Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

80

-Fáj a fejem
-Nekem mondod?- dünnyögte mellettem Nova és Akio, a fejüket fogva
-Keresek fájdalom csillapítót- álltam fel a székről és a szekrényben kezdtem kutatni
-Megjöttem- hallottam meg Itaru hangját- itt meg mi történt?- látta meg gondolom a rendetlenséget és a kanapén szenvedőket. Egy fájdalomcsillapítót bevéve, ittam rá vizet és kivittem egy-egy vizet és gyógyszert Akionak és Novának
-Kicsit sokat ittunk este- mondtam fáradtan és letettem a dohányzó asztalra a kezemben lévő dolgokat
-Látam a képet- vörösödött az arca
-Milyen képet?
-Lehet, hogy neki küldtem el a cicafüles képet és nem neked- nevetett kínosan Nova, így az én fejem is vörösre váltott
-Viszont nekünk mennünk kell- állt fel Akio és Nova a kanapéról, mikor bevették a gyógyszert
-Akkor én megyek fel aludni- köszöntem el tőlük és a lépcső felé kezdtem sétálni
-Kikísérlek titeket- hallottam még Itaru hangját, mielőtt az ágyra dőltem volna. Az oldalamra fordulva, öleltem magamhoz a párnát
-Fáj a fejem- motyogtam, miután Itaru leült mellém és a derekamra tette a kezét
-1 napig nem vagyok és erre kell vissza jönnöm- nevetett fel, így felmordultam
-Többet sem iszok
-Úgy legyen- hajolt le és egy puszit nyomott az arcomra- össze pakolok és csinálok valami ebédet, amíg alszol
-Köszönöm- motyogtam csukott szemmel

-Hogy vagy?- kaptam egy puszit Itarutól, miután kialudva, lementem a konyhába, ahol valamit nagyon csinált
-Jobban mint reggel- dörzsöltem meg a szemem- mit csinálsz?
-Mochit- sietett vissza, mire nekem tágra nyíltak a szemeim
-De te nem is tudsz mochit csinálni
-De most csináltam, mert az a kedvenced. Vagyis próbálok csinálni- vakarta a tarkóját, amin elmosolyodtam. Közelebb akartam menni hozzá, ha nem emel fel a hónaljam alatt és tesz arébb- ezt én csinálom. Sipirc ki a konyhából
-Jólvan- adtam az arcára egy puszit és felmentem a pizsomámért, amivel a fürdőbe siettem. A vizet megengedve, vettem le a ruháimat és beleülve a kádba, húztam el a függönyt. Még idefent is jól lehetett hallani, hogy leejt rengeteg lábast, amin felkuncogtam. Talán nem kéne lent hagynom egyedül...
-Kész!- csapódott ki az ajtó, amitől össze rezzentem. Kidugva a fejem a függöny mögül, láttam meg, ahogy boldogan tartja a kezében lévő tányért, rajta a mochikkal. Elmosolyodva nyúltam a törölköző felé, hogy megtöröljem a kezem, mikor közelebb jött és lerakta a mellettem lévő mosdókagylóra. Leguggolva a kád mellé, nézett rám csillogó szemekkel
-Mit szeretnél?- húztam fel az egyik szemöldököm, miközben eltakartam magam a kezeimmel
-Nem csatlakozhatok?
-M-miért?
-Hát, ha már úgy is itt a mochi, akkor megehetnénk
-N-nem csinálsz semmit- húztam fel a térdeimet, amiket átkarolva, mentem előrébb. Fejemet a térdeimre hajtva, hunytam be szorosan a szemem, mikor elhúzta a függönyt
-Most már kinyithatod a szemed- ölelt át, miután beült mögém
-Adj egy mochit- néztem követelőzően rá, ahogy kinyitottam a szemeimet. Felnevetve, engedett el és a tányér felé nyúlva, adott a kezembe egyet
-Nyugodtan megmondhatod ha nem jó- kezdte vakarni a tarkóját, miután beleharaptam a mochiba
-Kérek még- néztem csillogó szemmekel rá, mire elmosolyodott. Kezembe adva, dőltem neki a mellkasának és úgy kezdtem enni az édességet
-Szerencséd van, hogy ez a sok hab eltakar- szívta be a száját, amin gúnyosan elmosolyodtam. Felé fordulva, karoltam át a nyakát, miközben egy hosszú csókot adtam neki. Kezeim a csók közben eltűntek, majd egy mochival visszatérve, ültem vissza a helyemre- csak egy mochi miatt?- akadt ki, amin felkuncogtam
-A kaja fontos. Főleg, ha olyan csinálta akit szeretek- kacsintottam rá, miközben a szájába tuszkoltam a mochit
-Nem is olyan rossz
-Isteni- dőltem neki újból a mellkasának, miközben az újabb édességet ettem
-Megtudnám ezt szokni- tette az állát a fejemre, miközben átkarolt
-Megszokhatod, ha nem csinálsz semmi hülyeséget
-Értettem asszonyom- kaptam egy puszit a fejemre, mikor csengettek
-Megnézem ki lehet az. Csukd be a szemed, amíg kimászok és elhúzom a függönyt. Ne merj leskelődni- néztem dühösen rá, így felnevetve, csukta be a szemeit. A törölközőért nyúlva, tekertem magam köré, amint kimásztam, majd elhúztam a függönyt. Megtörölközve, vettem fel a ruhákat és vissza fordulva még egy mochiért, láttam meg, ahogy el van húzva a függöny. A fejem egyből vörösre váltott és oda siettve hozzá, dobáltam meg a tüsfűrdőkkel
-Perverz Uchiha- kiáltottam, mikor újból csengettek, csak most hosszabban- megyek már!- kiabáltam le idegesen és kisiettem a fürdőszobából- már csak ez hiányzott- fogtam a fejem, amint megláttam az ajtóban állókat
-Ennyire nem örülsz nekünk?- ölelt szorosan magához papi és a hajamat kezdte össze borzolni
-Papi engedj el- próbáltam kibújni az öleléséből, mikor nagyi ráütött a fejére, amitől egyből elengedett. Arrébb lépve, igazítottam meg a hajam és kíváncsian néztem rájuk- hogy-hogy itt vagytok?
-Kíváncsi voltunk, hogy van az unokánk
-A rózsakert nagyon gyönyörű- áradozott nagyi, amin elmosolyodtam
-Az a legszebb az egész házban
-Hol van Itaru?- kérdezte papi, így össze fontam a kezeimet a mellkasom előtt
-Itt vagyok- rohant le felöltözve a lépcsőn, így mérgesen néztem rá
-Történt valami?
-Hosszú történet- morogtam és besietve a konyhába, hoztam ki pár mochit. Elvéve a tányéról egyet, kezdték megenni
-Ez nagyon finom
-Ki csinálta?
-Én voltam- húzta ki magát, így papi megveregette a vállát
-Ügyes vagy
-Köszönöm
-Viszont nekünk mennünk kell- mosolygott rám nagyi, majd elkapva papi karját, sétáltak ki a házból. Becsukva az ajtót, sétáltam ki a hátsó kertbe és a fűre ugorva, ültem rá a hintára
-Most haragszol?- guggolt le elém, miközben kezeit a combomra rakta
-Mondtam, hogy ne nézz oda
-Bocsánat. Férfiból vagyok. Ha meg egy ilyen nagyszerű lánnyal vagyok, nem tudom levenni róla a szemem
-Idióta- fújtam fel az arcom, amin felnevetett. Kiegyenesedve, fogta meg a két kötelet és közelebb hajolt hozzám
-De te így szeretsz- mosolyodott el és megcsókolt

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro