Nagy kő esett le a szívemről, mikor láttam hogy Nate hajója elhagyja a csillagrombólót, és egyre jobban távolodik a messzeségbe. A boztonságba.

Ámbár mint általában, most is megfeledkezet valamirő. A következményekről. Mikor hátranéztem, láttam, hogy Ren közelít felém dübörgő léptekkel. Már akkor éreztem, hogy ennek nagyon, magyon rossz vége lesz. Nem is állt meg mellettem, csak durván megragadta a csuklóm és rángatott magávan. Egy ismerős terembe vezettet. Itt tartották Natet os fogva. Vajon mit akarhat itt tőllem?Nagy kő esett le a szívemről, mikor láttam hogy Nate hajója elhagyja a csillagrombólót, és egyre jobban távolodik a messzeségbe. A boztonságba.

Ámbár mint általában, most is megfeledkezet valamirő. A következményekről. Mikor hátranéztem, láttam, hogy Ren közelít felém dübörgő léptekkel. Már akkor éreztem, hogy ennek nagyon, magyon rossz vége lesz. Nem is állt meg mellettem, csak durván megragadta a csuklóm és rángatott magávan. Egy ismerős terembe vezettet. Itt tartották Nateet is fogva. Vajon mit akarhat itt tőllem? Biztosan odribál egy-két sort, mivel a zárka hangszigetelt.

-Ezt mégis, hogy gondoltad?-kérdezte ingerülten

-Én csak segíteni akartam. Nem bírtam tovább nézni ahogyan kínzod.- feleltem halkan

-Az Ellenállástól jött! Vállalta a kockázatot! Nem a te feladatod, hogy megmentsd őt!

-Tudom, de...

-Nincs de. Most elvesztettünk olyan információkat, amelyek később a javunkra válhattak volna.

-Sajnálom.

-A sajnálat nem ér semmit.-mondta és kilépett a cellából

Itt hagyott. Egyedül voltam a borús gondolataimmal. Vajon mit gondolhat most róllam Nate? Persze biztosan örül hogy megszabadult, és hogy nem esik bántódása. De mit gondol róllam? Biztosan árulónak tart, olyannak aki nem hű az elveihez. Én mindig becsületes voltam. Nem hazudtam az embereknek, csak a nagybátyámnak. De neki is csak ritkán. Mindig betartottam a szavam és az ígéreteim, most viszont hibáztam. Lehet. De nem bántam meg, egy pillanat erejéig sem mert én helyesen cselekedtem. Lehet, hogy hiba volt az Első Rendet választanom? Lehet, hogy ez teljesen más ,mint ahogy azt eddig elképzeétem?

Most viszont valahogy ki kellene jutnom innen.  Megérintettem a nyitópanelt, amely hangosan sípolt, majd egy kódot kért. Most komolyan, Ren ennyire hükyének néz engem? Hiszen vele voltam amikor kinyitottam a zárat. Láttam az összes alkotóelemét. Gyorsan bepötyögtem a számokat, de a képernyő pirosan villant meg az error feirattal. Ohh hát Ren mégsem olyan meggondolatlan. Akkor jön a B terv. A szellőzőről nagy nehezen leszereltem a rácsot. Ahhoz képest ,hogy most csinálok ilyet először, szerintem egészen gyorsan megvolt. A vallatószéjet odatoltam a szellőzőnyílás alá, majd ráálltam a székte, és feltornáztam magam a bejáratához. Miután ez megvolt, már csak azt kellett kitalálnom ,hogy igazodok ki ezen a labirintus szerű rendszeren. Nem lesz könnyű azt előre tudom, de soha nem szabad feladni. Ha valamiben igazán hiszünk azt véghez tudjuk vinni.

Biztosan odribál egy-két sort, mivel a zárka hangszigetelt.

-Ezt mégis, hogy gondoltad?-kérdezte ingerülten

-Én csak segíteni akartam. Nem bírtam tovább nézni ahogyan kínzod.- feleltem halkan

-Az Ellenállástól jött! Vállalta a kockázatot! Nem a te feladatod, hogy megmentsd őt!

-Tudom, de...

-Nincs de. Most elvesztettünk olyan információkat, amelyek később a javunkra válhattak volna.

-Sajnálom.

-A sajnálat nem ér semmit.-mondta és kilépett a cellából

Itt hagyott. Egyedül voltam a borús gondolataimmal. Vajon mit gondolhat most róllam Nate? Persze biztosan örül hogy megszabadult, és hogy nem esik bántódása. De mit gondol róllam? Biztosan árulónak tart, olyannak aki nem hű az elveihez. Én mindig becsületes voltam. Nem hazudtam az emberekben, csak a nagybátyámnak. De neki is csak ritkán. Mindig betartottam a szavam és az ígéreteim, most viszont hibáztam. Lehet. De nem bántam meg, egy pillanat erejéig sem mert én helyesen cselekedtem. Lehet, hogy hiba volt az Első Rendet választanom? Lehet, hogy ez teljesen más ,mint ahogy azt eddig elképzeétem?

Most viszont valahogy ki kellene jutnom innen.  Megérintettem a nyitópanelt, amely hangosan sípolt, majd egy kódot kért. Most komolyan, Ren ennyire hükyének néz engem? Hiszen vele voltam amikor kinyitottam a zárat. Láttam az összes alkotóelemét. Gyorsan bepötyögtem a számokat, de a képernyő purosan villant meg az error feirattal. Ohh hát Ren mégsem olyan meggondolatlan. Akkor jön a B terv. A szellőzőről nagy nehezen leszereltem a rácsot. Ahhoz képest ,hogy most csinálok ilyet először, szerintem egészen gyorsan megvolt. A vallatószéjet odatoltam a szellőzőnyílás alá, majd ráálltam a székte, és feltornáztam magam a bejáratához. Miután ez megvolt, már csak azt kellett kitalálnom ,hogy igazodok ki ezen a labirintus szerű rendszeren. Nem lesz könnyű azt előre tudom, de soha nem szabad feladni. Ha valamiben igazán hiszünk azt véghez tudjuk vinni.

Written by: Reshkrill