Sziasztok!
Először is nagyon sajnáljuk, hogy csak így eltűntünk több mint fél évre, nem így terveztük. 
Mint láthattátok több sztorink is szüneteltetve lett az utóbbi időben, pontosan azért, hogy ne        várjatok fölöslegesen részekre. 
Most szeretnénk röviden elmondani, hogy miért is van mindez.

Eme szép 2017-es évben kilencedikesek lettünk. Igaz, hogy csak az egyikünk ment át másik suliba, de mindkettőnk életében sok változás történt, s ezek a változások természetesen a szabadidőnkre is kihatottak.  Ráadásul, mivel már nem egy iskolába járunk, nehezebb lett a közös történetünk írása is. 
Le szeretnénk szögezni, hogy nem akarjuk abba hagyni az írást, csak (amint az előbb is említettük) nem akarunk hamis reményeket ébreszteni bennetek.  
A dolgok jelen állása szerint Asami nem tervezi szüneteltetni az ő történetét, viszont a részek bizonytalan időközönként fognak érkezni, amint ideje engedi. 
Velem pedig simán előfordulhat hogy ha kedvet kapok hozzá és véletlenül lesz egy kis szabadidőm is (most komolyan a gimiben azt gondolják hogy mi időmilliomosok vagyunk xd) akkor megírom a részt és természetesen publikálom is a különálló történetemhez. 
Ide pedig ne túl sűrűn várjatok részeket, sajnáljuk. Keveset, csak iskola után tudunk beszélgetni messenger segítségével, s ilyenkor általában az aznapi eseményeket beszéljük meg. Próbálunk sok időt eltölteni a családunkkal is, és a tanulás sajnos ezt is megnehezíti. Így nem a sztorit tartjuk a legfontosabbnak, de természetesen ez is fontos számunkra. Éppen ezért nem hagyjuk abba véglegesen, hiszen terveink vannak a történettel. Úgyhogy ne ijedjetek meg, élünk, és a részek is jönni fognak, csupán nem rendszeresen, és nem olyan gyorsan.

Annyit szeretnénk még elmondani, hogy köszönjük a pozitív visszajelzéseket, és nagyon szeretünk Titeket, továbbá köszönjük azt is, hogy támogattok minket, nagyon jól esik! <3  
Igyekszünk a maximumot kihozni a sztorijainkból, és ha valaki úgy gondolja, írhat nekünk építő kritikát is, mert szeretjük hallani a véleményeiteket a sztorikról, és úgy gondoljuk, hogy csak akkor tudunk fejlődni, ha odafigyelünk a hibáinkra. 

By.: #Asami és Katsumi

U.i.: Ezt a kis szöveget ketten írtuk (konkrétan egyik részletet Asami még egy másikat én ) de a mondandójával mindketten egyetértünk. Ja és a fenti kép pedig minket ábrázol (meg az osztályt xd).