Kezdetek
Nate szemszöge:
Megérkeztem San Franciscoba. Amint leszálltam a gépről, egyre csak erősödött bennem az az érzés, hogy valami nagyon meg fog változni az életemben. A reptérről fogtam egy taxit, majd bediktáltam a címet. Húsz perc elteltével meg is érkeztem a célállomásomhoz. Azonban nem csak egyedül én érkeztem. Itt volt még egy lány is, amit nem tudtam hova tenni, de aztán elengedtem. Gondoltam, biztos Lucas egyik segítője, de amint kiderült, feltételezèsem tévesnek bizonyult.
Mindketten meglepően gyorsan közelítettünk a bejárat felé. Feltett szándékom volt, hogy hamarabb jussak be, mint a lány. Valószìnűleg neki is hasonló gondolatok járhattak a fejében.
Azonban minden egy pillanat alatt a feje tetejére állt.
Hirtelen a lány kinyújtotta a kezét, mire meglepetten tapasztaltam, hogy ellenállásba ütköztem. Mindketten rácsodálkoztunk erre, majd egy félig gúnyos, félig öntelt mosoly kíséretében a cajszi csak úgy bemasírozott előttem. Az, hogy ez a lány konkrétan megfékezett, kicsit idegessé tett. De aztán láttam, ahogy visszafordul felém és beinvitál. Ez olyan abszurd volt ezen a ponton, hogy már csak nevetni tudtam az egészen.
- Na jó, nyertél. Nate Dameron.-nyújtottam a kezemet, amit ő elfogadott.
- Daisy Trevor.- válaszolta. Majd megkérdezte.- Komolyan Dameron vagy?
- Igen.- feleltem egyszerűen.
- Azta!- majd elámult ezen a tényen.
Amikor kicsivel később már elég sokan lettünk, pontosabban heten, a nagy Lucas úgy döntött, színre lép.
- Hello! Ki volt itt a első?- támadott le minket egyből.
- É.....- mondta volna Daisy, de hirtelen Lucas észrevett egy fontos személyt és félbeszakította a lányt.
- Nahát Steve. De jó, hogy itt vagy.- közölte az éppen belépő férfivel egy hatalmas mosollyal az arcán.
- Hello George.- köszönt az idegen, majd végigpásztázott a szemével mindenkit és elment.
- Szóval ki volt az első?- tette fel a kérdést megint Lucas.
-Én.- kicsit türelmetlenül csengett Daisy hangja.
- Akkor gyere.- szólt George.
Daisy még vetett hátra egy diadalittas pillantást, mire a többiek egy nem kedves nézéssel válaszoltak, én viszont csak kedvesen ránéztem és magaban sok szerencsét kívántam neki.
Miután elment Daisy, megismerkedtem a többi emberkével is. Az egyik lányt Madeline-nek hívták, ő árva volt.
A másik lány neve Mira volt, aki szintén árva volt, de látszott, hogy sportos a testalkata, így ebből arra következtettem, hogy sportol valamit. A harmadik lány neve Amidala volt, amiről eszembe jutott a SW filmekből Padmé. Miután én is bemutatkoztam, a lányok elkezdtek csevegni, én viszont ebből inkább kimaradtam volna, és arrébbhúzódtam.
Pár perccel később visszajött Lucas és megkérdezte:
- Na, ki a következő?
Erre felálltam és odasétáltam elé.
- Én lennék.- mondtam határozottan.
- Akkor kérlek kövess.- szólt, majd eltűnt egy nagy ajtó mögött.
Követtem őt, míg végül egy olyan szobába értünk, ami úgy nézett ki mint Yoda mester meditálószobája. Ezzel a ténnyel mit sem törődve lazán lehuppantam az egyik ilyen puffra, amit láttam, és mindem figyelmemet a rendezőnek szenteltem.
- Magának miért olyan fontos, hogy találkozzon velem?- kérdezte sürgető hangon.
Nem szóltam semmit, csak rákoncentráltam arra a puffra, amin ültem, és elkezdtem lassan felemelni a földről. Mikor ránéztem Lucasra, az arcán meglepettséget láttam, majd ìgy szólt:
- Különös, nagyon különös.
Miután leereszkedtem a földre, felnéztem rá, de ő csak elmosolyodott.
- Kérlek gyere utánam, és ha lehet akkor tegezz kérlek.- mondta.
- Igenis, uram.... akarom mondani George.- majd minde cuccomat magam után húzva követtem őt a folyosókon.
Hirtelen kinyitott előttem egy ajtót es bement, én pedig követtem a példáját.
Egy nagyon nagy szobában találtam magam, aminke falain SW poszterek díszelegtek, a planfonon pedig ott voltak felfestve a bolygók a Star Wars Univerzumból. Nagyon elámultam, mert ilyen szobában még nemigen jártam de tetszett.
- Ez lesz a te szobád.- szólt, majd visszafordult hozzám- Üdvözöllek a családban. Megtudhatnám a neved?- kèrdezte miközben kinyújtotta a kezét.
- Nate Dameron.- mondtam egy mosoly kíséretében.
Megrázta a kezem, majd mosolyogva így szólt:
- Nagyon örülök Nate. De most vissze kell mennem a többiekhez is, hogy kifaggassam őket arról, hogy ők miért jöttek. Addig nyugodtan rendezkedj be, fedezd fel a szobát.- mondta, majd kisétált a szobából, és becsukta az ajtót.
Úgy gondoltam kipakolok a bőröndömből, de a szekrények dugig voltak SW-s pólókkal, olyanokkal, amiken a filmplakátok szerepelnek, meg egy csomó trainingruhával, az akasztós részben pedig mindenféle elegáns ruha volt. Úgy döntöttem, a kipakolás még várhat, így végigdőltem a puha ágyon, és azonnal elnomott az álom...
Written by: izzylightwood17000
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro