Aggodalom
Daisy szemszöge:
-Tudtam. Tudtam. Tudtam! Egyszerűen túl könnyű ,,győzelem" lett volna. Nate!-szóltam most hozzá-Nem félted Mirát?-kérdő tekintetét látva folytattam-csakmert a bá...-majdnem a Földi igazságot mondtam, az pedig nem lett volna szerencsés-Kylo Ren nem túl könyörületes. Az árulókkal meg végképp nem.
- Ebbe még bele sem gondoltam. - mondta. - Remélem semmi baja nem lesz. De mi van ha igen? Az akkor az én hibám lenne. Vissza kell mennem hozzá.
- már rohant is egy hajóhoz, amikor Steve megragadta a karjàt és megállította.
- Nyugodj meg Nate! Nem mész sehova. Épp most szabadultál. Akarsz még szenvedni? Mert ha nem akkor it maradsz és reméled a legjobbakat. Majd a többiek elintézik. Megértetted? - bólintássa jelezte, hogy igen.
- Helyes! - majd megfordult és otthagyta őt.
-Nekem kell mennem.-jöttem rá.-Ki tudom hozni.-rohantam is volna, ha Steve meg nem fogja a karom.
-Dais, ezt ugye nem gondolod komolyan? Nem mehetsz el oda. Még megsérülsz!
-Steve! Nem tarthatsz vissza.-azzal kiszedtem a kezem a szorításból, s elrohantam az egyik hajó felé. Félúton azomban megtorpantam. Leiától még engedélyt kell kérnem. De nem érek rá. Hisz Mira élete múlhat rajta. Azt pedig nem engedem hogy bárki is meghaljon. Továbbrohantam a gép felé, beszálltam, s a halálcsillagszerű izé felé repültem. Ez minden amit tenni tudtam.
Written by: AnnaBellaBokai
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro