Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Pt.13

*Dream*

Miután Sapnap felviharzott úgy döntöttem hogy lehet nekem is félkéne mennem, és persze aludni is kéne valamennyit, de egyáltalán nem vagyok álmos, de azért majd megprobálok elaludni. De persze előtte lezuhanyoztam és fogat mostam, utána be is feküdtem az ágyba, és próbáltam aludni, de nem nagyon jött össze, de sok probálkozás után végre sikerült.

*George*

Remélem Dream majd beszél a lakótársával hátha segít nekünk, de amíg ez majd megtörténik nekem sajnos mennem kell Wilbur-hoz bulizni, mert megígértem neki hogy megyek szóval össze kell kapnom magam addigra. De nagyon sok kedvem nincs hozzá mert úgyis tudom mi lesz ebből, mint ahogy eddig bemutat egy lánynak és össze akar vele hozni, ismerem már mint a tenyeremet. De azért reménykedek benne hogy nem lesz ilyen. Mivel ma nem is mentem be dolgozni ezért végre egy kicsit kitakaritottam a lakást, eddig nem volt rá időm, de most végre volt egy kevéske. Meg streameltem is egy kicsit, mert volt hozzá kedvem. De utána jött hogy ideje készülődnöm mert mennem kell, meg is kaptam már a címet hogy hova kell mennem. Gyors össze szedtem magam és már indultam is, mivel nem volt messze ezért sétáltam, meg amúgyis volt kedvem most sétálni egy jót. Mikor oda értem bekopogtam, Wilbur nyitott ajtót.

-Szia George, örülök hogy jöttél. - húzott egy ölelésbe.

-Szia Wilbur. - öleltem vissza.

-Gyere be. - állt félre az útból.

-És sokan leszünk? - ültem le közben a kanapéra.

-Majd igen, csak ők később jönnek, neked kicsit hamarabb időt mondtam hogy tudjunk egy kicsit beszélgetni előtte. - ült le ellém a fotelbe.

-És miről akarsz beszélgetni?

-Tudom hogy eleged van már belőle, de hogy állsz a lányokkal? Van már valakid?

-Hát sehogy, és nem is kell nekem senki. - mondtam flegmán.

-Kár... Pedig kellene a segítséged.

-Mi? Miben? - kerekedett ki a szemem.

-Hát van egy lány akit elhivtam úgye, és nekem tökre tetszik, és szeretnék vele összejönni, és segítenél benne valahogy?

-Tényleg? De volt már barátnőd nem?

-Hát 1 volt de az se sokáig.

-Ohh.. Hát meg próbáljátok segíteni, de nem ígérek semmit, nem vagyok annyira jó ezekben.

-Köszönöm.

Ekkor kopogtak, Wilbur fel is állt és ajtót nyitott, meg is jöttek egy jó páran, hisz végülis nem sokára kezdődőtt is a buli. Mikor már elég sokan voltunk oda jött hozzám újra Wilbur.

-Jössz? - közben mutatott a szemével a lány irányába.

Én csak bólintottam és mentem utána, el is kezdtünk 3-an beszélgetni. Ahhoz képest tök jól elbeszélgettek én csak néha szólaltam meg szóval el is mentem onnan hagyom őket hadd beszélgessenek csak. Mivel már zavart a sok ember, ezért ki mentem a friss levegőre, hiányzott már. Jó volt kint lenni, már elég sötét is volt, vissza menni már nem akartam szóval el is indultam haza. Az utcák ahhoz képest elég csendesen voltak, ami megnyugtató érzés volt. Mire haza értem már éjfél volt, szóval úgy döntöttem hogy gyors le fürdök és megyek is aludni. Még utoljára küldtem egy üzit Wilburnak hogy haza jöttem, hogy azért tudja és ne keressen.

És üdv újra álom, megint itt vagyok. Utoljára akkor voltam itt mikor fel kellett keltenem Dreamet de az is akkor volt mikor bealudtam, szóval ha éppen csak alszunk egy kicsit már az is bele számít ebbe. Szokásosan beszélgettem Dreamel de valamiért ez az álom olyan másabb volt, szinte alig tudtam Dreamel bármit és bármiről beszélni mert felriadtam. De csakis Wilbur miatt, mert hívott, fel is vettem.

-Mit akarsz? - mondtam fáradt hangon.

-Hol vagy? - kicsit azért halatszodott rajta hogy részeg.

-Itthon, haza jöttem, de irtam is neked üzit.

-Tényleg? Nem is néztem, bocsi akkor, zavartalak?

-Hát csak épp felkeltettél.

-Bocsánat, hagylak is szia.

-Szia.

Le is tettem a telefont és próbáltam vissza aludni, de nem sikerült, nagyon megzavart most ez a hirtelen jött hívás. De nagy nehezen végül sikerült. És újra az álomban voltam.

-Mi történt George? - jött is egyből a kérdés mikor megláttam Dreamet.

-Jah, semmi csak hívtak.

-Ilyenkor?

-Igen, az egyik barátom hívott, mert keresett, eljöttem a buliból ahova mentem, de irtam neki üzit is de azt nem nézte meg.

-Ohh.. De akkor az a lényeg hogy nincs nagy baj.

-Hát igen.

-És mit szeretnél csinálni ebben a maradék kevés időben?

-Nem is tudom, mi lenne ha csak szimplán körbe néznénk jobban ebben a házban, kíváncsi vagyok minden részletére.

-Jó, én benne vagyok, én is gondoltam már rá amúgy.

-Nah szuper akkor menjünk.

Végig is néztünk egy pár szobát de semmi érdekeset nem találtunk viszont már jött az idő hogy lassan felkelünk szóval mielőtt ez megtörtént volna még gyors elköszöntünk egymástól.

-Majd akkor tali legközelebb es folytatjuk.

-Persze mindenképp. - ez volt az utolsó szó amit mondtam, mert már fel is keltem.

Igen lehet nem volt a legjobb ötlet higy ma dolgozni megyek de mostmár mindegy.

*Dream*

Mikor felkeltem, eszembe jutott hogy beszélnem kéne Sapnap-el az álmomról, reménykedek benne hogy azért hinni fog nekem, mert az nagyon jó lenne. Ki is keltem az ágyból és megindultam le a konyhába, de nem láttam Sapnapet se a szokásos ki kávés poharát az asztalon amit mindig ott hagy és nekem kell mindig elraknom, szóval ez azt jelenti hogy még alszik. Bár végülis teljesen érthető hisz még csak reggel 7 van, nem is értem hogy miért keltem fel ilyen hamar de valószínűleg köze van ahhoz amikor kint aludtam. Meg is ittam a reggeli kávémat es vissza mentem a szobámba, dobtam egy üzit Sapnapnek hogyha majd fel kell akkor jöjjön át mert beszélni akarok vele, es tudom hogy mikor felkel akkor egyből a telefonjáért nyúl hogy vissza irjon mindenkinek és megnézze hogy ki mit posztolt, szóval mostmár csak várnom kell hogy át jöjjön, addig szerintem fel is veszek egy videót, és még vágom úgy sincs most jobb dolgom. Hosszú is lett ez a videó nem számítottam rá, már előre tudom hogy élvezni fogom megvágni. De közben hallottam hogy valaki kopog.

-Gyere! - be is jött Sapnap.

-Mit szeretnél mondani? - nézett rám még egy kicsit álmos fejjel. - Ugye nem a tegnapiról?

-Nem, nyugi. Teljesen másról szeretnék veled beszélni.

-Miről?

-Gyere üljünk le az ágyra ott jobb lesz.

-Oké.

-De arra kérlek hogy ne nézz hülyének és hidd el amit mondani fogok.

-Félnem kéne?

-Neem, na de ígérd meg hogy hiszel nekem bármennyire is fog hülyén hangzani, jó?

-Jó, megígérem.

*Nah itt egy újabb rész, bocsika hogy itt hagyom abba de már elég késő van és fáradt vagyok, és szerettem volna minnél hamarabb ki tenni a kövi részt. Nah puszi❤️*

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro