Köszönöm, hogy itt vagytok ennyi idő elteltével is és hogy sokan kerestétek a sztorim! ❤️☺️

HATALMAS KÖSZÖNET: 
kiilex7

Ha te nem szólsz Messengeren, hogy lekerült az Egyezség és sokan keresik, akkor nem jöttem volna fel és talán később, mikor megtudom, már nem indul el a régi szar laptopom, ami az egyetlen hely volt, amin megvolt az Egyezség. Megmentetted a könyvem, amivel sokat dolgoztam. Nagyon köszönöm neked :)

Ez az eredeti javítatlan, moderálatlan Egyezség, elnézést kérek, az elején még nem tudtam írni, szóval lehetnek benne hibák. A javított verzió eltűnt sajnos.

Update: közben kijavítottam ezt a részt, a többi javításához türelmet kérek.
 

június 10.
(Jimin szemszöge)

Ernyedten fekszem, forró bőrömre tapad a különböző testnedvektől átázott lepedő. Még mindig nehéz felfognom, hogy megtörtént első igazi együttlétünk. Illetve a második, ha nagyon szigorú akarok lenni, mert félórája volt az első... 
Hogy meglepődött, mikor célozgatni kezdtem, hogy végre megkaphatja azt, amire az elejétől fogva vágyott! Kikerekedett szemei éhes pillantása még mindig előttem van. Oldalra nézek és nem tudok betelni a látvánnyal: ahogy haja rátapad izzadságtól fénylő, nedves arcára, amin most egy elégedett mosoly játszik... Gyönyörű. Csak erre tudok gondolni. Egyszerűen gyönyörű. 
Na és az a vérlázítóan szexi, izmos, kő kemény karja, amivel erősen megtartotta csípőm, nehogy elrepüljek hatalmas, csattogó-cuppogó hangokat hallató lökéseitől... Persze, nem csak a karja az egyetlen kő kemény testrész a szobában... Az izgató emlékek hatására kezd felforrósodni vérem és újabb menetet követel egyre csak duzzadó farkam. 
Talán megint fel kéne ébresztenem éhes ajkaimmal?

április 5.

Reggel a szokásos csengőhangra ébredek. Totál kómás vagyok és pillanatnyilag utálom az életet. Semmi kedvem iskolába menni, de felkelek, nehogy anyámék megint rámküldjenek egy bébiszittert, mint tavaly, amikor nem jártam be az első órákra. Összegyűlt pár igazolatlan és osztályfőnökit kaptam, amiről persze úgy is értesülnek, hogy Németországban vannak. Elég egy telefon (és sajnos az ofő középkorú nőként imád telefonálni) és máris rám küldenek egy vén, izzadságfoltos, ráncos banyát, aki „majd segít felzárkózni és vigyáz rám"... Aha. Az a tavalyi év vége pokol volt. Se lógás Tae-vel, se social media, se semmi. Inkább felkelek időben. 

Beállítom a hajam, bedobok egy szendvicset és fogat mosok. Felkapok egy szakadt fekete farmert és egy fehér pólót, kiegészítőnek meg egy dögcédulát, úgyis mindennap meghal a lelkem egy kicsit az iskolában.

Bedobálok pár füzetet a táskámba (a könyveket már nyolcadik óta csak tz előtt viszem haza) és irány a lepratelep. Hurrá.

Ennyi idősen már vezethetnék és lenne is rá keret, de az ősök kitalálták, hogy csak akkor kapok kocsit, ha jó jegyeket szerzek és nem lesz rám panasz a suliban. Könnyű azt mondani! Minden évben a bukás szélén állok matekból és rohadtul nincs kedvem évet ismételni, de valamikor ötödikben lemaradtam és azóta hülye vagyok.

A buszon egy megállót megyek, amikor felszáll a hozzám legközelebb álló személy, Taehyung. Mindent megosztunk egymással; ő a legjobb barátom. Az utóbbi időben testileg is közel kerültünk egymáshoz... A hormonok miatt egyre nehezebben bírom a szüzek életét. A csajokkal sehogy se állok. Egyszer lett volna lehetőségem, hogy akció legyen, de az idegességtől, vagy nem tudom, mitől nem akart felállni, úgyhogy inkább elküldtem a lányt. Emiatt az emlék miatt azóta is megbénít a félelem, ha velük vagyok és teljesen leblokkolok.

De Taehyunggal más a helyzet. Mellette biztonságban érzem magam és megnyugszom, ha vele vagyok. Kiskorunk óta mindent együtt csinálunk és a maszturbálást is vele fedeztem fel. Azóta is sokkal nagyobbat élvezek, ha vele csinálom. Na, nem dugunk, ne érts félre, csak könnyítünk egymáson. Egyedül is ki tudnám verni, de ha hozzám ér és izgatja a nyakamat sokkal jobb. A nyakam a második legnagyobb erogén zónám, mindenki sejti, hogy mi után. Ha csak hozzá érnek, már keményedik is a kicsi Jimin.

- Mit csináltál tegnap? - kérdezi Taehyung, felébresztve a bambulásból.

- Kb semmit csak játszottam meg próbáltam főzni - fintorodok el az emlékre. 

-Te? Főzni? - halkan felnevet és rácsap a térdemre - Na és hogy ment? 

Ránézek a kezére, úgy válaszolok:

- Jól - kis szünetet tartok, mert elbambultam attól a kéztől, ami néha megsimogatja lábam, majd magamhoz térve folytatom - Azaz elég szarul. A rizs ragadós lett és tiszta nyálkás, a hús meg elégett. A végén vajaskenyeret ettem, amíg meghozták a pizzát. 

- Az szar ügy - mondja és egyre feljebb csúsztatja a kezét, egész közel legérzékenyebb testrészemhez, közben az arcomat nézve.

 Körülnézek a buszon, de leghátul ülünk és senki se lát, így észrevétlenek maradhatunk. Csak hát nem olyan könnyű észrevétlenül felizgulni, ha olyan kiéhezett vagy, mint én. 

Pár percig csendben ülünk és nézzük egymást. Taehyung arca is olyan kifejező, mint az enyém, így már attól is gyorsabban kezd száguldozni a vér az ereimben, ha látom, ahogy beharapja az alsó ajkát. Persze az a kéz is rásegít a dologra, ahogy simogatja a belsőcombomat. Eszembe jut, hogy korábban hol ért hozzám és érzem, hogy melegem lesz tőle. Ajkam akaratlanul is elnyílik és szemem félig lecsukódik. Enyhén hátra döntöm fejem, azt kívánva, bárcsak megcsókolná a nyakam, ezzel elindítva egy történetet, ami mindig boldogan végződik. Hehe.

Taehyung megnyalja a száját jelezvén, hogy lenne kedve ehhez-ahhoz, de ekkor megáll a busz és bemondják a megalló nevét, ahol le kell szállnunk. Kapkodva felugrunk és besietünk a nyomortelepre. Siralmas, hogy itt vesztegetjük el rövidke fiatalságunkat.

A porta mellett elhaladva már indulnék a terembe, hogy túlessek az első órán, amikor Taehyung a vállamnál fogva magával szembe fordít. 

- Még csak fél nyolc múlt - mondja, és szemében látom, hogy ő is befejezné a buszon elkezdett dolgot. Aprót bólintok, majd kiszáradt szájjal és kalapáló szívvel indulok utána az alagsori mosdó irányába. Ez lett a törzshelyünk, mert ide ritkán jönnek. Már napi szinten járunk ide.

Amint beérünk, megbizonyosodunk arról, hogy nincs ott senki, aztán az egyik fülkébe bezárkózunk és rámveti magát. Vadul megcsókol, még kicsit rá is harap az alsó ajkamra. 

- Hova sietsz? Áll a dákó? - kérdezem vigyorogva eltávolodva nedves szájától, de kissé kapkodom a levegőt.

- Mintha neked nem lenne helyzet odalent! - válaszolja lihegve és elkezdi simogatni a felsőtestemet a póló alatt – Hogy a picsába’ van ilyen hasad?

Most inkább nem válaszolok, csak belemarkolok hajába és hátrarántom fejét, mire felszisszen és perverz féloldalas vigyort villant. Pillái alól rám pillant és megnyalja ajkait. Be kell valljam, kifejezetten erotikus látványt nyújt.

Nekilököm a fülke ajtajának és lefogom kezeit, amitől elakad a lélegzete. Imádja, ha kicsit erőszakosan bánok vele. Ahogy én is. 

Halkan, érzékien felnyög, amikor belecsókolok nyakának puha bőrébe és lassan kigombolom mostanra túlzottan is szűkké vált nadrágját. 

- Na mi van, elvitte a kiscica a nyelved? - kérdezem szemtelenül arra utalva, hogy milyen szépen elakadt a lélegzete. És még csak meg sem erőltettem magam.

Erre kipattan a szeme és magabiztosan elvigyorodik:

- Mindjárt meglátod, mennyire nem vitte el!  

Azzal lerántja rólam a pólót és végigcsókolgatja a felsőtestem, forró nyelvével elidőzve mellbimbómnál. Ezután egy jól megszokott mozdulattal előveszi péniszem és rámarkol, majd elkezdi fel-le húzogatni rajta kezét. 

Ahogy megérzem ismerős kezét és nyelvét, a testem, emlékezve a kitörő orgazmusokra, reagálni kezd és még többet akar. Akaratlanul is előre lököm csípőm és érzem, hogy kezd megváltozni az arckifejezésem. Olyan könyörgő lesz, mintha attól félnék: ha nem elégülök ki pár percen belül, belehalok. És úgy is érzem, ahogy elönt a türelmetlen vágy Taehyung szexi ajkaitól és nagy, puha kezeitől. Mintha gondolatolvasó lenne, felnéz egyenesen szemeimbe és a szemkontaktust megtartva szívja tovább mellbimbómat, miközben egyik kezével oldalamat simogatja, másikkal odalent gyorsít a tempón.

 Amikor feljebb vándorol azokkal az érzéki ajkakkal és rátapad nyakamra, remegni kezdek és még szárazabb lesz a szám. Hátradöntöm fejem és behunyt szemmel nyögök. Egyre nehezebben veszem a levegőt és a feszültség már-már elviselhetetlen. Zihálva remegek és érzem, hogy közel a limit, már nem bírok uralkodni magamon. Belemélyesztem körmeim a hátába, miközben káromkodva szidom a pólóját, ami még rajta van. Nem akarom, hogy egy pillanatra is abbahagyja, így nem veszem le róla, csak alá nyúlok. Pár percen belül összeszorított szemmel, ívbe feszülő háttal és egy kis nyálcsíkkal a számon élvezek el. Ilyenkor kissé szégyenlős leszek, mert félig önkívületi állapotban nem tudom, mekkorát nyögtem, de Taehyung csak letöröl, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga és mosolyogva kap ajkam után. Fél percnyi nyelves csók után már bátran nyúlok nadrágjába, hogy viszonozzam barátom szívességét. Most rajta a sor, hogy behunyt szemmel, nyitott szájjal felsóhajtson. Erotikus nyögéseitől az iménti kielégülésem ellenére kedvet kapok a dologhoz. Leveszem a pólóját és kiszabadítom merevedő hímtagját. 

- Ez aztán jól felállt, haver! - cukkolom és el is röhögöm magam, de akkor lenyomja a fejem és meglepetéstől tátva maradt számba dugja péniszét. Megdöbbenek és megpróbálom hátrahúzni fejem, de kezével előretolja azt, ami be kell valljam, tetszik. Tetszik is meg nem is. Na jó, tetszik, de... ezt nem szoktuk csinálni. Csak különleges alkalmakkor, például a szülinapos kap egy szopást. Végre kiszabadítom fejem és felnézek. 

- Tudtommal nincs szülinapod - mondom összehúzott szemmel. 

- Oh, fogd már be és szopjál! - válaszol a szokásosnál is mélyebb, rekedtes hangon - Mindig te élvezel el előbb, ennyit megérdemlek. 

Magamban egyet kell értenem vele, és farkát nézve fontolóra veszem a dolgot, mikor újra megérzem kezét fejemen, ahogy előre tolja. Beadom a derekam és lassan számba veszem makkját, majd vonakodva körözni kezdek nyelvemmel, mire felnyög és erősebben nyomja fejemet. Értem a célzást, így lassan beljebb engedem péniszét a számba, és hagyom, hogy kezével diktálja a tempót. Arca erotikus grimaszba torzul és megállás nélkül nyög, amitől élvezetessé válik a procedúra. Egyre hangosabban élvezkedik; már-már pofátlanul szemérmetlen, miközben dugja a számat.

Pár perc múlva kezd fáradni a szám, úgyhogy itt az ideje bekeményíteni. Erősebben rászorítok ajkammal, mire kikerekedett szemmel remegni kezd. Magamban jót szórakozom a tényen, hogy nem bír állva maradni, ezért le kell ülnie a vécétetőre. Hülye divat ez a térdnél szakadt nadrág... a kemény, hideg csempe nem a legkényelmesebb a térdemnek. Talán nem erre tervezték. Gyökerek.

A szemkontaktust megtartva kényeztetem tovább, miközben ő nyakamat simogatva és néha enyhén megszorítva nyögdécsel. Egyszercsak egy hatalmas nyögés kíséretében hirtelen elélvez. Egyenesen bele a számba. 

- Te idióta, miért nem szóltál?! - köpöm ki a forró, sós gecit, majd letörlöm a számat. Még érezni fogom egy ideig az ízét.

- Mégis mit vártál, mi fog történni ha leszopsz? - válaszol vigyorogva.

Mérges vagyok, de közben valahol tetszik is. Mint egy kutya, amelyik megugatja a postást, de közben csóválja a farkát. Akaratlanul is halvány félmosolyra húzom a szám; ezzel le is zártuk a mai különleges programot. Egyikünk se akarja bevallani, hogy talán melegek vagyunk. A kielégülés után újra "heteró" haverok leszünk; legalábbis a következő ilyen esetig. Nem járunk, csak segítünk egymásnak ebben-abban. Ez a barátság extrákkal a maximum, amire képes vagyok.

- Jó nagyot élveztél, buzikám. - törlöm fel nagyjából a spermát a földről, hogy ne bukjunk le. 

- Nem nagyobbat, mint te - kócolja össze a hajam, amit reggel nagy gonddal állítottam be - Látnod kéne magad, amikor hozzád érek. Fogadok, hogy könyörögni is képes lennél, hogy csókolgassam a nyakad és még nagyobbat élvezhess. 

Enyhén elpirulok, de ő is piros még a kielégülés miatt. Gyorsan elrendezzük a ruháinkat és vigyorogva kilépünk a fülkéből, amikor Taehyung megtorpan előttem. Beleütközök és nem értem hirtelen támadt feszültségét. 

- Mi bajod, nem volt ennyi elé... - kérdezném, de meglátom, amit ő és hulla sápadt leszek. Tátott szájjal, lefagyva állok, ugyanis egy srác áll keresztbe font kézzel a falnak dőlve tőlünk alig egy méterre.

A beállt csendben nem tudom nem végigmérni. Fekete sapkája félig takarja sötét haját. Csillogó szemeibe nézve elveszek pár pillanatra, mielőtt ajkaira siklik tekintetem, ami szexi mosolyra húzódik. Fogait kivillantja, amitől hullámokban önt el a forróság. Még mindig bámulom és egyre több kellemes részletet fedezek fel magamnak. Például a fülpiercingjeit; az izmos, nálam magasabb testalkatát és jó stílusérzékét. Kék ing kigombolva, alatta fehér póló, ami ráfeszül izmos mellkasára fekete, szaggatott nadrággal... Miért izgulok fel ettől az apróságtól?? Kit érdekel, hogy lyukas a nadrágja vagy... vagy hogy úgy feszül pont ott, igen ott, ahol kell. Egyáltalán ki ez?? 

- Na mi van? Az előbb még nem voltatok ennyire csendben – vigyorog pofátlanul, gúnyosan végigmérve minket - Zengett tőletek a klotyó.

Taehyung tér előbb észhez: 

- Fogd be, köcsög! Semmi közöd hozzá! - mondja mérgesen, de a mondat végén elhalkul hangja. Igen, ez rohadtul kínos. 

- Ti szoptátok le egymást a suli vécéjében és én vagyok a köcsög? - nevet fel halkan, majd lábbal ellöki magát a faltól. Nem győzök nyelni. Minden mozdulata olyan, mint egy ragadozóé. Egyre gyorsabban ver a szívem, ahogy nézem, de próbálom csak a stressznek betudni. 

- Na mi legyen, kinek mondjam el a kis titkotokat először? – méreget minket kárörvendő fejjel. A paraszt!

- Meg ne próbáld! - kapok észhez végre - Egyáltalán ki a franc vagy te? Milyen jogon fenyegetsz?! 

- Jungkook vagyok, ez az első napom itt, de nem gondoltam volna, hogy rögtön valami meleg kuplerájban találom magam – fejti ki szemembe nézve önelégülten. 

Erre nem tudok mit mondani. Szemeimnek valamiért nagyon tetszik a látvány annak ellenére is, hogy egy bunkó. Szívem őrülten ver, ahogy összekapcsolódik tekintetünk. Olyan érzés, mintha ki akarna szakadni a mellkasomból.

Valami megváltozik a szemében, mire elkapom a tekintetem. Ha egyetlen pillantása így felizgat, vajon mit éreznék, ha megérintene? 

- Mit akarsz tőlünk? - veti oda Taehyung ingerülten. Neki megint több a lélekjelenléte. Legalább egyikünk nem esik hanyatt a látványtól.

- Ejnye, hát így kell udvarias társalgást folytatni egy idegennel, aki ilyen kínos információt tud rólatok? - dönti oldalra fejét pimaszul - Hát jó, a lényegre térek. Év végéig ha szívességet kérek tőletek, ti megteszitek nekem és ennyivel letudtuk a dolgot. Legyen az egy pizza, házi dolgozat megírása vagy bármi más, elvégzitek és elfelejtem, amit láttam és hallottam. 

Döbbenten állok és egyszerre ezer gondolat lepi el az agyamat. Mindjárt felrobbanok a sok különböző érzéstől. Dühös vagyok, de izgatott is és félek és... nem is tudom, mire gondoljak. Sajnos olyan hatással van rám a külseje, a hangja és a kisugárzása, hogy megremeg a térdem. Annyi különös érzés kering a mellkasomban és gyomromban, hogy beleszédülök.

- Áll az alku - egyezik bele Tae, mire döbbenten nézek a barátomra - De! Nem leszünk a csicskáid! Egy-két szívesség év végéig, amíg nem élsz vissza a helyzettel. 

- Eszemben sincs - vigyorog Jungkook - Semmi olyasmit nem fogok kérni, amit ti ne akarnátok.

Ekkor rám néz és ekkor jövök rá, hogy az arcomra kiülhetett az elragadtatás, a csodálat, a vágy vagy akármi, mert lebuktam előtte.

Elkapom a tekintetem és a cipőmet kezdem tanulmányozni. Úgy érzem, rohadtul kifejező arcom miatt sokat fogok még térdelni év végéig...

Bár valószínűleg nem arra gondolt, mint én.

- Akkor részemről rendben - mondja Taehyung és elindul kifelé, majd visszanéz rám, mire aprót bólintok, és vörös fejjel, a földet bámulva követni kezdem. Mikor Jungkook mellé érek, ő oldalra nyújtja a kezét, ezzel megállítva engem. 

- Nagyszünetben legyél a büfénél, Piroska - súgja, és enyhén lehajol, amitől még vörösebb leszek, ha ez lehetséges. Beleharapok az ajkamba, ahogy erős karjara nézek, ami hozzáér mellkasomhoz - Egyedül gyere - teszi hozzá, mire felnézek és pont elkapom, ahogy az arca egyik fele megrándul olyan szexin, hogy egy pillanatra elfelejtek levegőt venni. Úgy tűnik, mintha egy örökkévalóság óta néznénk egymást, majd rám kacsint és végre elenged. A szívem ki akar ugrani a helyéről, ahogy Taehyung után megyek, aki nem vett észre semmit az egészből, úgyhogy talán mégse tartott olyan sokáig. Mi a fene volt ez?

Köszönöm, hogy elolvastad! Ezt a részt kijavítgattam, igyekszem a többit is idővel. Addig elnézést a hibákért, ez volt az első ficim, kezdőként írtam.

A régi laptopomon volt az Egyezség, máshol nem találtam meg. Nem én töröltem le innen (emlékeim szerint sehonnan sem, mégis eltűnt minden létező helyről). Egyedül ezen a rozoga laptopon van meg, ami alig akarta engedni a műveletet, hogy újra feltöltsem. Nem tudom, hogyan és miért nincs fent sehol, ahová elmentettem, de ez a rossz laptop az utolsó hely, ahol megvan. Fent sem voltam évekig, mégis valaki még olvasná ezt az írásom, ezért nagyon hálás vagyok Nektek! :)