-Unatkozom- másztam bele Itaru ölébe, miközben az újságot olvasta. Reggel óta szakad az eső, így nem tudunk elmenni sehova sem
-És mit csináljunk?- húzta perverz mosolyra a száját és a kanapéra lökve mászott felém. Behunyva a szemem, mosolyogtam el, miközben egy kicsit felhúztam a térdem
-Én a te helyedben, leszállnék- mondtam a szemébe nézve, mire furcsán nézett rám. Lefelé bicentettem, így egyből oda nézett és nyelt egy nagyot. Elengedve szállt le rólam, így felülve, támasztottam a hátam a karfának, miközben lábaimat az ölébe raktam- még mindig unatkozom- mondtam unottan, mire gondolkodni kezdett
-Csinálok teát, aztán nézhetünk valami filmet- puszilta meg a homlokom és bement a konyhába. Sóhajtva egyet, nyújtóztam és a tévéhez mentem, hogy keresek valami filmet, ha nem látom meg a rengeteg albumot. Mikor első nap ide jöttem, akkor már találtam egyet, amiben a közös képek vannak. Viszont a többibe bele sem néztem. Leültem a padlóra és elővéve az elsőt, ami a polcon volt, raktam az ölembe, majd kinyitottam. Az első képen én voltam, ahogy anya ölelt magához a kórházban. Apa pedig a földön feküdt ájultan. A képtől egyből felkuncogtam és tovább lapozva, Loly-san tartott a kezében, miközben apa anyát ölelte magához. A következő képen, már Itaru is rajta volt, aki mellettem feküdt a kiságyban. A legtöbb képen, mindig rajta volt Itaru. Egymás mellett aludtunk, játszottunk, volt még olyan is ahol az ölében ültem és a haját húztam. Megjelent Akio és Nova is, majd Demi és Hana is a képeken. 8 éves koromtól pedig nem is volt kép rólam, talán ha egy kettő, ami az akadémián készült. 6 évig nem is voltak rólam képek, addig amíg anya vissza nem tért. Onnantól már ugyan úgy sok kép készült a családról. Az utolsó oldali képen, tágra nyíltak a szemeim. Azon az estén készült a kép, mielőtt Itaru és anya elment volna három évre. Azt a jelenetet fotózták le, amikor Itaru megcsókolt
-Én sem hittem volna, hogy lefotóznak- ültem le mellém Itaru és egy bögrét nyújtott felém
-Köszönöm- vettem el tőle és beleittam a teával- olyan sok a közös kép- mosolyogtam el, ahogy becsuktam és vissza raktam az albumot a helyére- kíváncsi vagyok, milyen képek vannak még a maradék két albumba
-Ugyan úgy a közös képeink vannak. Meg van a csapatainkkal is, meg a családdal- gondolkodott hangosan
-Szóval megnézted- ültem bele az ölébe, miközben belekortyoltam a teámba
-Amint berendezték a házat, ezzekkel állítottak ide, így megnéztem- ivott a teába- néhány kép nem is rémlett
-Nagyon rég voltunk már kicsik- raktam le a teát és az utolsó albumot kivéve, nyitottam ki a közepénél. Egyből vissza fele kezdtem lappozni és furcsán néztem rá. Alig volt pár kép benne
-Alig van benne valami
-Tudom. Tudod, arra gondoltam egy ideje, hogy gyarapíthatnánk a képeket
-Hát csinálj pár képet
-Nem úgy értem. Hanem- harapta be a száját és elfordította a fejét
-Hanem?
-A gyerekeink képeivel- mondta halkan, amit így is meghallottam. A fejem egyből vörösre váltott, ettől a pár szótól
-T-talán pár év múlva lehet róla szó- mondtam neki, amitől egyből felcsillant a szeme
-Legalább tudom, hogy lesznek kicsik körülöttünk- döntötte a homlokát az enyémnek, miközben mosolygott
-Még mindig unatkozom
-Megölted ezt a meghitt pillanatot- nevetett fel és elvált tőlem
-Nem tehetek róla. Unatkozom
-Nézzünk valami filmet?- kérdezte kedvesen, így egyből bólintottam egyet. Kiszállva az öléből, húztam fel a földről, miközben besiettem a konyhába. Egy tál popcornal tértem vissza és leülve a kanapéra, karolta át a derekam, majd elindította a filmet