19.rész: Merénylet...
/Hela/
Thor annyira ostoba! Megint egy buta kis halandót választott magának! Ezt nem hiszem el!...Hogyha úgy dönt, hogy feleségül veszi, akkor a birodalmunk jó híre jócskán meg fog romlani, ráadásul azt is el kell majd viselnem, hogy én csak második, vagy harmadik leszek, ha Thor lesz a király....Ezt nem hagyhatom!!! Sajnos már Loki sem lenne hajlandó segíteni a tervemben, hisz láthatólag őt is megrészegítette ez a kis Midgardi!...Chhh, mindigis nekem kellett egyedül intéznem mindent!!! Meg kéne próbálnom szétszakítani őket.... Hmmm,....de vajon mivel és hogyan?... Á! Megvan!: Egy kis mérget rejtek a lány poharába!... Az biztos majd elintézi helyettem is!...
Varázsoltam a kezembe egy apró fiolát, amelyben egy kígyó halálos mérge volt....Ezt a kincsecskét még az utazásaim során szereztem!...
Gyorsan, szinte észrevétlenül odasonfordáltam ahhoz az asztalhoz, ahol az előbb öcsémék ültek, majd Viola névjegykártyájánál megálltam és beletöltöttem az italba az én kis varázs szeremet....Ezután elégedetten ültem vissza a saját helyemre, és vártam, hogy mikor következik be a számomra várva várt pillanat....
/Viola/
Miután Thorral táncoltam, Loki is felkért, így mondhatom úgy kimerültem, mint régen, amikor tesi órán le kellett futnom 10 kört a pályán...
Rettentően szomjas voltam, ezért tánc után rögtön leültem a helyemre, majd meghúztam az italomat.
Sokkal keserűbb volt, mint ezelőtt, pedig nem emlékeztem, hogy erős bort tettem volna bele!....
-Minden rendben, Viola?-kérdezte Thor, amikor meglátta, hogy a fejemet fogom a szédülettől.
Borzalmasan fájt, sőt hasogatott a fejem és a hasam is. Még sosem éreztem ehhez foghatót!...
-Ne-nem! A-azt hiszem rosszul vagyok!-gyorsan felpattantam, majd elfutottam a mosdóba, mert hirtelen őrületes hányinger jött rám!...
/Thor/
-Szerinted mi lehet a baja? Romlott bort ivott?-kérdeztem Lokitól, aki erre kezébe vette a lány poharát, majd beleszagolt:
-Nem,.....ez-ez méreg! Valaki megmérgezte! Gyorsan utána kell mennünk, mert lehet, különben halálos vége lesz!-az öcsémmel mindketten feszültek lettünk, és nagyon aggódtunk Violáért.
Odafutottunk a lány mosdó elé, majd bekopogtunk. Pár percig vártunk, de utána megelégeltük, majd benyitottam, Loki pedig jött utánam. Egy percre mindkettőnk lélegzete elállt, ahogy megláttuk a lányt a földön fekve, habzó szájjal.
-Te jóságos Valhalla!!!-mondtam idegesen, majd óvatosan felkaptam a lányt, és elvittük a gyógyítókhoz.
-Hercegek! Mi történt a kisasszonnyal?-kérdezte ijedt szemekkel az egyik doktornő, majd intett nekem, hogy tegyem le Violát az ágyra.
-Valószínűleg megmérgezték! Fogalmunk sincs, hogy ki tehette!-válaszolta Loki, még mindig idegesen.
-Értem! Akkor gyorsan cselekednünk kell, gyertek lányok nagy baj van!!!!-kiáltott hátra a társainak, majd pár pillanattal később, még több rémült asszony lepte el a helyiséget, akik egyből munkához is láttak.
-Kérem menjenek ki! Ez nem túl szép látvány!-egy gyógyítónő kitessékelt minket az orvosiból, majd leültünk a váróba.
Nem sokkal később megjelent anyánk:
-Fiúk, mi történt? Miért tűntetek el ilyen hirtelen? Valami baj van?
-Violát megmérgezték! Most bent van az orvosiban, de ennek már fél órája! Nagyon kérlek, próbálj meg rajta segíteni! Nincs sok időnk!-Lokit már szinte a sírás kerülgette miközben beszélt.
-Rendben fiam! Megteszek mindent!-megsimította az arcát, majd be is ment a gyógyítókhoz....
/Frigga/
-Engedjenek, kérem!-átfurakodtam a rengeteg doktor között, majd nagynehezen sikerült odajutnom a lányhoz.
-Van valami eredmény?-kérdeztem az egyik, éppen nem sürgő-forgó asszonytól, aki egy injekciót töltött éppen.
-Egy kígyó mérgét itta meg és nagyon gyenge! Ha ez a szer nem segít neki akkor.....-nem engedtem, hogy kimondja azt a szót, ezért közbeszóltam:
-Nem! Az nem fog megtörténni!-a nő bólintott egyet, majd beadta a lánynak az injekciót.
A szájában a habzás elállt, de továbbra is szenvedett, olyannyira, hogy sikoltozott is a fájdalomtól.
-Leányom semmi baj, nyugalom!-leültem mellé, majd megfogtam a kezét, mire ő rám nézett:
A szemei sárga színűre változtak, bőre befeketedett. Amikor kinyitotta a száját láttam, hogy a nyelve és a fogai olyanok, mint egy kígyóé.... Ez a méreg átváltoztatja és egy idő után megöli!Gyorsan cselekedtem, varázsoltam ellenátkot, de az lepattant róla...Ajjaj, mit csináljak?!? Ó, megvan! Ellenmérget kell beadni neki!
-Asszonyom! Hozzon a sárkányméreg főzetből, az talán segít rajta!-a nő engedelmeskedett, majd odahozta, amit kértem, én pedig nagy nehezen megitattam vele.
A lány lassanként lenyugodott, bőre kezdett emberivvé változni, és már nem úgy nézett ki mint egy démon...
Hirtelen, amikor már szinte teljesen visszaváltozott, elkezdett újra beszíneződni, de ezúttal piros színűre. Oó, úgy látszik egy kicsit túladagoltam az ellenmérget...De most legalább nem szenved annyira. Az egyik gyógyító megvizsgálta, és azt mondta, hogy sajnos pár napig még ilyen lesz, ezért itt kell maradnia...
/Thor/
Amikor meghallottam a lány sikolyát, be akartam menni hozzá, hogy megnyugtassam, de Loki megakadályozott:
-Testvér ne! Várjuk meg, amíg anyánk ki nem jön! Addig őrizd meg a nyugalmadat,...az ő érdekében! Tudom, hogy mit érzel, hogy borzalmasan aggódsz érte, hisz én is ugyanezt élem át!-az öcsém megragadta a karomat, majd visszahúzott a székre, ahol eddig ültem.
-Rendben,....de.....szerinted ki tehette ezt? Ki lehet ilyen álnok,.....szívtelen?-Loki nem válaszolt, csak rázta a fejét, én pedig elgondolkodtam ezen a zavaros merényleten, és arra a következtetésre jutottam, hogy csakis Hela tehette ezt a kegyetlenséget!!!
-Hela.....Hela tette ezt, biztos vagyok benne!
-Hmmm....az nem kizárt...-mondta Loki enyhén bólogatva, mire én felpattantam, hogy felkeressem a nővéremet....
/Loki/
-Hé, várj! Mit akarsz tenni?!?-Thor nagyon ideges volt és dühös, úgy fújtatott, mint egy vadló, tekintete lángolt.
-Megbosszulom, amit az az álnok szörnyeteg tett Violával!
-Ne! Thor, a bosszú semmit sem old meg! Tudom, hisz elbuktam, mikor megbosszultam valamit!...Könyörgök hallgass rám, mert különben ennek tragédia is lehet a vége!-újra megragadtam a bátyám csuklóját, aki erre a szemembe nézett és ezt mondta:
-Loki, muszáj ezt tennem! Helának meg kell kapnia a méltó büntetését! Sajnálom, de most ez a helyes!
-Nem! Te nem szoktál így beszélni, teljesen elködösítette gondolataidat a düh és a bosszúvágy! Ne hallgass a kísértésre, mert fel fog emészteni! Nem Hela pártján állok, én veled vagyok, de ezt nem engedhetem! Kérlek ne tedd ezt, nyugodj meg! Az én kedvemért.....és a szerelmedért!-ahogy ezt kimondtam, ő maga elé nézett, majd megint rám tekintett és megenyhült:
-Rendben,.....megteszem érte!.....Igazad van.....Nem kéne vérfürdőt rendezni a születésnapomon....-végre egy kicsit nevetett és elmosolyodott, majd hálásan átölelt:
-Köszönöm, hogy vagy nekem, testvér!
-Uhh....örülök, hogy végre kitisztult a fejed! Már azt hittem, a villámok közül kell majd kirángassalak!-megveregettem a vállát, majd mindketten visszaültünk eddigi helyünkre...
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro