*Dream*

Mikor ott feküdtem a tisztáson, csak az eget néztem egész végig és zenét hallgattam, nagyon hangulatos volt mert olyan zenéket hallgattam amik ilyen csendesebbek, szomorúbbak, most ilyen hangulatom volt. És közben persze be is aludtam, nem tudom miért csak úgy hirtelen jött hogy érzem hogy csukódik le a szemem. Olyan mintha csak pislogtam egyet és már fent voltam, de nappal volt, nem is értettem először mi van, itt aludtam volna egezs éjjel, de hát azt csak észre vettem volna vagy nem tudom. Fura ez nekem, de az is gyanús hogy nem az a korai nappal van hanem már dél után lehet, időt nem tudtam nézni mert le volt merülve a telefonom, szóval ez így még szuperebb volt. Fel is ültem a padon és körbe néztem jobban, egy árva lélek se volt csak én. Gondoltam jó akkor haza megyek, fel is álltam és indultam volna amikor egyszer csak úgy érzem mintha valaki nézne, nem tudom miért pedig senki sincs itt, már automatikusan hátra fordultam hogy biztos van valaki mögöttem, de senki sem volt... Ez nekem fura, de nagyon, miért érzem hogy néz valaki ha lehet senki se néz, vagy csak én nem vettem észre. Mindegy is inkább haza megyek, jobb lesz tényleg ha minnél hamarabb, szerintem Sapnap már aggódik, vagy nem lehet azt hiszi valakinél vagyok csak nem szóltam róla, de nem hinném, de inkább sietek, kitudja lehet mérges is lesz rám, amit persze nem akarok megtudni de ha megtörténik akkor jogosan fog. El is indultam már oda értem arra az ösvényre ahol menni kellett a város felé, nem tudom miért de még mindig olyan érzésem volt mintha néznének de mostmár olyan érzésem íja volt mintha valaki követne, ezért hátra is néztem de senki nem volt ott, nem foglalkoztam vele, biztos csak az agyam szórakozik velem már azon a részen voltam ahol csak ki fordulok a sarkon és már ott is lesz az út, nah ki is fordultam a sarkon, de nem volt ott az út, csak néztem magam elé, nem tudtam mit kezdjek most, hiszen itt kéne lennie. Mit ne mondjak kicsit azért be pánikoltam mert ha el is tévedtem volna és lenne telefonom ami fel van töltve akkor lehet jobban eligazodnék de így nem tudok, szóval nincs más út mint előre egyszer úgyis kilyukadok valahol. Már egy 20 perce sétálok és semmi egyszer cska azt vettem észre hogy ugyan ott lyukadtam ki, megint a tisztáson voltam, na ekkor már teljesen nem értettem a dolgokat, ekkor hallottam valamit, mögöttem jött a hang, mintha valaki a nevemet mondaná, egyre hangosabban. Hátra is fordultam de nem láttam senkit, úgy érzem kezdek paranoiás lenni, le is ültem inkább a padra és csak néztem előre, de egy idő után vissza feküdtem hátha el tudok aludni, de nem. Ki is nyitottam a szemem mondom jó ez így nem fog működni, ekkor szembe találtam magam valakivel, pont ugy sütött a nap hogy nem láttam hogy ki csak hogy van itt valaki. Egyből fel is ültem eléggé meglepődtem, de egyben meg is nyugodtam hiszen George volt az.

-George?... - mondtam mosollyal az arcomon, örültem hogy látom, ezek után.

-Dream.. Mit keresünk itt?

-Őő... Hát ez részben lehet az en hibám, de igazából azt mondjuk nem ertem miért itt vagyunk.

-Mert hol vagyunk?

-Hát most mondanám de nem mondhatom ki, de annyi a lényeg hogy ahol lakók város ahhoz van közel ez a tisztás.

-Ohh... Nem is tudtam, de akkor most kicsit közelebb is jöttem úgy mond hozzád.

-Végülis igen.

-Nah de akkor miért a te hibád részben hogy itt vagyunk?

-Hát tudod, az úgy hogy beszélni akartam Sapnapel ugye erről az álmos dologról de végül nem tudtam vele mert nem volt itthon, nem is tudtam hogy mikor fog haza érni, én meg már unatkoztam szóval eljöttem sétálni és akkor jöttem ki ide, közben ugye zenét hallgattam, és hát le feküdtem a padra és néztem az eget, es hát egyszer csak bealudtam. És most itt vagyunk.

-Ahan, értem. De akkor most te alapból itt vagy?

-Hát valószínűleg igen, itt fekszek a padon.

-De akkor most este van a valóéletben nálad?

-Lehet, nem tudom, még nappal volt mikor el aludtam.

-Hát akkor lehet fel kéne valahogy ebreszteni téged nem lenne jó ha itt töltené az éjszakát, hideg szokott lenni azért este, nálatok is?

-Igen egy kicsit, hát lehet jó ötlet lenne, meg kitudja ki akar engem elvinni, még a végén azt hiszik meghaltam.

-És észt hogy kéne csinálni?

-Nem tudom, de valamit kitalálunk. Arra felkelnél hogyha fájdalmat éreznél?

-Hát, egy próbát megér.

El is kezdtük csinálni George kicsit megütött direkt nem erősen, megcsippet, meg ehhez hasonló dolgokat csinált, de semmi sem történt.

-Hát ez nem vált be. - mondta ki ő elsőnek.

-Hát nem.

-Sőt ezzel még idő is telt el, vajon mennyi lehet az idő?

-Nem tudom, de lehet hogy már este van szerintem.

-Akkor sietnünk kell, mi lenne ha el esnél?

-Ez most komoly? - húztam fel a szemöldököm.

-Miért van jobb ötleted? - nézett rám komolyan.

-Nincs. - vágtam rá.

-Nah hát akkor meg, meg kell próbálni, gyerünk.

-Jó legyen...

Kicsit elkezdtem futni es próbáltam el esni de nem úgy ment mint ahogy en azt gondoltam.

-Próbáld meg újra. - szólt utánam.

Fel álltam és elkezdtem felé futni, de ekkor megbotlottam egy kőbe és pont rá estem George-ra. Elég közel volt az arcunk egymáshoz, egy ideig csak néztük egymás szemét amikor úgy döntöttem hogy fel állok, de közben félre csúszott a kezem és pont George feje mellé zuhantam vissza. Amire egyébként fel is keltem. Igen már este volt, és kezdett is hideg lenni, szóval ideje haza menni, és végül szerencsére sikerült George terve igaz nem pontosan úgy ahogy tervezte de sikerült, a telom ugyan úgy le volt merülve de már nem foglalkoztam vele csak mentem haza gyorsan amennyire gyorsan csak tudtam.

*Bocsi hogy ilyen későn raktam ki új részt, csak semmi lelkierőm nem volt, de most rá vettem magam hogy azért is mert nem hagyhatlak titeket rész nélkül, nah puszi❤️*