/Viola/

-Jólvan hugi! Most meg kell vizsgáljalak!-terelgetett Tony egy szobába, ahol orvosi cuccok voltak.

-Tony! Erre egyáltalán nincs szükség! Már ellátták a sebeimet, minek akarsz megvizsgálni?-értetlenkedtem, amikor segített felfeküdni a "betegágyra".

-Azért, mert tudni akarom, hogy konkrétan mi a bajod! Furcsa álmaid vannak, és ez nem jó jel! Így ni! Ne mozdulj, most beadok egy altatót!-mondta Tony, majd be is fecskendezte a karomba az injekciót...

Ismét visszatért a furcsa, babás álmom, majd amikor véget ért, nem ébredtem fel, hanem egy másik helyiségbe csöppentem: Egy szobában voltam, egy kandalló előtt, ahol az egyik fotelben ült egy férfi, kinek tisztán láttam az arcát: sovány volt, akár az egész teste....Haja hollófekete, szemei smaragd zöld színűek voltak. A ruhája is zöld volt, mint egy kígyó bőre.....

-Már vártalak!-mondta maga elé bámulva az idegen.

-Te-tessék? Tu-tudnom kéne, hogy ki vagy?-mentem egy kicsit közelebb, mire ő felállt és körbenézett.

Jóval magasabb volt mint én, szemei kíváncsiságot sugároztak, ami egy kicsit megrémített....

-Hol vagy?-kérdezte nekem háttal állva.

-Itt vagyok, nem látsz?-a hangom hallatára felém fordult, de nem látott engem.

-Nem! Áh...mindegy! A lényeg, hogy tudok veled beszélni!-mondta, majd én megismételtem kérdésem:

-Tudnom kéne, hogy ki vagy? Még nem válaszoltál!

-A bátyám nem mesélt rólam, igaz? Chhh.... jellemző!-apró mosolyra húzta a száját, majd újra elkomolyodott és folytatta:

-Loki vagyok, Asgardból! A csínytevés istene, aki megátkozta és ledobta a Földre a Mjölnirt....Én küldtem a farkasokat is!-elkezdett ijesztően vigyorogni....Tisztára olyan ez a pasas mint Joker!...

-Miért küldted a farkasokat? Miért akartál megölni?!? Mit akarsz tőlem?-hátrálni akartam, de lábaim a földbe gyökereztek.

-Ó, hogy a farkasok? Hát....nem azt akartam, hogy téged bántsanak, hanem azt, hogy Thort megleckéztessem!-hangjában csak úgy tombolt a gúny és a bosszúvágy...

-Mégis miért? Mi bajod Thorral? Nem akarok belekeveredni semmilyen családi csetepatéba, de ő a testvéred, szeretned kellene őt!

-Testvérem? Ő sose volt a testvérem!!!-kiáltotta, majd átváltozott valami kék testű, vörös szemű lénnyé.

-Te meg miért lettél ilyen...-folyattam volna, de ő félbeszakított:

-Kék?....Nem láttál még jégóriást, picinyem? Nem vagyok szörnyeteg, csak egy fiú, akinek hazugságban kellett felnőnie! Mindig Thor árnyékában voltam,......Odin mindig is az ő pártját fogta.....Neki akarta adni Asgard trónját, engem meg semmibe vett! Miután leküldtem Thort a Földre, gondoltam Odinnak aludnia kellene pár éjszakát, hogy átgondolja a dolgot..... Miközben aludt, én Odin álomba szenderítettem,... így egy ideig majd nem ébred fel! Anyám nem tágít az ágya mellől, így a trón terhe reám hárult!.......De aztán.....jöttél te!-közelebb lépett, szemei fenyegetően szikráztak a dühtől.

-Megígérted Thornak, hogy segítesz megtalálni a fegyverét!.... Elvitted egy kirándulásra és azt hiszed, hogy azért mentett meg, mert fontos vagy neki?!? Nem! Ő csak ki akar használni, hogy segíts meglelni azt a fránya pörölyét!-erre a mondatára egy kicsit megijedtem. Ezután az istenség témát váltott:

-Talán azért nem látlak, mert a két világ közti távolság túl nagy és sokáig nem tudunk kommunikálni....

-Értem..... Loki? Kérdezhetek valamit?-néztem a szemébe.

-Hát persze...-hirtelen tekintete nyugodt és érzelem mentes lett, majd visszaváltozott normális testébe.

-Ha háromszor is pontosan ugyanazt az álmot álmodod,......az mit jelent?

-Háromszor?.....Milyen színű volt a farkas, ami megharapott?-ráncolta össze a homlokát.

-Mi?!? Ez most hogy jön ide? Asszem fekete! Miért?-totál nem értettem ezt a pasast, olyan fura!

-Fekete....fekete....-mondogatta halkan, majd elfordult és varázsolt valamit...

-Mit csinálsz? Loki?

-Itt van! Ő volt az?-egy alvó farkast varázsolt a saját lába elé.

-Igen! De még mindig nem értem, hogy mi köze van az álomhoz!

-Ezen a farkason kísérletezgettem egy varázslatot!.... A látnokságot! A látnokok látják a jövő töredékeit.....Mondd csak, mit álmodtál?-fordult felém, majd én elmondtam neki.

-Ez elég nyálas!.....De.....végülis egyértelmű!

-Mi egyértelmű?-kérdeztem, majd amikor Loki válaszra nyitotta volna a száját.....felébredtem! Francba!...

Ahogy kinyitottam a szememet, megláttam Tonyt és Thort, ahogy a monitort bámulva beszélgettek. Nem sokkal később észrevették, hogy fent vagyok:

-Á, szia hugi! A vizsgálataim szerint a sebet a lábadon....a harapást....nem evilági lény okozta! Biztos, hogy farkas volt?-jött oda hozzám Tony.

-Igen, farkas volt, és Loki bűvölte meg! A látnoksági bűbájt akarta rajta tesztelni! Véletlen leküldte a farkast a Földre,....ezért utánunk eresztette. Engem nem akart bántani, Thort akarta megleckéztetni!

-Mi van velem?-jött oda Thor is, értetlen arckifejezéssel.

-Thor! Beszélnünk kell, láttam az öcsédet, Lokit!-ültem fel az ágyon.

-Mivan?!? Már rémeket is látsz?-ráncolta össze bátyám a homlokát, majd Thor megkérdezte:

-Nem megint ugyanazt álmodtad?

-De,....csak utána valahogy Lokival beszéltem....De ezt csak veled akarom megosztani! Tony,...légyszives kimennél pár percre?-fordultam felé, mire ő egy értetlen pillantást vetve rám, kiment....

/Thor/

-Miért küldted ki őt? Mit mondott Loki?-kérdeztem, majd a lány válaszolt:

-Azért küldtem ki, mert olyan dologról van szó, amit nem hinne el,.....a mágiához van köze....Loki olyasmit mondott, amit csak te érthetsz meg! Tony egy kumma szót se értene, még jó, hogy te beavattál az Asgardi dolgokba....-még mindig nem bökte ki normálisan a választ...

-Mondd már! Miket mondott?-türelmetlenkedtem.

-Azt mondta, hogy ő küldte a farkasokat, de nem azért, hogy engem bántson, hanem, hogy megleckéztessen téged!

-Megleckéztetni? Miért?-totál nem értettem, hogy mi van...

-Szerintem azért, mert amikor gyerekek voltatok, ő a te árnyékodban élt és Odin a te pártodat fogta. Amikor Loki leküldött téged ide, apátokat Odin álomba szenderítette, ezért édesanyátok nem tágít az ágya mellől.....Most Loki ül a trónon!-válaszolta a lány.

-Értem....Akkor minél hamarabb vissza kell szereznem a pörölyömet!

-Várj! Én is veled megyek!-szólt utánam a lány, amikor az ajtó felé vettem az irányt.

-Sajnálom Viola, de ilyen állapotban nem jöhetsz velem! Amúgyis, ki tudja, mit csinálna veled Loki, ha elvinnélek Asgardba! Ez túl veszélyes!

-De hisz.... Megígértem, hogy segítek!-csodult le egy könnycsepp az arcán, mire odamentem hozzá:

-Már rengeteget segítettél, ezért nagyon hálás vagyok, de nem kérhetem tőled, hogy sérülten gyere el Asgardba! Menj haza, és pihenj sokat! Megígérem, hogyha lerendeztem az ügyeket Lokival és jobban leszel, akkor megmutatom neked Asgardot! A szavamat adom!-láttam a lány szemében a csalódást, és hogy nem akarja, hogy elmenjek, de sajnos muszáj...

-Rendben....Tony majd elvisz Új-Mexikóba, ebben biztos vagyok! Ha lehet, békésen rendezzétek le a dolgokat az öcséddel, jó?-mondta a lány, könnyes szemekkel.

-Jólvan, majd igyekszem!-válaszoltam mosolyogva, majd megöleltem Violát.
Valami furcsa, fájdalmas érzés költözött a szívembe, amikor megöleltem őt.....Máris hiányzott nekem!...