Ning Yingying összefonta karjait és elgondolkodva biggyesztette le alsó ajkát. Az elúszó bárányfelhőket szuggerálta, mintha azok egyikében lenne a megoldás mostani problémájára. Sóhaj szakadt ki ajkai közül, majd hátradőlt a ferde mészkőn. Fonott, kétoldalt narancssárga szalaggal felerősített haja szétterült a feje körül, mint egy nyíló bazsarózsa szirmai.

Három év alatt sokat nőtt, szépsége mit sem változott, nagy ívben kezdett egy finom virágszálra hasonlítani. Nagy, barna szemei egy nyugodt állatot juttatott az ember eszébe, amihez legszívesebben hozzádörgölőzne és élete végéig a selymes bundáját simogatná. Teste megnyúlt, dereka karcsúbb lett, mint egy darázsé. Habár a tizedik életévét töltötte be, előre megjósolható, hogy felnőttként igazi nehézbombázó lesz! Méltó a főszereplő szerelmére!

Újra sóhajtott és hasára fordult.

- Agh, mégis mit tegyek?

Nem tudta, mihez kezdjen a jelenleg fennálló helyzettel.

Hogy mi miatt is aggódott pontosan?
Még a lány se tudta megfogalmazni, csak egyszerűen úgy érezte, valami nincs rendben.

Ning Yingying együgyű lányka volt, de szíve csupa kedvesség és melegség. Amióta Shen Yuan shixiong a csúcsra került, folyton a nyomában járt és különböző dolgokról faggatta: egyszer a kardforgatásról, máskor azért, hogy meséljen egy vicces történetet. Kultivátor bátyja eddig mindig meghallgatta minden baját, illően tanácsot adott, ám ez az utóbbi időben megváltozott. Shen Yuan gondolatai teljesen másfelé úsztak, néha a semmiből ráncolta homlokát, szúrós tekintetét maga elé szegezte. Egyszer még hallotta is, hogy magában beszél!

Ning Yingying újragondolta a lehetőségeket.

Egyről a kettőre haladjunk - gondolta.

Egy, Shen Yuan-nek szerelmi gondja támadt. Várjunk, Shen shixiong egyáltalán tudja mi az, hogy szerelem? Az idősebb művelési nővérei az elmúlt években rengeteg alkalommal karoltak a fiúba pityogva, hogy nem sikerül nekik egy-egy technikát elsajátítani, holott pontosan tudták a lépéseket. Mégis inkább eljátszották az ostobát, hogy közelebb kerülhessenek ahhoz a szépséges fiúhoz, akiért szívük minden nappal és éjjel epekedett.

Való igaz, Shen Yuan szép volt, de nem mondható jóképűnek. Köztudott, hogy a kisgyerekek nemét nehéz megállapítani, a testük fiatal és nem alakultak ki a férfi és női különbségre utaló jegyek. Nos, Shen Yuan esetében ez még tizennégy éves korában is fennállt. Évek óta edzette testét, de a kidolgozott izmoknak szemre és érintésre nyomuk sincs, csak a gyakorlatoknál látható a puha bőr alatt rejlő nyers erő. Hófehér arcán, vállán és könyök-térdhajlatán halványrózsaszín pirospozsgás terült el. Vékony, éjfekete haja még jobban kiemelte sápadt arcszínét, míg kardalkú szemöldöke és álla keretet adott arcának. A főnixszemekben csillagtenger és élni akarását tükröző lángnyelvek táncoltak.

Egyetlen mondatban, Shen Yuan a legtöbb lánynál is előkelőbb, szépséges virág volt! Kicsit sem férfias!

Shen Yuan azonban a shimei-ek és shiji-k közeledését könnyedén hárította és semlegesítette: süketet játszott egyes megkérdőjelezhető megjegyzéseknél, segítségnyújtás közben a lehető legkevesebb intim kapcsolatot létesített és kérdéssel válaszolt olyan kérdésekre, amik személyes adatok közé tartozott - például mit szeret vagy milyen az ideálja. Emellett nyíltan elutasította egy lány szerelmi vallomását és hangosan kijelentette a gyakorlótéren, nem tervez kapcsolatot senkivel, így ne is álmodjanak ilyen abszurd képzelgéseket. Ez volt az egyetlen durva megnyilvánulása, amivel egy gyenge szívet megrikatott. Legalább már többen nem zaklatták.

Rendben, ez biztosan kizárva.
Kettő, talán nehezére esne az elmúlt tananyag és emiatt idegeskedne? Shen Yuan művelése szárnyalt, sokkal előrébb járt, mint a vele egykorúak. Ilyen fiatalon már az idősebbekkel veszi a leckéket. Sőt, az is egy plusz pont nála, hogy Yue zhangmen shibo engedélyezte, hogy a Qiong Ding mögötti barlangban elzártan művelhessen. A csúcs barlangrendszere dúskált a szellemi energiában, nagyon könnyen fejlődhetett ott az ember, így csak a mesterek és a kivételesen tehetséges tanoncok nyerhettek bejárást oda. Ha Shen Yuan megkapta a szektavezető beleegyezését, az nem jelenti azt, hogy Yue Qingyuan is elismeri a fiatal gyerek képességeit, mikor alig tizenkettő volt?

Azonban pár hónapja megakadt a qi finomítás nyolcadik szintjén és sehogyan sem tudott előrébb jutni. Úgy nézett ki a helyzet, mintha a vaksötétben elsüllyedt volna egy mocsár közepén és fogalma sincs, merre kéne gázolnia a kijutás reményében. Shen Yuan erre csak vállát vont: amíg nem lépek hátra egyet, addig mit számít, hogy sokáig nem haladok előre? Nyugodt kijelentése aggodalmat keltett Mu Qingfang-ben és sietősen elvégezni akart pár vizsgálatot, hogy megoldást találhasson. Nem szívesen adott ki az okozó gond megállapítása nélkül pácienst a kezei közül, főleg nem hagy egy ekkora tehetséget vesztegelni egy pocsolyában. Így Shen Yuan gyakori látogató lett a csúcsán.

Ning Yingying összeráncolta homlokát, pár pillanatra elmerengett. Lehetséges opció, de amilyennek ismerte a fiút, Shen Yuan nem az idegeskedős fajta. Úgy viselkedik, mintha több évtizedet megélt volna már és egy tapasztalt öregember, de az aggodalom egyszer sem tette rabjává... mintha percre pontosan tudná, mi fog történni a jövőben...

Nos, a harmadik tippje annál reálisabbnak bizonyult. Bár a hegy körül felállított sorompó megakadályozta a gyengébb és közepes szintű fenevadak s démonok behatolását, annál magasabb rangot betöltő gonosz lény vagy a védőpajzson keletkezett apró résen könnyedén bejuthatott bármi.

Mi van, ha egy hatalmas erejű szellem belopakodott és Shen Yuan szépsége megbabonázta, majd úgy döntött, hogy kísérteni kezdi, ha a saját életében nem lehetett ilyen szép és sikeres?!

Ning Yingying lefekvéskor sokszor hallotta shijie-eit, hogy furcsa könyveket előhalászva a párnájuk huzatjából kezdenek ilyesmikről csivitelni. Egy fiatal lótusz kislány, aki épphogy megkezdte a kultivációt, egy démoni művelő markába pottyan.

- Mit csinálnak az ágyban? - kérdezte egyszer közbeszólva Ning Yingying, mikor a beszélgetés efelé kanyarodott.

A shijie-k összenéztek és mosolyogva feleltek:

- Ning shimei még túl fiatal ehhez, majd ha nagyobb lesz, majd megérti. Most meg irány az ágy!

Ning Yingying már felnőtt ehhez, így megértette: egy démon zargatja Shen Yuan-t álmában, miközben szegény fiú az ágyban kiszolgáltatottan fekszik. Ezért fáradtsága lévén nem tud koncentrálni az órákon, és nem mer közel lenni hozzá, nehogy belekavarja az ügybe! Kínos lenne a számára, ha kiderülni, hogy egy kísértő szellemet egymaga nem tud elűzni!

Ning Yingying felpattant, ökölbe szorította tenyerét és elszánt arcot vágott.

Ne aggódj, Shen shixiong, Ning shimei itt van és mindenben szolgálatodra áll! Majd én segítek!

Ezzel az elhatározással elindult, hogy felkeresse Shen Yuan-t és elmagyarázza, ebben nincs semmi szégyelnivaló.

Nos, Ning Yingying túl fiatal ehhez. Gyermeki lelke nem gondolt arra, hogy a shijie-k által olvasott könyvben az igazművelő lány és a démoni utat járó férfi nem csak csapdlecsacsizik az ágyban....

🎋🎋🎋

A hideg idő újfent beköszöntött, a lombhullató fák levelei elsárgultak és megbarnultak, a földön már kisebb-nagyobb kupacokban lehullottak. Egyedül az örökzöld fenyvesfoltok és a bambuszok maradtak meg élénk színükben, erejük teljében törtek az ég felé.

A tanítványok egy plusz köpenyt terítettek magukra a csípős hűvösség ellen, de orrukat és orcájukat így is vörösre csípte a levegő. Ning Yingying esetében sem volt ez másképp, néha tüsszentett egyet.

- Bárcsak esne a hó... - Ning Yingying felnézett az égre, amiről eltűntek a bárányfelhők, és keletről fekete esőfelleg akarta elnyelni a kék boltívet. - Akkor tudnék hóembert építeni. - Aztán hirtelen eszébe jutott, hogy a hó megmaradásához és felhalmozódásához még hidegebbnek kell lennie. Nem szeretne csontig átfagyni, inkább a rizslisztet használja a konyhában.

Az út kétfelé szakadt, a kereszteződésnél pedig két alak beszélgetett. Ning Yingying láttukon meghökkent, majd összehúzta szemét és úgy sétált tovább, mintha észre sem vette volna őket. A magasabb fiú is észrevette a lányt, sietősen még pár szót váltott társával és Ning Yingying után szaladt. Orra, szemöldöke és kicsi szemei egy rágcsálóéra hasonlítottak, tiszta menyétképű arc, ami a Ming Fan névre hallgat. Egy nemes, gazdag család sarjaként mindig előkelő és magabiztos formáját mutogatta, főleg Ning Yingying shimei-je előtt.

- Shimei, nem gondoltam volna, hogy itt talállak - üdvözölte mosolyogva a fiú, és a lány oldalára szegődött. - Úgy tudom, most nincs órád. Miért jött hirtelen ide shimei?

Ning Yingying nyugodt hangon felelt:

- Csak sétálok a csúcson.

Ming Fan sem volt annyira ostoba, hogy ne vegye észre a szemét szúró dolgokat. Ning Yingying a gyakorlópályák felé tartott, ahol a pihenőidő miatt senki se gyakorolt kardforgatást, inkább a négy művészet egyikében fejlesztették tudásukat. Ilyenkor egyedül két ember tartózkodik ott...

- Shen shixiongot akarod meglátogatni?

Ming Fan minden erőfeszítése ellenére savanyú hangon szólt meg. Shen Yuan nem a szíve csücskében foglalt helyet, indokolatlan féltékenység fogta el a fiú neve hallatán. Sokat nyomott a latba Ning Yingying érzelmei is, annyiszor fordult Shen Yuan-hoz segítségért, míg őrá egyszer sem bízott rá semmit! De a negatív érzések ellenére csodálta idősebb tanítványtársa képességeit, magának se nagyon vallotta be, de példaképének tekintette, természetesen csakis Shizun után. Tudta magáról, hogy hatékony a problémamegoldásban és magas intelligenciával áldotta meg az ég, ezért lett főtanítvány és mestere kételkedés nélkül adta át feladatait neki.

Összességében, egyszerre táplált irigységet és fanatikus csodálatot Shen Yuan iránt.

Gyors elhatározásra jutott.

- Hmm, talán elkísérlek. Úgyis szeretnék valamiről beszélni shixionggal!

Így két tanítvány sétált ráérősen a gyakorlótérre. Már messziről kiszúrták Shen Yuan-t és az őt oktató mestert.

Shen Yuan sudár, ugyanakkor délceg alakja magabiztos sugárzásban pompázott, mellkasát büszkén kidüllesztette és kihúzta hátát. Akár egy egyenes bambusz, ami inkább törik, mintsem meghajlik bármiféle szélnek.

Hosszú haját feje tetején magas lófarokba fogta, nehogy zavarja az edzés közben. Egyerű fakardot tartott a kezében és külseje ugyanolyan szerény volt: ám ahogy forgatta a fegyvert, egy túlvilági isteni lény táncához lehetett hasonlítani. Forgás közben külső köpenyének ruhaujja és tintafekete tincsei toll könnyedségével lebegtek körülötte, alsó ingujját egy ezüst karvédő zárta szorosan csuklója köré, amin a fény meg-megcsillant az összeérő felhőrengeteg mögül tűző nap melegében.

Alig három lépésre, az árnyékban figyelte minden egyes mozdulatát az "oktató mester". Fehér, vörös krizantém virágmintás ujjal ellátott köntöst viselt egy szellemi kövekkel berakott kék övvel, amin kardja lógott. Hollófekete hajába egy apró, de annál kidolgozottabb jáde hajtűt szúrt. Tartása méltóságot követelő, minden mozdulata kecses, kultivációs eleganciát tükrözött. Messziről megérezte a két közeledő tanítvány jelenlétét és feléjük fordult.

    -Shizun - köszöntötték őt, mikor eléje értek. Shen Qingqiu egy apró biccentéssel visszonozta, majd újra a gyakorló fiút figyelte. Ning Yingying és Ming Fan is követte tekintetét. Tagadhatatlan, hogy Shen Yuan jó a kardforgatásban.  A lány pillantása Shen Yuan és Shen Qingqiu között mozgott, egy terv ötlött a fejébe. Ha rávezethetné mestere figyelmét Shen Yuan bajára, biztosan egy csapás alatt megoldja azt!

    - Shizun mit gondol Shen shixiong teljesítményéről? - kérdezte izgatottan Ning Yingying.

    Shen Qingqiu egy töredék másodpercig nézett a lányra, majd vissza a fiúra válaszolt.

    - Van még hova fejlődnie.

    - Szóval Shizun szerint is tehetséges? - faggatta tovább a kislány, nagy szemeit le sem vette a férfi arcáról, minden rezdülésében rejtett választ próbált kiolvasni.

    Shen Qingqiu hosszú szempillái alatt ránézett a lányra. Ning Yingying majd' kiugrott a bőréből, alig győzte kivárni a férfi mondatát. A mester szétnyitotta ajkait, valamit mondani akart, de aztán összezárta száját.

    - Yuan, megint elrontottad.

    Shen Yuan feléjük mutató háta megrezzent és kínosan vakarva arcát hátrapillantott:

    - Hehe, valóban igaza van Shizunnak.

    - Kezd újra - adta ki az utasítást Shen Qingqiu. Shen Yuan bólintott, habár nem volt a férfi látókörében, így nem láthatta beleegyezését, majd újból kezdte.

    Nem minden a felszín, szokták mondani és ez most is így volt. Shen Yuan a gondolataiban átkozta Shen Qingqiu-t. A férfi kora délelőtt megjelent az óráján, elkérte és egy távolabb eső pályán arra kényszerítette, hogy utánozza le a mozdulatait. A férfi egyszer mutatta meg és olyan gyorsan mozgott, hogy Shen Yuan nem győzte szemmel követni. Ezek után ő következett és ha egyszer is hibázott, a legelejéről kellett kezdenie. Most háttal voltak egymásnak, mégis észrevette, hogy hibázott! Ennek a mesternek még a tarkóján is van szeme?!

    - Shizun, Shizun! - jutott fülébe Ning Yingying hangja. - Hamarosan lesz a tanítványválasztás, nem?

    Shen Qingqiu egy hümmögéssel támasztotta alá.

    - Shizun is választ új tanítványt a csúcsra?

    - Még nem lehet megmondani - jött az egyszerű válasz. - A Cang Qiong hegyre vágyó ifjak komoly procedúrának vannak kitéve és az alapján döntjük el, kit és melyik csúcsra veszünk fel. Ha nem találok olyant, akiben látok potenciált, valószínűleg nem bővül új taggal a Qin Jing csúcs.

    Egyszerűbben és tömörebben is megfogalmazhattad volna a mondandód! Miért kéne ódákat zengeni? Egy rövid nem tudommal le lehet zárni a témát! Shen Yuan magában zsörtölődött.

    Ning Yingying tollpihe könnyű léptei csendültek fel és közelebb somfordált Shen Yuan-hoz. Ámulattal és színtiszta melegséggel bámulta a fiú minden egyes mozdulatát, egy-egy forgáskor nevetve tapsolt.

    Meimei, kérlek, ne vond el a figyelmem - rimánkodott Shen Yuan minden élő istenhez, hogy véletlenül se rontsa el. Már a legutolsó szakaszban járt, ahol minden lépésre egy töredék másodperc jut és a gyorsuló ritmussal összhangban kell lennie. Shen Yuan oldalra suhintott a karddal egy pörgéskor, lehajolt, kaszabolt, felugrott és egy könnyed hátraszaltóval visszaállt az alap pozícióba. Mellkasa fel-le emelkedett, ám izzadtságnak nyomát sem lehetett találni testén. Ning Yingying szája elé kapta a kezét, Ming Fan állkapcsa a földet súrolta. Shen Yuan maga is csodálkozva nézett körbe.

    Egy gyenge taps szólalt meg. Shen Qingqiu ráerősen csapta össze tenyereit, savanyú arckifejezése mit sem változott. Ning Yingying arca kivirult és megrángatta Shen Yuan ruhaujját.

    - Shixiong, shixiong, Shizun megdicsért!

  Shen Qingqiu abbahagyta a tapsolást, és ruhaujját meglibbentve hátat fordított nekik.

  - Annak idején elsőre tanultam meg ezt a formációt.

  Ming Fan felébredt a sokkból és dadogva kérdezett:

  - Shizun, ez ugye nem jelenti azt, hogy...

  Shen Qingqiu egy legyintéssel csendre intette, Ming Fan pedig készségesen befogta a száját.

  - Még nem kívánom kiválasztani az utódomat.

  Shen Yuan agyába is belecsapott a felismerés. Ezt a formációt ismeri! Csak Shen Qingqiu-ként nem lelte hasznát, így nem fordított neki különösebb jelentőséget. Ez a technika a nagyban titkolt tudás egyik darabkája volt, amit a Qin Jing-i csúcsúr átad az utána következőnek, aki majd betölti a posztját. Általában a főtanítvány volt az arra méltó, de Shen Qingqiu-nak a regényben meg sem fordult a fejében, hogy méltó utódot neveljen ki.

  - Nos, ez a mester most elindul a tanítványválasztásra - mondta Shen Qingqiu, kiszakítva a fiút gondolatmenetéből.

  Ming Fan-t követve Shen Yuan és Ning Yingying is összetette a kezét.

  - Jó utat Shizunnak! - mondták kórusban.

  Shen Qingqiu hirtelen megállt és hátranézett. Kicsattintotta a fehér legyezőt és aprót biccentett maga felé a fejével. Shen Yuan értette a mozdulatát, elköszönt a kislánytól és a férfi nyomába szegődött.

  Az erdei út kacskaringós és eléggé keskeny volt. Hosszú séta várt rájuk a tanítványválasztás színhelyéig, így Shen Yuan bátran gondolkozóba eshetett.

  Hirtelen eszébe jutott az a két évvel ezelőtti este...

Shen Yuan és Shang Qinghua utóbbi irodájában ültek. A csúcsúr megkérte a fiút, hogy addig ne lépjen beljebb, míg össze nem szedi a földön heverő iratokat. Shen Yuan azonban a kérés ellenére végigsétált a tekercseken és helyet foglalt. 'Ah, az a jelentés jelentéktelen volt, de miért kell így bánni vele?' - sóhajtott szíve mélyén Shang Qinghua, majd ő is leült a terasz mellett álló asztalhoz. A csendben még a tolóajtón keresztül is színtisztán hallották egy tücsök ciripelését. Végül Shang Qinghua szólalt meg:

   - Mégis... honnan tudsz az álnevemről?

   Shen Yuan felemelte az üres teáscsészét és elmélázva forgatta kecses ujjai közt.

   - Hogy ne tudnám annak az írónak a nevét, akinek az elcseszett könyvében születtünk újjá. Annak idején úgy fogalmaztad, hogy minden sort azért írtál, hogy az aranyujjú főszereplő menőségét növelje.

   Shang Qinghua hátán vízesésként zúdult le a hideg verejték. Alig tudott rendesen megszólalni, hirtelen forgott vele a világ.

   - A-akkor te is... tudsz a Rendszerről, és a regény végkimeneteléről?

   - Persze, hogy tudok róla - jött az egyszerű válasz a fiú felől. - Hiszen már egyszer már meghaltam a nagy, aljas főgonoszként, Shen Qingqiu-ként.

   Shang Qinghua még egy fokkal elsápadt és egy cérnaszál választotta el attól, hogy feldobja a talpát és elájuljon.

   Shen Yuan ezek után elárulta személyazonosságát, és röviden összefoglalta a tapasztalatait, mi történt az évek alatt, amikor Shen Qingqiu porhüvelyében élt.

   - Miután a szekta kiszabadított a Huan Hua Palota vízi börtönéből, sokáig visszavertük Luo Binghe támadásait. Amikor egy, az eddigieknél jóval erősebb védőgátat akartam felhúzni, a démonseregével állított be és válogatás nélkül megölt mindenkit. Önmagamat megsemmisítettem és valamiért ebben a gyerektestben ébredtem fel, jóval azelőtt, hogy Lou Binghe a csúcs tanítványa lett- fejezte be Shen Yuan, majd a férfire nézett.

  Shang Qinghua kifürkészhetetlen tekintettel bámult maga elé, de úgy tűnt, hisz neki. Nagyot nyelt és félve feltette a kérdést:

     - Most mit tervezel?

     - Ki tudja? - vonta meg erre vállát a fiút. - Ha egyszer nem sikerült, nincs kőbe vésve, hogy az újbóli próbálkozás is teljes kudarcra van ítélve.

   Shen Yuan gondolataiba merülve észre sem vette, hogy az eddig előtte haladó férfi hirtelen megállt, így nekikoccant az egyenes hátának. Shen Qingqiu komor hangja hasított a levegőbe.

  - Szektavezető shixiong.

  Shen Yuan kinézett Shen Qingqiu mögül. Yue Qingyuan kedves mosolyt öltött és viszont üdvözölte őket. A formális köszönések után jelentéktelen dolgokra kérdezett rá, mint hogy vagy, hogy fejlődik a kultivációd, reggelizel-e rendesen és alszol sokat. A fiú  mindegyikre válaszolt, míg Shen Qingqiu tízből egyre mondott egy szót. Yue Qingyuan szívét még rengeteg megválaszolatlan gondolat nyomta, amit fel szeretett volna tenni, ám egy nyers és kemény hang beléfojtotta a szót.

  - Elég a csivitelésből, nem ezért gyűltünk össze itt.

  Liu Qingge morgolódva állt a beszélgetéstől kellő távolságra. Miután megbizonyosodott, hogy befejezték a beszélgetést, visszavezette a figyelmét a lent húzódó látványra. Shen Yuan követte tekintetét. Alattuk egy széles és mély gödör feneke terpeszkedett, ahol fiatal gyerekek ástak.

   Miután Shen Yuan a tanítványválasztáson hatalmas verekedést szított fel, a hegy úgy döntött, nem a harccal döntenek, inkább a logikát és az erényt részesítik az ököl helyett. Így az idei tanítványválasztáson gödröt kellett ásni, ahogy az az eredeti regényben is benne volt (Ég Felé Szálló Repülő íráshoz való tudását ne firtassuk). Shen Yuan elgondolkodott, hogy az igazi Shen Yuan ebben a világban is a Qin Jing csúcs tanonca lett-e, de a Rendszer erről nem nyilatkozott.

   Apropó, Rendszer. Shen Yuan észrevette, hogy minél közelebb kerültek a regény első jelenetének idejéhez, a google fordító hangú baike² egyre aktívabb lett. A küldetések száma is jócskán növekedett, a tét jelentősége egyre csak nőtt. Mivel valami hibára hivatkozva és köztudottan az eredeti lélek semmi jelentőséggel nem rendelkezett a regényben, Shen Yuan-nak nem kellett különösebb OOC funkció feloldásával bajlódni és a karakter szerepét játszania.

   Shen Yuan egy személyt keresett, de a távolság miatt a gyerekek alig voltak nagyobbak, mint a kisujja. A fene egye meg, hogy művelése még nem haladta meg azt a szintet, amivel az öt érzéket tökéletesre fejlessze. Hogy vehetné ki tisztán a rengeteg gyerek közül azt az egyet, akire kíváncsi?!

  A legtöbb tanoncjelölt különböző módszerekkel kaparta a földet, azon a helyen próbálkoztak, ahol a legjobban lehet rájuk tekinteni. Messzebb, a gödör másik szélén egy koszos gyerek ugyanúgy ásott. Shen Yuan a legtöbbükre alig egy pillantást vetett, de ez a fiú megragadta tekintetét. Háttal ült neki, de a fiú mellkasát furcsa érzés töltötte meg, és vak lenne, ha nem szúrná ki szemét a főszereplő arany glóriája.

  Yue Qingyuan ekkor kedvesen szólt Shen Qingqiu-hoz:

  - Szeretnél magadnak új tanítványokat választani?

  Shen Qingqiu nem válaszolt, megfejthetetlen tekintettel nézte a lent zajló történéseket. Mikor Shen Yuan lelke az előző életében átvándorolt ebbe a férfibe, már Luo Binghe 14 éves elmúlt, és a mester emlékezetének nagy részéhez nem fért hozzá, így fogalma sem volt arról, hogyan választotta Shen Qingqiu tanítványáva a főszereplőt.

  - Nem - préselte ki ajkai közül Shen Qingqiu. Úgy tűnt, nem akart újabb gondot a nyakába akasztani és a távozásra intette fejét. Mielőtt azonban elfordult volna, Shen Yuan felemelte kezét és hosszú, vékony ujjával a gödör aljára mutatott.

   - Shizun, mit szólsz ahhoz a fiúhoz?

   El akarsz menni úgy, hogy nem emelted ki a koszból a fehér lótusz főhőst? Ne aggódj, én ráveszlek arra, hogy tanítványoddá tedd!

   Shen Qingqiu alig egy pillantást vetett a fiúra. Felvont szemöldökkel fordult Shen Yuan felé.

   - Mi olyan különleges benne, ami megragadta a figyelmedet?

   - Shizun, figyeld csak meg a módszerét! A feladat egy gödör ásása a földbe. Márpedig egy gödör nemcsak mély, hanem elég széles is!  A külalakra is figyelmet fordít, ezt pedig dícsérem. A Qin Jing csúcs tanítványai egytől-egyig a művészet és józan ész értékét tartja szem előtt. Hát ez az apró fiú nem ennek az elvünk tökéletes mintaképe?

   Shen Qingqiu ráncolta a homlokát. Nem, még mindig nem értette meg, mi olyan fontos abban a koszos kölyökben. Csak nem elporladt az agyad a túl sok morgolódástól? Ha felnyitnám a fejed, vajon homokot találnék egy kongó ürességben?! Nincs más hátra, a végső csapást kell bevetni!

   Shen Yuan megadóan felemelte kezeit.
   - Ha nem nyeri el Shizun tetszését nemes tette, talán Liu shishu osztja a véleményem és tanítványává teszi. Milyen fényes jövő várna rá a Bai Zhan csúcs tanoncaként!

   Shen Qingqiu arcán repedés futott végig. Köztudott volt, hogy ki nem állhatják egymást Liu Qingge-vel - bár az utóbbi időben egyre kevesebbet szólalkoztak össze. Ha Liu Qingge-nek megtetszett valami, azt lenyúlta előle, csakhogy borsot törjön az orra alá. Most komolyan megfontolta következő tettét. Igen vagy nem? Tanítványáva tegye Luo Binghe-t? Vagy hagyja a sárban kotorni és vegye hóna alá Shen Yuan-t, hogy a bambuszházában felszolgáljon neki egy teát.

   - Akkor...

  Ekkor egy éles kislány hangja szakította félbe mondandóját:

  - Shizun!

  Ning Yingying csapódott Shen Qingqiu-nak, derekát karjaival bebörtönözte. A férfi frusztráltan sóhajtott, majd kisimult homlokkal fordult felé. Várjunk, várjunk, meimei, miért most kellett jönnöd? És hol van Shen Qingqiu lágy mosolya, amit általában felé mutat?

  - Shizun, választottál valakit?

  Shen Qingqiu először Shen Yuan-ra nézett, majd a gödör aljára. Ajkainak sarka felfelé kunkorodott.

  - Igen.

   Agh, ez a 3400 szó megírása nagyon döcögősen ment! 😑 De egy hét után itt van az új rész. Igen, három rész után már nem bírtam magammal, nagyon akarok a fehér lótusz Binghe-vel és a porcelánbőrű tinédzser Shen Yuan-nal jeleneteket!

  ¹: A meimei kishúgot jelent, de az SVSS-ben MM-ként rövidítve menő főhősnőt is jelentett. Itt az előbbinek volt a használt fogalom jelentése
² baike: kínai Google