érem.

De előbb tisztáznunk kell pár dolgot.

- Miért hagyod Taehyung-nak, hogy taperáljon, ha nem jártok? - olyan erővel tör rám a féltékenység, hogy magam is meglepődöm rajta. Ha lehetne, most azonnal nekilökném a falhoz és szétkenném a száját meg szétcsókolgatnám a kis testét, amíg nem könyörögne, hogy hagyjam abba. Azt az idióta Taehyung-ot meg rohadtul szét akarom verni, amiért hozzáért Chimhez.

- M-mert... - nyökög édesen, amitől nem tudok mérges lenni rá. Csak csókolgatni akarom, hogy nyögjön és sóhajtozzon alattam - M-mi... összeszoktunk az évek alatt. Ő meg nem érti, hogy nekem fontos vagy. Igazából én még... - keresi a szavakat szemét lesütve - Nem is mondtam neki, hogy te vagy az, aki... tudod.

- Nem, nem tudom - mosolyodom el. Azt akarom, hogy kimondja végre, amit akar, hogy egyértelmű legyen - Világosíts fel, Chim!

Oldalra döntött fejjel nézem, ahogy szerencsétlenkedve keresi a szavakat. Szegényt nagyon zavarba hoztam. Egyre vörösebb lesz az arca és nem kerüli el a figyelmemet, hogy nyel egy nagyot, amitől kezdenek mocskos gondolatok beférkőzni az agyamba. Komolyan szét akarom szaggatni. Mielőtt találkoztunk, nem voltam ennyire perverz. Mit művelt velem ez a kis cukrosbödön?

- Hogy... te... te vagy az, aki... tetszik - motyogja, miközben ajkát harapdálva nézi a földet és játszik apró kezeivel. Olyan kicsi és sebezhető így. Nem lehet neki tovább ellenállni.
Egyre nehezebben tudok levegőt venni miatta. Megfogom kezeit és nyakam köré fonom őket, majd felkapom és elindulok vele a szobám felé.
-Na gyere csak!

- Mi-mit csinálsz? - nyökög karjaimban, miközben a seggét markolászom. Alig várom, hogy azt tehessek vele, amit csak akarok.

Kissé perverz félmosolyom láttán megijed és ha jól látom, fel is izgul. Jól teszi.

- Azt, amit te is akarsz. Ha nem tetszik, mondj nemet és elengedlek. Legalábbis az elején még van rá esély.

Elkezd remegni karjaimban, amitől csak tovább fokozza bennem a vágyat, hogy durván bánjak vele. Ma éjjel nem mész haza, Jimin.

Azt hiszem, megijedt a beteg arckifejezésemtől, mert nyökög, mintha már elkezdtem volna vele, amit akarok.

- N-nem... vagyis igen! - a kis édes még nem tudja, mit akar. Ösztöneim ellenére finoman teszem le az ágyamra és könyökömön támaszkodva fölé hajolok, majd mosolyogva várom, hogy folytassa - Én...

Lesüti a szemét és kapkodja a levegőt. Mellkasa láthatóan emelkedik és süllyed, aztán olyat tesz, amivel tovább ingerel. Megnyalja telt ajkait.

- Jimin, mond ki, hogy mit akarsz, különben azt csináljuk, amit én akarok és ha egyszer elkezdem, nem ígérem, hogy abba tudom hagyni - válik enyegetővé a hangom. Nem tehetek róla, hogy ilyen hatással van rám. Alig bírom visszafogni magam, amíg válaszol. Szinte felforr a vérem.

- T-téged - néz végre a szemembe. El sem hiszem. Azért visszakérdezek, hogy biztos lehessek a dolgomban, mert menet közben már nem akarok leállni:

- Engem mi?

Megremeg az ajka és megint nyel egyet, amitől kezdem elveszíteni a türelmem. Így izzadtan még izgatóbb látványt nyújt és látom, ahogy egy apró ér lüktet a nyakán. Alig bírom nem azt bámulni, hogy szemébe nézhessek, mikor végre válaszol:

-Akarlak.

Ennyi, nem fogom vissza magam többet. Mint a bika mikor meglátja a vörös kendőt, bevadulok. Lecsapok ajkaira, de egy gyors csók után eszembe jut nyaka, amit az előbb kinéztem magamnak, így inkább azt célzom be. Rátapasztom ajkaim arra a kis mélyedésre, ami úgy ingerelte szememet az előbb és belenyalok, majd megcsókolom és amennyire tőlem telik, igyekszem finomabban fogaim közé venni, nem úgy, mint a múltkor. Felnyög, megfeszül teste, majd egyik kezét ráteszi tarkómra, amitől maradék józan eszem is elveszítem. Benyúlok vékony trikója alá, majd simogatni kezdem hasát és oldalát, mire remegni kezd.

- Ju-Jungkhook... Ahh! - sóhajtozik csukott szemmel. Olyan érzékien nyög, hogy nehezemre esik türelmesen csókolni nyakát ahelyett, hogy szívogatnám és harapdálnám, de ekkor egyik kezét nadrágomon keresztül kemény farkamra teszi, amitől nem bírok tovább finomkodni. Vicsorogva egyetlen mozdulattal ketté tépem trikóját, ami olyan könnyen elszakad, hogy egy pillanatra eltűnődöm: vajon ennyire erős lettem a székek emelgetésétől, vagy Jimin a Temuról rendeli a cuccait?
Meglepett nyögéssel díjazza állatias viselkedésem, mire csókokkal hintem be felsőtestét. Nyögdécsel és mocorog alattam, ezért kíváncsiságból lenézek és látom, hogy bizony dudorodik a nadrágja.

- Chim...
Nem is tudom, mit akarok mondani neki, egyszerűen csak muszáj volt kimondanom a nevét. Rám néz és teljesen felizgat azzal a könyörgő arckifejezéssel, amit mutat nekem.
Számba veszem mellbimbóját és nyelvemmel körözök rajta, amitől nyöszörgő hangokat ad ki és türelmetlenül lök egyet felfelé csípőjével. Teljesen megőrjít!

Azt akarom, hogy hangosan nyögdécseljen érintéseim nyomán. Annyira felizgat, ahogy zihál és mocorog alattam!
Finoman beletúr hajamba és benyúl a pólóm alá. Forró, kutakodó kezei simogatják hátam, amitől érzem, hogy erőteljesen mocorog a farkam. Egyre lejjebb csókolom, majd alhasához érve elkezdem kicsatolni övét és kigombolni nadrágját. Ez a sok akadály csak tovább szítja vágyam és mire elérek alsójához, nagyon türelmetlen leszek. Rátapintva a lényegre érzem, hogy máris nedves az én Chim-em. Halvány mosollyal arcomon nézek rá, mire ő csak sóhajtva visszaejti fejét a párnára és hagyja, hogy azt tegyek vele, amit csak akarok. Tetszik, hogy így felkínálja magát.

Hamar leveszem boxerét és óvatosan teszek pár húzogazó mozdulatot értem remegő farkán. Halkan nyöszörög és egyik oldalról a másikra csapkodja fejét szenvedő arckifejezést magára öltve. Csukott szemmel harapdálja ajkát, mire rászólok:

- Nézz ide, Chim!

Megteszi, amit kérek, én meg lassan közelítek farkához ajkammal és nézem, ahogy izgatottan figyeli számat. Rálehelek egy apró csókot makkjára.

- Aaahh!

Hátradönti fejét és csukott szemmel lök egyet csípőjével, de értetlenül visszanéz rám, mikor abbahagyom kényeztetését.

- Ne csukd be a szemed! Végig kell nézned.

Nem tudom, miért akarom ilyen betegesen, hogy nézze, amint ügyködök rajta, de sóhajtva bólint egy aprót és tartja a szemkontaktust. Megöl ezzel a szexi, könyörgő arckifejezéssel!

Lassan a számba veszem és nyelvemmel körözök rajta, élvezettel teli nyögéseket kicsalva belőle. Csókokkal hintem be és nyalogatom, mielőtt teljes hosszát számba ereszteném. Egész testében megfeszül és kezeivel hol a lepedőt, hol a párnát markolgatja. Időről időre behunyja a szemét, de olyankor abbahagyom.

- Ké-hérlekh... - nyögi, mire belesuttogom ágyékába, hogy tartsa szépen nyitva azokat a gyönyörű szemeit és nézze, mit művelek vele.

Megteszi, én pedig ismét beveszem számba péniszét és pár perc játszadozás után keményebben kezdem szopni. Össze-vissza mocorog és vergődik, kezével hajamba túr és látszik rajta, hogy keményen próbálkozik, nehogy lecsukódjon szeme az élvezettől. Nyalogatja és harapdálja szexi ajkait, én meg egyre türelmetlenebbé válok és nem tudom megállni, hogy lüktető péniszemnek enyhülést ne nyújtsak kezemmel. Egyre hangosabban nyög, én meg gyorsabb tempóban szopom és közben verni kezdem kő kemény, érte ágaskodó péniszem.

~Jimin szemszöge~

Amikor arra kér, hogy nézzem, ahogy a szájával kényeztet... Fogalma sincs, mennyire felizgat. Ennél kanosabb nem is lehetnék. Zihálok és dobálom magam, ahogy nyalja és szívogatja érzékeny testrészem.
Rettenetesen nehéz nyitva tartanom a szemem, mert folyton le akar csukódni ebben az önkívületi állapotban.
Egyszer csak játszani kezd magával, miközben folytatja kényeztetésem, így még izgatóbb lesz a látvány. Egyre közelebb kerülök a beteljesüléshez, ahogy meghallom, hogy nyög, miközben engem szop. Teljesen megőrjít az érzés, a látvány, a hang és a tudat, hogy Kuksi műveli ezt velem.

Már majdnem elélvezek, amikor minden figyelmeztetés nélkül abbahagyja.

- Mi a... Neh... ne kínozz! - kérem még mindig a szemébe nézve, amitől zavarban vagyok, de félek, ha máshova nézek, soha nem fogja befejezni.

Kissé habozva, vontatottan kezd beszélni:

- Nhem... nem akarod kipróbálni...

- Mit? Hogy milyen felrobbanni a kielégületlenség miatt?

- Nem... hanem hogy egyszerre szopjuk egymást.

69? Nos, még sose próbáltam, de örülök, hogy Jungkookal csinálhatom először. Bólogatni kezdek és már nyalom is a számat a gondolatra, hogy a számban lesz Kuksi.

Ebben a pózban egyszerre élvezhetjük egymás kényeztetését. Minden másodperc egy órának tűnik most. Mire végre elhelyezkedik felettem, már nagyon kívánom. Konkrétan remegek a türelmetlen vágytól.

Számba veszem péniszét és gyors tempóban szopni kezdem, amivel nagyon jól haladok, amíg meg nem érzem, hogy ő is ajkai közé vette az enyémet. Onnantól fogva sokkal nehezebb nem arra a fantasztikus érzésre figyelni, amit nekem nyújt. Túlértékelik ezt a hatvankilencezést... De tényleg. Alig bírok rá figyelni, annyira jó, pedig nagyon is örömet akarok okozni neki. Annyira lefoglal az érzés, hogy néha csak verni tudom neki. Túl jó érzés, ahogy hevesen nyal és szop. A hangja pedig egy angyalé. Mondjuk nem hiszem, hogy az angyalok túl sokat nyögnének, de lényegtelen.

Pár perc múlva elérem a limitet és egy hatalmas nyögéssel beleélvezek Kuksi forró, nedves szájába. Mennyei érzés. Minden cseppjét elnyeli; még meg is nyalja a száját utána.
Mindig elálmosodom orgazmus után, de Kuksit mindenképpen ki akarom elégíteni. Hanyatt fektetem és rámászok, mire belemarkol a fenekembe és masszírozni kezdi azt. Megcsókolom, nyelvemet is bevetve, közben már verem neki odalent, amitől szexi hangján felmordul. Felhúzom ülő helyzetbe, amit készségesen hagy, majd mögé térdelek és miközben mellkasát és hasát simogatom, elkezdem csókolgatni a nyakát, vállát, majd hátát, végig a gerince mentén. Először halk sóhajokat ad ki, de egyre hangosabb lesz az idő múlásával és amikor hozzáérek péniszéhez is, izgatott nyögdécselésbe kezd.

- Shiess... - kérlel könyörgő, rekedtes hangon. Visszadöntöm vállánál fogva a párnák közé és kérésének eleget téve számba veszem nedves, mocorgó péniszét. Ahogy nyög és markolgatja a lepedőt, boldognak és magabiztosnak érzem magam. Elégedett vagyok, hogy ezeket a hangokat én csalom ki belőle. Nyalogatom és játszadozom vele, néha nekiütögetem számnak és szemébe nézek. Ez a szexi arckifejezés, kő kemény, izmos tetse és ez a hang, amit kiad... nem tudok betelni vele. Ha nem most elégültem volna ki, már csak a látványától elélveznék.

Alig pár perc kényeztetés után remegni kezd és próbálja felhúzni a fejem, de nem hagyom neki, így egy őrült szexi nyögés kíséretében számba élvez. Forró magja betölti számat, én pedig lelkesen nyelem, miközben keményen szorítom farkának tövét.

Fáradtan, kielégült arccal piheg az én édes Kuksim. Megcsókolom és elégedetten simogatom széles vállát, mire jólesően felsóhajt. Lassan csókolom és ő gyengéden viszonozza. Mellé fekszem, egyik lábamat átvetem rajta, átkarolom és fejemet izmos mellkasára hajtom. Egy darabig csendben vagyunk, légzése újra egyenletessé vált, én pedig már azt hiszem, elaludt, de ekkor megszólal:

- Holnap csinálhatnánk valamit.

Hmm, igen, határozottan benne lennék valamiben...

- De minek holnapig várni? - kérdezem még szorosabban hozzá simulva. Fél óra múlva kezdhetnék elölről. Az izzadt, kielégült Jungkook látványa nagyon is kedvemre való.

Addig persze pihenhetünk egy kicsit. Olyan jól esik a közelsége! Ahogy átkarol, simizi a fejem és ahogy egyenletesen lélegzik mellettem. Rég voltam már ennyire nyugodt, mint most.

- Chim, te valami hihetetlenül perverz vagy - mondja hitetlenkedő hangon - Úgy értem, közös program.

- Én is közösen gondoltam - mondom reménykedve, hogy azért nem én vagyok az egyetlen perverz a szobában... Mégis csak jól esik neki is, ha jól érzem. Márpedig a gyomromban van a bizonyíték, hogy neki is jó volt. Hehe.

- Szóval... - keresi a szavakat. Felnézek arcára és látom, hogy kissé zavarba jött. Hiába, ahogy elmúlik a vad vágyakozás a beteljesülés után, visszaváltozik egy tizenéves fiúvá - Elmehetnénk valahova.

- Jó - egyezek bele - Van is egy ötletem, hogy hova kéne mennünk.

- Hova? - kérdezi a kis kíváncsi.

- Majd meglátod!

Köszönöm, hogy elolvastad!❤️ Bocsánat, hogy ilyen soká jött! Még jó, hogy néha emlékeztetnek, hogy valaki olvasná, ha kijavítanám és kitenném végre a kövi részt 😅
😘

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro

Tags: #jikook