Lauren szemszöge:

A lány el is sietett a helyére, és egy alacsonybb barátnője mellett foglalt helyet. A tanár be is csörtetett az ajtón, és a naplót lecsapva az asztalra egy jelentést kért. A jelentő elmondta, hogy nem hiányzik senki. A tanárnak megakadt a szeme rajtam.

- Egy új diák! Gyere és mutatkozz be!

Semmi kedvem nem volt ehhez az egészhez, de a tanár kérte. Elkezdtem a bemutatkozást.

- Lauren Jauregui vagyok. Nem rég költöztem ide- mondtam el az előre megírt szöveget.

Ezzel a két mondattal le is tudtam a nagy bemutatkozást, visszaültem a helyemre, és tekintetemet a tábla feletti órára szegeztem.

A jegyzeteléssel nagyon nem törődtem, hiszen már tudtam a tanagyagot, a maffiában volt oktatásban is részem.

Nagy nehezen az óramutató elérte a háromnegyedet. A szétnyitott füzetemet (amiben még mindig nem volt semmi lapokon kívül) beraktam a táskámba, és a következő órára pakoltam elő.
- Látom nem vagy valami beszédes- hallottam meg magam mögött egy már ismerős hangot.

- Jól látod- válaszoltam fel sem nézve a táskámból.

- Camila vagyok!- a lány felé fordultam,aki a jobb kezét felém nyújtva, barátságosan mosolygott rám.

Haboztam egy kicsit, de nem akartam annyira bunkó lenni, így elfogadtam a kézfogást.

- Lauren, de ezt már úgy is tudod- mondtam.

Nem vokt sok időnk beszélgetni, hisz a szünet előtt még oda kell érnünk a terembe.

Az asztra kikészített füzetet a kezembe vettem. Az ajtóban való tolakodást el akartam kerülni, így a többieknél előbb léptem ki a folyosóra. Camila is ehhez a taktikához folyamodva húzta ki barátnőjét az ajtón. Hárman elindultunk a folyosón, és kerülgettük a velünk szembe jövőket. A falaknál osztályok sorakoztak, így még nagyobb dugó keletkezett. Mikor nagy nehezen átverekedtük magunkat a tömegen, megérkeztünk a teremhez,ahol a következő óra lesz tartva.

- Itt mindig ekkora tömeg van?- kérdeztem a két lány felé fordulva.

- Igen, álltalában- szólalt meg az alacsony lány- Egyébként Ally vagyok!

- Lauren- biccentettem felé.

Lassan megjöttek a többiek is, a tanárt beleértve. Bementünk a terembe, es helyet foglaltunk, hárman lehetett sorba ülni, így Ally ment legbeljebb, utána Camila, és végül én. Elkezdődött az óra, és mindenki nagybam jegyzetelni kezdett, csak én nem.

- Te nem írsz?- nézett fel rám a füzetéből Camila.

- Nem, tudom az anyagot- válaszoltam.

- Te milyen suliból jöttél, ahol ezeket megtanítják?- kérdezte elképedve.

- Jobb ha nem tudod...- gondoltam magamban.

Többet nem beszéltünk az óra folyamán. A tanárnak feltűnt, hogy nem írtam semmit sem, így amikor kicsöngettek, magához hívatott.

- Miss. Jauregui! Nem magamnak diktálom a tanagyagot!- szólt rám méregesen a hárpia.

- Elnézést tanárnő, de tudom a tanagyagot- válaszoltam egyhangúan.

A tanárnő elképedve bámult rám, valószínűleg erre a válaszra nem számított.

- Khmmm... Akkor... Elmehet.

Egy önelégült mosollyal léptem ki a teremből.

Itt is van az új rész! És most nem késtem annyit... 😂😂

Gyerekek, tisztázzunk valamit 😂😂😂 Én nem CaDeDe vagyok,csak mert rengetek közös ismerősünk azt hitte, hogy én ő vagyok, de nem 😂😂😂 Ő a legjobb barátnőm ❤❤❤